A bizánci–perzsa háborúbanII. Huszrau sah döntő támadást tervez: Sarbarazt egy kisebb sereggel egyenesen Konstantinápollyal szomszédos Khalkédónba küldi, míg Sáhén 50 ezer katonájával Mezopotámiát és Örményországot védi a bizánciaktól. Sarbaraz és a perzsákkal szövetséges avarok egyszerre veszik ostrom alá Konstantinápolyt, bár egymást nem tudják segíteni, mert a Boszporuszt a bizánci flotta uralja. Az avarok hatalmas, 80 ezres sereggel vonulnak fel, amelyben nagyszámú szláv és bolgár is képviselteti magát.
A Trapezuntban telelő Hérakleiosz császár erősítést küld a fővárosba és serege nagyobbik részét fivére, Theodorosz parancsnoksága alatt Sáhén ellen küldi, egy kisebb kontingenssel pedig maga tör be Perzsiába.
Konstantinápoly ostroma június 29-én indul. A várost 12 ezer katona védi I. Szergiosz pátriárka és Bónosz patrikiosz vezetésével. Bár az avarok katapultokkal folyamatosan lövik a várost és ostromtornyokat is használnak, rohamaikat a bizánciak rendre visszaverik, hatalmas veszteségeket okozva.
Theodorosz súlyos vereséget mér Sáhén jórészt újoncokból álló seregére, majd hajóra szállva Konstantinápolyba indul. Ennek hírére az avarok – miután augusztus 7-én a perzsák hajóit a Boszporuszon elpusztították és utolsó nagy rohamuk is kudarcot vall – elvonulnak, Sarbaraz pedig kénytelen visszahúzódni Khalkédónba.
Hérakleiosz perzsaellenes szövetséget köt a nyugati türkökkel és kagánjuknak, Tong Jabgunak ígéri 15 éves lánya, Eudoxia Epiphania kezét.
Európa
Arioald torinói herceg őrültségére hivatkozva, a nemesség támogatásával megdönti Adaloald longobárd király (egyébként apósa) uralmát. Ariolad ezután azzal vádolja a feleségét, hogy összeesküvést sző ellene és kolostorba záratja.
Cwichelm wessexi főúr ("király") sikertelenül próbálja meggyilkoltatni Edwin berniciai királyt.
Meghal II. Warnachar, Burgundia majordomusa. Utóda fia, Godinus, aki mostohaanyját, Berthát veszi feleségül. II. Chlothar király ezen felháborodva halálra ítéli Godinust, aki I. Dagoberthez (Chlothar fiához) menekül Austrasiába. A király emberei kicsalják a majordomust a menedéket adó kolostorból és meggyilkolják.
Kína
Tang Kao-cu császár két fia, az elsőszülött Li Csian-cseng és Li Si-min közötti rivalizálás nyílt erőszakba csap át. Li Csian-cseng elküldeti az öccséhez hű csapatokat a betörő türkök ellen, mire Li Si-min csapdát állítva meggyilkolja bátyját és annak pártján álló öccsét, Li Jüan-csit. Puccsal elfoglalja a császári palotát és kényszeríti apját hogy őt nevezze ki trónörökösnek, majd kivégezteti fivérei gyerekeit is. Két hónappal később lemondatja az apját és Taj-cung néven maga foglalja el a trónt.
Eközben a türkök már a főváros, Csangan alá értek és Taj-cung adót fizetve békét köt velük.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 626 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.