Tavasszal II. Omár kalifa utánpótlást küld Konstantinápoly ostromához, 400 hajót Egyiptomból és 360-at Észak-Afrikából. A flották kerülik a találkozást a bizánci hajóhaddal, de a Márvány-tenger partjaihoz érve tömegesen szöknek meg róluk a keresztény tengerészek. A dezertőrök által informált bizánciak meglepetésszerűen megtámadják a muszlim hajóhadat és görögtűzzel elpusztítják vagy elfoglalják hajóit.
A bolgárok megtámadják a téli éhezéstől és járványtól megtizedelt ostromló arab sereget és állítólag 22 ezret megölnek közülük. Augusztusban Omár kalifa kiadja a parancsot a visszavonulásra. Muszlim források szerint az ostrom során 150 ezer arab veszett oda, ami nyilvánvaló túlzás, de jelzi a hatalmas veszteségeket.
Európa
A Frank Birodalomban II. Chilperic király a magát függetlennek kikiáltó Odo aquitániai herceggel szövetkezik Martell Károllyal szemben, de a soissons-i csatában vereséget szenved tőle.
Meghal IV. Chlothar, a Martell Károly által trónra ültetett bábkirály. Odo kiadja Károlynak a hozzá menekült Chilpericet, akit az elismer frank királynak, Chilperic pedig elfogadja Károlyt az egész birodalom majordomusának.
Károly megtorolva az előző évek fosztogatásait egészen a Weserig feldúlja a szászok földjeit.
Ibéria északi partvidékén egy vizigót nemes, Pelagius a keresztény menekültek élére áll, meghirdeti a muszlimok elleni harcot és megalapítja az Asztúriai Királyságot.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 718 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
↑Dátumok, amelyek kiegészítik Spanyolország történetét. In Fernando García de Cortázar, José Manuel González Vesga: Spanyolország története. Budapest: Osiris. 2005. 486. o. ISBN9633897955