V. Kónszantinosz bizánci császár a bolgárok ellen visel hadat, miután azok az előző évben feldúlták a határvidéket. Az ankhialoszi csatában legyőzi a bolgárokat, Konstantinápolyban felvonultatja a hadifoglyokat, majd kivégezteti őket.
II. István, Nápoly hercege felmondja a képromboló bizánci császárnak tett hűségesküjét és I. Pál pápa vazallusává válik.
Kis Pippin folytatja aquitániai hadjáratát. Elfoglalja Poitiers-t, Limoges-t és Angoulême-et és feldúlja a Aquitániai Hercegség középső régióját.
Al-Manszúr abbászida kalifa hétezres sereget küld Andalúziába, hogy döntsék meg az oda menekült Omajjád emír, Abd al-Rahmán uralmát. A kisebb erőkkel rendelkező emír Carmona városába húzódik vissza, amit az abbászida sereg ostrom alá vesz. Két hónap elteltével Abd al-Rahmán meglepetésszerűen kitör a városból és teljes győzelmet arat az ostromlók felett; a fővezér fejét besózva elküldi a mekkai zarándoklaton lévő kalifának.
Kína
A lázadó Jen-dinasztia hívei demoralizálódnak, nyilvánvalóvá válik, hogy nem győzhetnek és tömegesen állnak át a Tang-dinasztiához. Februárban a lázadás aktuális vezetőjét, Si Csao-jit legyőzik, ő pedig inkább felakasztja magát, mint hogy elfogják. A felkelés véget ér.
A kínaiak belviszályát kihasználva Triszong Decen tibeti császár 200 ezres hadsereget küld Kínába, amely megszállja a nyugati prefektúrákat, majd meglepetésszerű támadással sikerül elfoglalnia Csangant, a fővárost is. Egy hónappal később a kínai ellentámadás visszaveszi a fővárost.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 763 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.