Szeptemberben 30 éves korában meghal a tüdőbajos IV. León bizánci császár. A trónon 9 éves fia, VI. Kónsztantinosz követi, aki helyett Eiréné özvegy császárné és Sztaurakiosz főminiszter kormányoz régensként. A képrombolást ellenző Eiréné ellen hamarosan összeesküvés szerveződik, amely IV. León öccsét, Niképhoroszt szándékozik hatalomra juttatni. Amikor a terv kiderül Eiréné kolostorba száműzi az összeesküvőket (többek között az egyik thema főparancsnokát és a testőrparancsnokot), Niképhoroszt és négy öccsét pedig pappá szentelteti, amivel alkalmatlanná teszi őket az uralkodásra. Hogy ez a köznépnek is nyilvánvaló legyen, a volt hercegeknek kell cerebrálniuk a karácsonyi misét a Hagia Szophiában.
A bizánci politikai válságot kihasználva al-Mahdí kalifa fia, Hárún betör a birodalomba és megsarcolja a keleti városokat.
Nagy Károly frank király személyesen felügyeli a szászok tömeges keresztelését és túszokat szed a nemesi családoktól. A keresztelés megtagadásáért halálbüntetést ír elő.
Nagy Károly megalapítja az osnabrücki püspökséget.
Egy felkelés során meggyilkolják a kicsapongó életvitele miatt népszerűtlen, 21 éves Hjegongsillai királyt. A trónt az uralkodói dinasztia egyik mellékágából származó Szondok (addigi főminiszter) szerzi meg.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 780 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.