A Somme-on felhajózó vikingek kifosztják Saint-Quentin apátságát és visszaverik Carloman nyugati frank király támadását. Egy másik viking flotta a Rajnán hajózik fel (a Kövér Károly császárnak vazallusi esküt tévő viking Godfrid fríziai herceg a torkolatnál átengedi őket) és elfoglalják Duisburgot (amelyet ekkor említenek először írásban) és Xantent.
Meghal II. Guidó spoletói herceg. Utóda nagybátyja, III. Guidó camernói őrgróf. Mivel nem szolgáltatja vissza a pápától elvett városokat, Kövér Károly császár Ravennában megfosztja őt minden birtokától és utasítja Berengár friuli őrgrófot, hogy űzze el a herceget. Berengár seregében azonban járvány tör ki és kénytelen visszavonulni.
II. Giovanni Participazio velencei dózse előnyös kereskedelmi szerződést köt Kövér Károllyal. A császár vállalja, hogy megbünteti és száműzi a dózsék életére törő orgyilkosokat.
A Pannóniai őrgrófság belharcába beavatkozó Szvatopluk morva fejedelem elfogja, megcsonkítja és megöli a lázadó Vilmos-fiúk egyikét, Werinhart. A többiek Arnulf karintiai herceghez menekülnek. Amikor Arnulf nem hajlandó kiadni őket, Szvatopluk dúlva-fosztogatva betör az őrgrófságba és megszállja Alsó-Pannóniát (a Dunántúlt).
Al-Muvaffak régens két és fél éves ostrom után elfoglalja Al-Muhtarát, a zandzs lázadók központját. A felkelés véget ér.
A frissen kinevezett bizánci főparancsnok, Keszta Sztüppiótész betör Kilikiába, de az ottani muszlim kormányzó, Jazaman al-Hadim egy éjszaka meglepetésszerűen megtámadja a táborát és hatalmas veszteségeket okoz a bizánciaknak. Kesztát, valamint Anatólia és Kappadókia themák katonai parancsnokait is megölik.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 883 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.