Domitianus császárt (helyettese január 13-tól Lucius Venuleius Montanus Apronianus, májustól Lucius Stertinius Avitus, szeptembertől Caius Iulius Silanus) és Quintus Volusius Saturninust (helyettese Tiberius Iulius Celsus Polemaeanus és Quintus Junius Arulenus Rusticus) választják consulnak.
A szvébek és jazigok szövetségben megtámadják Pannóniát és megsemmisítik a XXI. légiót. Domitianus személyesen vezeti az ellentámadást és kiűzi a barbárokat, majd legyőzi, de nem veti teljesen alá a római hatalomnak a lázadó markomannokat, akik korábban megtagadták a segítséget a dákok elleni háborúban.
A Palatinuson elkészül Domitianus palotájának része, a Domus Flavia.
Ebben az évben igen gazdag a szőlő-, de gyenge a gabonatermés. Domitianus, hogy a gabonatermelés elhanyagolását megelőzze, elrendeli hogy Itáliában tilos szőlőt telepíteni, a provinciákban pedig irtsák ki a szőlőskertek felét; a rendelet végrehajtását azonban nem ellenőrzik.
A 13 éves Ho császár államcsínnyel átveszi a hatalmat a régenstől, Tou császárnétól (mostohaanyjától). A császárné magas tisztségekbe juttatott rokonságát letartóztatják és kivégzik vagy öngyilkosságra kényszerítik. Köztük van Tou Hszian, aki a korábbi években legyőzte az északi hsziugnukat. Az ezt követő tisztogatásoknak Pan Ku történész (a Han könyve írója) is áldozatául esik.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 92 című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.