A sikeres hadvezér Niképhorosz Phókaszt (az előző két évben visszafoglalta Krétát és feldúlta Aleppót) katonái császárrá kiáltják ki. Konstantinápolyban Phókasz és a régens hívei között több napos zavargásokra kerül sor, amelyek során Marianosz Argürosz hadvezért (aki többek között a magyarok ellen szerzett érdemeket) egy tetőről ledobott tállal halálosan megsebesítik. Végül a Phókasz-párt kerekedik felül és Niképhoroszt a Hagia Szophiában császárrá koronázzák.
Niképhorosz császár, legitimációját megerősítendő, feleségül veszi Rómanosz özvegyét, Teophanót.
Ottó német-római császár San Leo városába szorítja II. Berengár volt itáliai királyt, de feladja az ostromot és Rómába vonul, hogy leszámoljon XII. János pápával, aki a háta mögött császárellenes szövetséget szervezett. János a pápai kincstárral Tiburba menekül. Ottó zsinatot hív össze Rómában, ahol XII. Jánost trónfosztottnak nyilvánítják és helyére VIII. Leót választják meg.
Gero merseburgi őrgróf meghódítja a luzsicei szlávokat, valamint legyőzi és adófizetésre kötelezi I. Mieszko polán fejedelmet.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 963 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.