A fegyverrendszer rendeltetése olyan kisebb, körülhatárolt célpontok leküzdése hagyományos robbanófejekkel, mint:
ellenséges tűzfegyverek (rakétarendszerek, indítóállások, nagy hatótávolságú tüzérségi ütegek):
légvédelmi és rakétaelhárító fegyverrendszerek, különösen azok, amelyek fix kilövőhelyekről indíthatóak;
rögzített- és forgószárnyú repülőgépek repülőtereken;
parancsnoki állások és kommunikációs csomópontok;
fontos polgári infrastrukturális létesítmények;
valamint más lényeges kis és körülhatárolt célpontok.
Változatok
A fegyverrendszert a Kolomna KBM üzemben Udmurtföldön két változatban gyártják:
9M72 Iszkander (Tender) változatot az orosz fegyveres erők számára, 415km hatótávolsággal, 800kg hasznos teherrel;
9M72E Iszkander-E (E = „export”) 280km hatótávolsággal és 415kg hasznos teherrel.
Tulajdonságai
A rakétarendszer
nagy valószínűséggel képes végrehajtani feladatát az ellenség aktív ellenintézkedései közepette is;
nagy biztonsággal működik az előkészítő és a repülési szakaszban egyaránt;
képes a céladatok automatikus kiszámítására és továbbítására az indító eszköz révén;
indító rendszere nagy taktikai és stratégiai mozgékonysággal rendelkezik;
működtetése egyszerű.
Az Iszkander-E rendszer hajtóműve a szilárd üzemanyagú, egyfokozatú 9M723K1 rakéta, amely a teljes röppályán irányítható, és nem-elválasztható robbanófejjel rendelkezik.
Repülés közben a rakéta egy nem teljesen ballisztikus pályát követ. A repülés végső szakaszában is képes radikális pályamódosításokra, és ál-robbanófejek kibocsátására. Pályája viszonylag lapos, nem hagyja el a légkört.
Robbanófejek
Repesz-robbanófej
Penetrációs robbanófej bunkerek ellen
Páncélosok elleni aknák a célterületek távoli elaknásítására
Az orosz haderő ezenkívül rendelkezik AA-60 nukleáris robbanófejekkel is, választható robbanó erővel a 10-50 kT tartományban. Ezenkívül lehetséges az Iszkander felszerelése nem-nukleáris elektronikus hadviselési robbanófejekkel (EMP) is.
Alkalmazása
2008 novemberében Oroszország bejelentette, hogy megfontolja az Iszkander telepítését a Kalinyingrádi területre válaszul az amerikai ellenrakéta-rendszer lengyelországi és csehországi telepítésére. 2009 január végén felfüggesztették a rakéták telepítését a kalinyingrádi körzetben. A döntés oka az, hogy az új amerikai vezetés nem erőlteti tovább a rakétavédelmi rendszer kelet-európai létrehozását, ezért Oroszországnak sincs szüksége az Iszkanderek telepítésére.
2016 őszén Iszkandereket telepítettek a Kalinyingrádi területre. Az orosz védelmi minisztérium képviselője szerint ezt korábban is megtették és a jövőben is meg fogják tenni az orosz fegyveres erők harci felkészítésének keretében.
