 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Acanthiza reguloides Vigors & Horsfield, 1827 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Acanthiza reguloides témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Acanthiza reguloides témájú kategóriát.
|
Az Acanthiza reguloides a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, az ausztrálposzáta-félék (Acanthizidae) családjába tartozó faj.
A fajt Nicholas Aylward Vigors és Thomas Horsfield írták le 1827-ben.
Ausztrália keleti részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mérsékelt övi erdők és száraz szavannák, valamint ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.
Testhossza 11 centiméter, testtömege 7 gramm.
.jpg) |
Ízeltlábúakkal táplálkozik, de fogyaszt magvakat és nektárt is.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
