| Accra | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Accrai Kerület | ||
| Polgármester | Stanley N. A. Blankson | ||
| Irányítószám | GA | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 782 150 fő (2021) | ||
| – elővárosokkal | 3 933 000 fő | ||
| Népsűrűség | 9589.2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 61 m | ||
| Terület | 185 km² | ||
| Időzóna | Nyugat-európai idő (UTC+0) | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Accra weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Accra témájú médiaállományokat. | |||
Accra Ghána fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország déli részén, az Atlanti-óceán partján fekszik. Az ország gazdasági, kommunikációs és adminisztratív központja. A város 1877 óta Ghána fővárosa; nevének jelentése „hangyaboly”.
Bár az Egyenlítőhöz igen közel fekszik, mégis aránylag száraz, szavanna éghajlata van. A part közelében ugyanis hideg tengervíz tör a mélyből a felszínre; ez alig mérsékeli a meleget (az évi középhőmérséklet 27 °C), viszont akadályozza a felszálló légmozgást és a csapadékképződést. Hosszú, aszályos időszakok nincsenek, s az évi csapadék (átlagosan 730 mm) fele áprilistól júniusig hull le.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 34,0 | 38,0 | 38,0 | 34,0 | 35,0 | 33,0 | 32,0 | 32,0 | 32,0 | 32,0 | 33,0 | 34,0 | 38,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 31,0 | 31,0 | 31,0 | 31,0 | 31,0 | 29,0 | 27,0 | 27,0 | 27,0 | 29,0 | 31,0 | 31,0 | 29,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 23,0 | 24,0 | 24,0 | 24,0 | 24,0 | 23,0 | 23,0 | 22,0 | 23,0 | 23,0 | 24,0 | 24,0 | 23,4 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 15,0 | 17,0 | 20,0 | 19,0 | 21,0 | 20,0 | 19,0 | 18,0 | 20,0 | 19,0 | 21,0 | 17,0 | 15,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 15 | 33 | 56 | 81 | 142 | 178 | 46 | 15 | 36 | 64 | 36 | 23 | 725 |
A város helyén az első települést, a Korle-lagúna partján egy kis halászfalut a 15. században alapították a helyi ga népcsoport tagjai. A portugálok 1471-ben jelentek meg, őket azonban elűzték 1637-ben a hollandok, akiket a rabszolga-kereskedelemből származó profit vonzott ide. A 17. században a hollandoknak jelentős konkurenciát jelentettek az angol, a dán, svéd és a francia rabszolga-kereskedők. A hely jelentőségét mutatja, hogy 1650 és 1680 között a szomszédságban lévő Aranyparton három erőd is épült. Christiansborg (Osu) néven a dánok emeltek egy várkastélyt, ami ma az államfő rezidenciája. A hollandok Crévecour (Ussher Fort), az angolok James Fort néven építettek erődítményt, amelyek ma börtönként működnek. Accra a térség kereskedelmi központja lett.
1877-ben, a második angol-asante háború végén Accra a brit gyarmat, az Aranypart fővárosa lett. Egy vasútvonal megépülése után (Kumasi felé) a térség gazdasági és kereskedelmi központja lett. 1862-ben és 1939-ben földrengések rázták meg a várost, de Accra tovább fejlődött. Innen indult ki a ghánai függetlenségi mozgalom is az 1950-es években a brit uralom ellen. Napjainkban Accra Afrika egyik leggazdagabb és legmodernebb városa.
A városban számos oktatási intézmény működik, közülük 10 főiskola illetve egyetem.
A város nyugati részén tömörülnek a feldolgozó ipari üzemek, melyek főként fogyasztási cikkeket (bútort, szövetet, gyógyszert stb.) állítanak elő. Említést érdemel a trópusi keményfák feldolgozása, valamint a hal- és gyümölcskonzervgyártás is.

Accra Ghána közlekedési csomópontja. Több fontos vasút- és közútvonal találkozik itt. Vasúti összeköttetése Kumasival, Sekondi-Takoradival és Temával van. Accra gazdaságában is fontos szerepet játszik a 25 km-rel keletebbre fekvő Tema jól kiépített mélyvízű kikötője. Itt található Ghána legnagyobb nemzetközi repülőtere, a Kotoka nemzetközi repülőtér. A városi közlekedést a részben magántulajdonban lévő mini-busz társaságok, valamint taxik és buszok biztosítják.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Accra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.