Aconoidasida

Aconoidasida
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota) Csoport: Diaphoretickes Csoport: Sar Csoport: Alveolata Törzs: Apicomplexa Osztály: Aconoidasida Mehlhorn et al. 1980
Kládok
Haemospororida Piroplasmorida
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Aconoidasida témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Aconoidasida témájú kategóriát.

Az Aconoidasida az Apicomplexa parazitákból álló osztálya, melyet Mehlhorn, Peters és Haberkorn írtak le 1980-ban.

Etimológia

Az Aconoidasida név az α-privatívuszból és a Conoidasida névből ered, utalva a konoid korábban feltételezett hiányára – Mehlhorn megfigyelései szerint a Conoidasidával szemben, ahol az egész életciklusban jelen van, csak az ookinéta rendelkezik vele, de legalábbis több zoitaállapot elvesztette. Később „apikális poláris gyűrűknek” nevezték a konoidból fennmaradt állapotot.

Történet

1980-ban írták le Mehlhorn, Peters és Haberkorn. 1982-ben ugyane csoportot Hematozoa néven írta le Vivier.

A morfológiai alapú Aconoidasida–Conoidasida felosztás magas felbontású mikroszkópos és proteomikai kutatások szerint elavult lehet: 2021-ben Bertiaux et al. kimutatták, hogy az Aconoidasida sejtvázában is van konoid, Koreny et al. pedig a Toxoplasma konoidjának molekuláris elemzése alapján, hogy minden Apicomplexa-faj rendelkezik konoiddal, beleértve a Plasmodiumot és más, korábban konoid nélkülinek tűnt fajt.

Genetika

Glikozilfoszfatidilinozithoz kapcsolódó szénsav-anhidráza a roptria bioszintézisét és a virulenciát teszi lehetővé.

Az Aconoidasida gyökere közelében cink-vas permeázok (ZIP) génduplikációja történt, így 2 paralógja van, a ZIP1 és a ZIPCO, melyek a szúnyog-gerinces átadáshoz, illetve a hímgametocita-létrehozáshoz és gerinces-szúnyog átadáshoz kellenek. Ezek a gerincesek ZIP-génjeitől való nagy távolság miatt könnyen célozhatók specifikusan.

Rendszertan

Korábbi rendszertanai – például a Haemoproteus nemzetségben – az „egy faj, egy gazda” hipotézisen alapultak, mivel e nemzetségek legalább kis részben gazdaspecifikusak. Egy 2024-es tanulmány szerint az Accipitridae-fajokban előforduló fajok önálló kládot alkotnak, a gerincesekben lévő szakaszok csak Accipitridae-fajokat fertőznek, így önálló alnemzetség vagy nemzetség tagjai is lehetnek.

Morfológia

Tagjai külső membránjának elülső végén apikális komplex van roptriákból és mikronémákból. Ezek a parazita más sejtekbe való bejutását lehetővé tevő enzimeket bocsátanak ki. A hegyet mikrotubulussáv (poláris gyűrű) veszi körül.

Életciklus

Heteroxén. Ivaros szaporodása összefügghet axopódiumszerű sugarak keletkezésével, mint a Piroplasmorida esetén. A szkizogónia történhet a májban vagy a vérben (például Plasmodium falciparum).

Életciklusa összetett, például a Plasmodiumé 3 szakaszos: egy szúnyog- és 2 gerincesfertőzés alatti szakaszból áll. Először egy nőstény szúnyog vérrel táplálkozva sporozoitákat visz a gerincesbe, melyek előbb májsejteket fertőznek, majd szkizontákat termelnek, ezek megrepednek, így tartalmuk – 90 000 haploid merozoita – a vérbe kerül a parazitákat tartalmazó meroszómákban. Ezután előbb éretlen (gyűrűszakasz), majd érett trofozoita alakul ki, majd a vérben is megjelennek a szkizonták. A trofozoiták egy része gametocitává alakul, majd a szúnyog általi felvétel után a mikro- és makrogametociták egyesülnek, kialakul az ookinéta, majd az oociszta, ez megrepedve sporozoitákat bocsát ki.

Jelentőség

Evolúció

A Paleohaemoproteus burmacis mianmari borostyánból ismert egy nőstény púposszúnyog hasüregében megőrzött példányként. Ez az első ismert Paleohaemoproteus-faj.

A Plasmodiummal rokon nemzetség a Vetufebrus, ennek típusfaja a Vetufebrus ovatus. Ez a miocénben élt, és dominikai borostyánban őrződött meg. Vektora az Enischnomyia stegosoma volt.

Jegyzetek

További információk