 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Adrastea | |
 | |
| A Galileo Jupiter-szonda által készített kép a holdról | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | David C. Jewitt, G. Edward Danielson |
| Felfedezés ideje | 1979. július 8. |
| Felfedezés helye | Voyager–2 |
| Névadó | Adraszteia |
| Alternatív név | Jupiter XV |
| Ideiglenes név | S/1979 J 1 |
| Pályaadatok | |
| Periapszis | 128 460 km (0,000859 CSE) |
| Apoapszis | 128 930 km (0,000862 CSE) |
| Fél nagytengely | 129 000 km |
| Pálya kerülete | 808 600 km (0,005 CSE) |
| Pálya sugara | 128 694 km (0,000860 CSE) |
| Pálya excentricitása | 0,0018 |
| Keringési periódus | 0,29826 nap (7 óra 9,5 perc) |
| Min. pályamenti sebesség | 31,322 km/s |
| Átl. pályamenti sebesség | 31,378 km/s |
| Max. pályamenti sebesség | 31,435 km/s |
| Inklináció | 2,22° (az ekliptikához képest) 0,00° (a Jupiter egyenlítőjéhez képest) |
| Anyabolygó | Jupiter |
| Központi égitest | Jupiter |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 20 km (26×20×16 km) |
| Felszín területe | ~5300 km² |
| Térfogat | ~4400 km³ |
| Tömeg | 7,5·1017 kg |
| Átlagos sűrűség | 3,0 g/cm³ |
| Felszíni gravitáció | ~0,005 m/s² (0,001 g) |
| Szökési sebesség | ~0,011 km/s |
| Forgási periódus | szinkronforgás |
| Forgási sebesség | 11 km/h |
| Tengelyferdeség | nincs |
| Albedó | 0,10 |
| Felszíni hőmérséklet | |
| Min. | Kelvin |
| Átl. | ~122 K Kelvin |
| Max. | Kelvin |
| Atmoszféra | |
| Légköri nyomás | 0 kPa |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Adrastea témájú médiaállományokat. | |
Az Adrastea (görögül Αδράστεια), vagy Jupiter XV, a Jupiter második ismert holdja (a bolygótól távolodva). A Voyager–2 szonda által 1979-ben készített képeken fedezték fel, és a S/1979 J 1 jelzést kapta (IAUC 3454[halott link]) azután, hogy a felfedezést a Science-ben tették közzé (206. kötet, 951. oldal, 1979. november 23.). 1983-ban megkapta hivatalos nevét a mitológiai Adraszteia után, aki Zeusz és Ananké lánya volt.
A Jupiter belső holdjai közül a legkisebb.
Az Adrastea volt az első olyan természetes hold, melyet bolygóközi szonda által készített képek segítségével fedeztek fel, és nem teleszkópos képkészítéssel.
Az Adrastea a Jupiter gyűrűin belül helyezkedik el, és anyaga egy részének forrása lehet.
