Története
Agadezt a 14. században alapították és fokozatosan, a Szaharán keresztül zajló kereskedelem segítségével növekedve vált a legfontosabb tuareg várossá, átvéve Assodé szerepét. A városba még ma is érkeznek Bilmából sószállító karavánok.
1449-ben Agadez szultanátussá vált, 1500 körül pedig meghódította a Szongáj Birodalom. Ekkor már harmincezer lakossal fő központja volt a nyugat-afrikai Kano és Timbuktu, illetve az észak-afrikai földközi-tengeri Gat és Gadamesz oázisok és a földközi-tengeri Tripoli város közti kereskedelemnek. A marokkói hódítással hanyatlás kezdődött és a népesség kevesebb mint tízezerre csökkent.
1900 körül a várost a franciák foglalták el. 1916-ban az új hódítók könyörtelenül leszámoltak Kaocen Ag Mohammed rövid időre sikereket arató felkelésével. Az 1990-es években Agadez a tuareg felkelés fontos központjává vált.
Erőszak 2007-től
A második tuareg felkelés kezdete (2007 februárja) óta az elszórt erőszakcselekmények és a régiót sújtó menekültválság miatt sokak nem tekintik biztonságos övezetnek Agadezt és környékét. 2007 októberétől a nigeri kormány a térségben különleges intézkedéseket vezetett be, korlátozva a szabad mozgást, a gyülekezési és politikai jogokat. 2007 decemberétől Észak-Niger szerepel azoknak a területeknek a listáján amelyeket az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma veszélyesnek tart az amerikai állampolgárok számára. A 2007-2008-as turistaszezonra (szeptember-március) az európai légitársaságok is felfüggesztették Agadezbe közlekedő járataikat. Jelentések szerint a városba több ezer menekült érkezett, de segítségre nem számíthatnak, az Agadez körüli utakat pedig elaknásították. A kormányzat a külföldi újságírók és a segélyszervezetek számára is lezárta a régiót.
Niger
é. sz. 16° 58′ 20″, k. h. 7° 59′ 27″16.972222°N 7.990833°EKoordináták: é. sz. 16° 58′ 20″, k. h. 7° 59′ 27″16.972222°N 7.990833°E.png)
