1976

Január

• január 1.
  • Az aktív keresők száma 5,1 millió hazánkban. A munkások és alkalmazottak átlagbére 3100 Ft. 2,3 millió tévé- és 2,5 millió rádió-előfizetőt tartanak nyilván.
  • Magyarországon életbe lép az új KRESZ.
• január 5. – A magyar kormány átlagosan 33%-os központi árszínvonal-emelése nyomán a cukor átlagosan 50%-kal, a mész és a bükk-fűrészáru 40, a tégla 26, a cement 24,4, a motorolaj 11%-kal drágul.
• január 6. – Ünnepélyesen átadják rendeltetésének a rajkai közös magyar-csehszlovák határállomást.
• január 10. – Fokozódó hevességgel, aknavetők és rakéták bevetésével folytatódnak a polgárháborús harcok a libanoni fővárosban.
• január 10. – Ecuador-ban több napos sztrájk és tüntetéssorozat után Lara elnök háromtagú tábornoki csoportnak adja át a hatalmat.
• január 20. – Moszkvába érkezik Kissinger amerikai külügyminiszter. Előbb Gromikóval, majd 21-én Brezsnyevvel is tárgyal világpolitikai kérdésekről és a SALT-ról.
• január 21–22. – Az Atomtervező Csoport hamburgi ülésén a NATO-tagországok védelmi miniszterei megvitatják a szovjet hadászati nukleáris képesség folyamatos növekedését, és áttekintik a SALT-megállapodás útján való stabilizáció kilátásait.
• január 30.
  • A Szocialista Magyarországért Érdemrend nevű kitüntetés bevezetése.
  • A Mecseki Szénbányák Vállalat szászvári bányaüzemében egy gázkitörés négy halálos áldozatot követel.

Február

• február 2. – Megalakul a Független Európai Programcsoport (IEPG).
• február 7. – Hua Kuo-feng lesz a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke.
• február 12. – VI. Pál pápa Lékai Lászlót esztergomi érsekké nevezi ki.
• február 13.
  • Átadják a Testvériség gázvezeték első és második szakaszát Leninvárosban.
  • Nigériában katonai puccsot hiúsítanak meg, melynek során Mohammed elnök életét veszti; az új államfő Obasanjo tábornok lesz.
• február 20. – A Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezet tagállamainak utolsó közös hadgyakorlata. (A szervezet egy évvel később hivatalosan feloszlatta magát.)
• február 23. – Fegyveresek hatolnak be Kanada bejrúti nagykövetségére, és az ott tartózkodó 30 embert túszul ejtve elfoglalják az épületet.
• február 24. – Moszkvában megkezdődik az SZKP XXV. kongresszusa.
• február 27. – Kikiáltják a Szaharai Arab Köztársaságot a Polisario Front által elfoglalt nyugat-szaharai területen.

Március

• március 3. – Súlyos összecsapásokba torkollnak a hetek óta tartó sztrájkok és tüntetések Spanyolországban.
• március 7. – Katonai lázadás robban ki Libanonban, a magukat Libanoni Arab Hadseregnek nevező felkelők sorra foglalják el a katonai objektumokat.
• március 9. – Súlyos szerencsétlenség Dél-Tirolban: a cavalesei téli üdülőhelyen a sífelvonó drótkötele elszakad, és a kabin a mélybe a zuhan, 42 ember veszti életét.
• március 15. – Egyiptom felmondja a szovjet-egyiptomi barátsági és együttműködési szerződést.
• március 16. – Harold Wilson brit miniszterelnök váratlanul bejelenti lemondási szándékát, de elutasítja új választások kiírását.
• március 18. – Az új honvédelmi törvény a sorkatonai szolgálatot 24 hónapban állapítja meg, és 50-ről 55 évre emelik a hadkötelezettség korhatárát.
• március 20. – A vörös khmerek hatalomra jutása Kambodzsában.
• március 24. – Vértelen államcsínnyel megdöntik Isabel Perón argentin elnök hatalmát. A háromtagú junta vezetőjét, Jorge Rafael Videla tábornokot 29-én államfővé nyilvánítják.
• március 30. – Heves palesztin tüntetések a Jordán folyó nyugati partvidékének városaiban és a Gázai övezetben az arab földek kisajátítása és az izraeli megszállás ellen.
• március 31. – Felavatják a Dabasi Nyomdát, amely azzal a céllal létesült, hogy a tankönyvek, jegyzetek, szakkönyvek előállításának helyzetén javítson.

Április

• április 3.
  • A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház megnyitása (2007. január 31-én, közel 31 év működés után végleg bezárták).
  • A portugál alkotmányozó nemzetgyűlés jóváhagyja az ország új alkotmányát.
• április 5. – Harold Wilson lemondása után a londoni parlament alsóházában a munkáspárti frakció James Callaghant választja miniszterelnökké.
• április 7. – Teng Hsziao-ping kínai politikust megfosztják minden pártbeli, állami és katonai tisztségétől.
• április 11. – Forgalomba kerül az Apple cég első gépe, az Apple I.
• április 12–16. – Prágában Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) XV. kongresszusa több gazdasági eredményről adhat számot, miközben a társadalmat a fogyasztói szemlélet eluralkodása jellemzi.
• április 13. – Üzemzavar következtében 80 percre megszűnik az áramszolgáltatás csaknem egész Bajorországban és Ausztriában.
• április 27. – VI. Pál pápa bíborossá nevezi ki Lékai László esztergomi érseket.
• április 28. – Budapesten kezd tárgyalást Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere.
• április 29. – Napfogyatkozás Északnyugat-Afrikától a Földközi-tengeren és Dél-Törökországon át a Himalája térségéig. Magyarországon részleges a fogyatkozás.

Május

• május 6. – Erős földrengés rázza meg Olaszország északkeleti részét, Udine és Tarvisio térségét.
• május 6. – Jogerősen kimondott halálos ítélete alapján kivégzik Horváth Géza őrmestert, az 1975. február 22-i gyékényesi lövöldözés elkövetőjét.
• május 9. – Ulrike Meinhof, a nyugatnémet Baader-Meinhof-terroristacsoport és a belőle alakult Vörös Hadsereg Frakció egyik alapítója, a Stuttgart-Stammheimi börtönben öngyilkosságot követ el.
• május 11. – Befejeződik a KISZ IX. kongresszusa; ismét Maróthy Lászlót választják a KISZ KB első titkárává.
• május 20–21. – Az Észak-atlanti Tanács oslói ülésén a külügyminiszterek áttekintik a kelet–nyugati kapcsolatokat, az EBEÉ záróokmánya végrehajtásában történt előrelépést, továbbá megvitatják a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentés (MBFR) kilátásait.
• május 22. – „Állítsátok meg a fegyverkezést!” – jelszóval az NSZK történetének legnagyobb háborúellenes tüntetésére kerül sor Bonnban.
• május 25. – A posta – miután másfél éve a fővárosi lágymányosi telefonközpontban elsőként bevezette – újabb öt városban (Miskolc, Nyíregyháza, Szolnok, Hódmezővásárhely, Cegléd) indítja el az időmérést, minden megkezdett 3 perc után 1 Ft-ot számláznak.

Június

• június 13. – Hivatalos látogatásra Franciaországba érkezik Lázár György miniszterelnök.
• június 16.
  • Véres zavargások robbannak ki Johannesburg feketék lakta elővárosában, Sowetóban.
  • Libanonban meggyilkolják Francis Meloy amerikai nagykövetet.
• június 21. – Az arabközi békefenntartó erők (szíriai, líbiai zöldsisakosok) első kontingense megérkezik Libanonba; feladatuk a bejrúti repülőtér működésének biztosítása.
• június 26. – Átadják a kanadai Torontóban az 553,3 m magas CN Towert
• június 26–27. – A világ hét legfejlettebb ipari országának vezetői kétnapos csúcstalálkozót tartanak San Juanban.

Július

• július – Az óbudai Flórián Üzletközpont megnyitása.
• július 2. – Észak- és Dél-Vietnám egyesítésével és Hanoi fővárossal megalakul a Vietnámi Szocialista Köztársaság.
• július 4.
  • Izraeli kommandósok kiszabadítanak palesztin terroristák és ugandai katonák által fogvatartott izraelieket az afrikai Entebbében.
  • Az Amerikai Egyesült Államok kétszázadik évfordulója.
• július 10. – Az észak-olaszországi Seveso környékén súlyos környezeti katasztrófa történik, amikor mérges gáz kerül a levegőbe egy vegyi gyárból.
• július 15. – A Demokrata Párt New Yorkban ülésező elnök- és alelnökjelölő konvencióján közfelkiáltással Jimmy Cartert választják elnökjelöltnek.
• július 17. – Montrealban II. Erzsébet királynő megnyitja a XXI. nyári olimpiai játékokat.
• július 22. – Dr. Orbán László kulturális miniszter nyugállományba vonulása után tisztségét addigi helyettese, Pozsgay Imre veszi át.
• július 28. – 7,5-es erősségű földrengés Kínában, Hopej tartomány keleti részén, Pekingben és Tiencsinben is észlelik.
• július 30. – János Károly spanyol király részleges amnesztiát hirdet a politikai okokból bebörtönzött személyeknek.

Augusztus

• augusztus. – Megkezdődik a BMW 6-os sorozatának (E24) gyártása.
• augusztus 2–12. – Nicolae Ceaușescu román államfő – delegáció élén – a Szovjetunióba látogat.
• augusztus 10. – Összeütközik egy 4-es és egy 6-os villamos a Lenin körúton, 10 utas súlyos, 25-en könnyű sérüléseket szenved.
• augusztus 11. – Négy ember életét veszti, amikor terroristák támadják meg az EL-Al izraeli légitársaság utasait az isztambuli nemzetközi repülőtéren.
• augusztus 15. – A Magyar Televízió először közvetít Formula–1-es versenyt.
• augusztus 16–22. – Az el nem kötelezett országok colombói értekezlete.
• augusztus 18. – Oskar Brüsewitz német lelkész az NDK egyházi politikája miatt tiltakozásul nyilvánosan felgyújtja magát a zeitzi Szent Mihály-templom előtt. (Sérüléseibe augusztus 22-én belehal)
• augusztus 26. – Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozója a Krím félszigeten.
• augusztus 29. – Mohácson történelmi emlékhelyet avatnak a mohácsi csata 450. évfordulóján.
• augusztus 30. – Elfogadták Molise zászlaját.

Szeptember

• szeptember 1.
  • Tovább szigorítják a szeszes italok árusítását szabályozó 1972-es rendeletet. (A munkahelyeken munkaidő előtt és alatt tilos alkoholt árusítani Magyarországon.)
  • Jugoszláviában új vámtörvény lép életbe a külkereskedelem ösztönzésére.
• szeptember 9. – Meghal Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt elnöke.
• szeptember 17. – A Halászbástya alatti Schulek Frigyes-lépcső közelében holtan találnak egy 8 éves kislányt, aki gyilkosság áldozata lett. (A tettest hamarosan elfogják és 1977-ben halálra ítélik.)
• szeptember 21. – New Yorkban megnyílik az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszaka. (Megvitatják a dél-afrikai és a közel-keleti helyzetet, a leszerelés és a terrorizmus kérdéseit.)
• szeptember 23.
  • Négynapos leszerelési világkonferencia kezdődik Helsinkiben; 90 országból több mint 500-an vesznek részt.
  • Beiktatják hivatalába Szárkisz libanoni köztársasági elnököt.

Október

• október 6.
  • Kínában a Mao elnök utódlásáért folyó harcban államcsínykísérlet vádjával letartóztatják a „négyek bandáját”, amelynek egyik tagja Mao özvegye.
  • 1968 óta a legnagyobb munkásmegmozdulások zajlanak Franciaországban, az országos sztrájkban 6 millió munkavállaló vesz részt.
• október 22–23. – Választások Csehszlovákia képviselő-testületeibe.
• október 25. – A libanoni helyzet megvitatására Kairóban összeül az arab államok vezetőinek konferenciája, melyen Arafat is részt vesz. Felhívnak a tűzszünet megtartására és megerősítik, hogy 30 ezer főnyi arabközi békefenntartót vezényelnek Libanonba.

November

• november 2.
  • Súlyos gázrobbanás Szolnokon: a Tóth Ferenc utcai háromemeletes lakóházban 24 lakás romba dől, 13 ember veszti életét.
  • Jimmy Cartert választják az USA 39. elnökévé.
• November 4
• Dorogi hanglemezgyár megnyitása ami 1995-ben csődbe ment.
• Létrejön a Magyar hanglemezgyártó vállalat (MHV)
• november 10. – Az arabközi „zöldsisakos” biztonsági erők ellenállás nélkül elfoglalják állásaikat Libanonban; bevonulnak Bejrútba, helyreáll a közlekedés a Bejrút-Damaszkusz útvonalon.
• november 11. – Csehszlovákiában hivatalba lép az ismét Lubomír Štrougal vezette új szövetségi kormány.
• november 18. – A spanyol parlament jóváhagyja a demokráciába való átmenetről, a demokrácia megteremtéséről szóló törvényjavaslatot.
• november 18. – Aláírják az első magyar-török hosszú lejáratú gazdasági, műszaki és tudományos együttműködési megállapodást Budapesten.
• november 18. – Magyarországon adókedvezményt kapnak a kisiparosok.
• november 25. – Jugoszláviában törvényt fogadnak el a „Társult Munkáról”.
• november 26. – A Microsoft név bejegyzett védjeggyé válik.

December

• december 1. – Az MSZMP Központi Bizottságának ülése beismeri, hogy a gazdaság nem teljesítette az 1976. évi célkitűzéseket.
• december 4. – A Közép-afrikai Császárság kikiáltása.
• december 6–8. – Kádár János látogatása Ausztriában.
• december 10. – A norvég parlament Nobel-díj bizottsága 1976-ban nem adja ki a Nobel-békedíjat. Stockholmban az irodalmi díjat az amerikai Saul Bellow-nak ítélik oda.
• december 19. – 70. születésnapja alkalmából Lenin-renddel és a Szovjetunió Hőse Arany Csillagával tüntetik ki Brezsnyevet.
• december 19–22. – Lázár György miniszterelnök Romániába látogat.
• december 29. – Brezsnyev interjút ad Joseph Kingsbury-Smith amerikai politikai újságírónak. Hangsúlyozza, hogy 1977 legyen a béke további erősödésének éve; jelzi, hogy kész találkozni az Egyesült Államok elnökével.
• december 30.
  • Spanyolországban szabadon bocsátják Santiago Carillót, a spanyol kommunista párt főtitkárát.
  • Robbanás az ostravai Starzik szénbányában, 43 halálos áldozat.
• december 31.
  • Megnyílik a Hilton Szálloda a Budai Várban.
  • Budapesten átadják a forgalomnak az észak–déli metró első, Deák Ferenc tér és Nagyvárad tér közötti szakaszát.
  • A Rádió Kabarészínházának BUÉK ’77 c. adása az utóbbi évek egyik legjobb szilveszteri kabaréja; itt hangzik el Kern András Halló, Belváros! c. száma.

Államok vezetőinek listája 1976-ban

1976 a filmművészetben

• május 28. – Törőcsik Mari – megosztva – a legjobb női alakítás díját kapja a cannes-i filmfesztiválon a Déryné hol van? c. filmben nyújtott játékáért.

1976 az irodalomban

• Megjelenik Lukács György A társadalmi lét ontológiájáról című filozófiai könyve
• Megjelenik Illyés Gyula Itt élned, halnod kell címmel kétkötetes antológiája
• Megjelenik Füst Milán Naplója
• Megjelenik Gáll István, a Ménesgazda című regénye
• Megjelenik Bohumil Hrabal Postřižiny (Sörgyári capriccio) című kisregénye.
• Somlyó György – Épp ez (versek)

1976 a jogalkotásban

1976 a légi közlekedésben

• január 21. – A British Airways és az Air France beindítja az első szuperszonikus utasszállító repülőgép, a Concorde menetrend szerinti járatait.
• június 27. – Terroristák kerítik hatalmukba az Air France Tel Avivból Párizsba tartó Airbus-át 258 emberrel a fedélzetén. 28-án az ugandai Entebbe repülőterére érkeznek; túszaikért cserébe 53 különböző európai országban fogva tartott palesztin szabadon bocsátását követelik.
• július 28. – Pozsony közelében lezuhan a csehszlovák légitársaság Prágából érkező repülőgépe; a 79 utasból hárman élik túl a szerencsétlenséget.
• szeptember 10. – Horvátország légterében összeütközik egy jugoszláv chartergép a British Airways repülőgépével, összesen 176 ember veszti életét, közülük 107 NSZK állampolgár.
• október 6. – A Karib-tenger felett felrobbantják a kubai légitársaság DC-8-as utasszállítóját, 78 halálos áldozat.
• . – Egy 20 éves lengyel férfi Bécsbe téríti a LOT lengyel légitársaság Koppenhágából Varsóba tartó TU-134-esét.

Művészet, kultúra és divat 1976-ban

• április 30. – Zalaegerszegen felavatják a Ho Si Minh szobrot
• június 4. – A pécsi Vasarely Múzeum megnyitása
• június 26. – A keszthelyi Festetics-kastély Helikon Kastélymúzeumának és műemlék-könyvtárának megnyitása
• szeptember 24. – A Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítás megnyitása Zalaegerszegen
• október 11. – A Rabszolgasors című telenovella bemutatása Brazíliában

1976 a sportban

• február 4. – február 15. Innsbruckban megrendezik a XII. téli olimpiai játékokat, 37 ország részvételével.
• március 26. – Felavatják a Komjádi Béla versenyuszodát Budapesten.
• június 20. – A Jugoszláviában megrendezett V. labdarúgó Európa-bajnokságot Csehszlovákia nyeri, a döntőben tizenegyesekkel győzik le az NSZK-t.
• július 17. – augusztus 1. Montréalban a XXI. nyári olimpiai játékokon 92 ország sportolói vesznek részt. A magyar sportolók 4 arany-, 5 ezüst-, 13 bronzérmet nyernek.
• James Hunt (McLaren) nyeri a Formula–1-es világbajnokságot.
• A Ferencváros nyeri az NB1-et. Ez a klub 22. bajnoki címe.

1976 a tudományban

• január 28. – A Kozmosz-sorozat keretében egyetlen hordozórakétával nyolc szovjet mesterséges holdat juttatnak Föld körüli pályára.
• július 20. – Az amerikai Viking-1 űrszonda leszáll a Marson.
• július 28. – A Lockheed SR–71 amerikai, katonai felderítő repülőgép felállítja kategóriájában mind a mai napig érvényes sebességi (3529,56 km/h) és magassági (25.929 m) világcsúcsot
• július 20. – Pasadenában bejelentik, hogy leszállt a Mars felszínére a Viking-1 űrszonda, amely kitűnő képeket küldött a Földre. (21-én a Népszabadság is a címoldalon közöl egy fotót.)

1976 a vasúti közlekedésben

• május 4. – Schiedami vasúti baleset

1976 a zenében

• október 13. – Az ekkor már az Amerikai Egyesült Államokban ismert és népszerű Aerosmith megkezdi első európai turnéját Liverpoolban.
• Feloszlik a Deep Purple. Nem sokkal utána meghal a gitárosuk, Tommy Bolin.
• Kovács Kati az Év énekesnője lett Németországban