1968

Január

• január 1.
  • Magyarországon életbe lép az új gazdasági mechanizmus.
  • A korábban önálló fővárosi közlekedési vállalatok összevonásával megalakítják a Budapesti Közlekedési Vállalatot.
• január 3–5. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottságának tanácskozásán felmentik tisztségéből Antonín Novotný első titkárt és Alexander Dubčeket választják utódául. (A CSKP-ben és a társadalomban kezdetét veszi a „prágai tavaszként” ismert demokratizálási folyamat.)
• január 9. – Aczél György és Sándor József megbeszéléseket folytat Rákosi Mátyással esetleges hazatérése feltételeiről. (Rákosi levélben lemond a politikai tevékenységről.)
• január 19. – Az USA és a Szovjetunió a genfi Leszerelési Konferencián beterjeszti az atomsorompó-szerződés tervezetét.
• január 21. – Josef Smrkovský csehszlovák erdő- és vízgazdálkodási miniszter a Práce című napilapban cikket tesz közzé a demokratizálás szükségességéről.
• január 31. – A Német Szövetségi Köztársaság ismét felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Jugoszláviával.

Február

• február 4. – Komáromban Alexander Dubček találkozik Kádár Jánossal.
• február 6. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) – kockázatosnak tartva az „akciót” – halasztó döntést hoz Rákosi hazahozatala ügyében.
• február 12. – A Phong Nhị-i és Phong Nhất-i mészárlás, dél-koreai katonák háborús bűntette a vietnámi háborúban, Dél-Vietnámban
• február 13. – A csíkszeredai és környékén élő lakosság tüntetésekbe kezd, azért, hogy Hargita megye székhelye Csíkszereda legyen. (A román hadsereget a városba vezénylik, fennállt az erőszakos oszlatás veszélye, de végül is sikerült békésen megoldani a problémát.)
• február 16. – Romániában megszavazzák az ország új közigazgatási beosztásáról szóló törvényt. Megszűnik a Maros-Magyar Autonóm Tartomány, a helyén létrejött Maros, Hargita és Kovászna megye.
• február 25. – A Hà My-i mészárlás során dél-koreai katonák újabb 135 vietnámi civilt gyilkolnak meg

Március

• március 12. – A Csemadok javaslatot terjeszt elő a nemzetiségi kérdés igazságosabb megoldására, mindenekelőtt nemzetiségi bizottság létrehozását és részleges kulturális autonómia megadását kérik.
• március 16. – A Mỹ Lai-i mészárlás Dél-Vietnámban, melyben amerikai katonák félezer fegyvertelen vietnámi civilt gyilkolnak meg egy dél-vietnámi faluban
• március 17. – Londonban, a Vietnámi Szolidaritási Kampány (VSC) aktivistái első alkalommal szerveznek tüntetést – melyen közel 25 ezren vesznek részt – tiltakozásul az USA vietnámi beavatkozása és háborús politikája ellen. (A Ho Si Minh észak-vietnámi elnök nevét kántáló tüntetők egy csoportja megpróbált erőszakkal betörni az amerikai nagykövetség területére. A második, október 27-ei tüntetés nagyobb szabású, de kevésbé konfrontatív volt, mivel a rendőrség jobban felkészült a több mint 100 ezer fősre becsült tömeg fogadására.)
• március 21–22. – A csehszlovák szakszervezetek vezetőségének ülésén a reformerek jutnak vezető szerephez.
• március 22.
  • Lemond tisztségéről Antonín Novotný csehszlovák köztársasági elnök.
  • Megkezdődnek a párizsi diáklázadások
• március 23. – Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió képviselőinek drezdai tanácskozásán a „testvéri országok” felszólítják a CSKP vezetőségét a „negatív tendenciák” felszámolására.
• március 27. – Rossz időjárási viszonyok között lezuhan a 34 éves Jurij Gagarin MiG–15-ös vadászgépe. (A balesetben az első űrhajós mellett életét vesztette Vlagyimir Szerjogin tesztpilóta is.)
• március 30. – A csehszlovák nemzetgyűlés Ludvík Svobodát választja köztársasági elnökké.

Április

• április 1–5. – A CSKP KB elemzi a társadalomban kialakult helyzetet – ahol spontán mozgalmak, nem a párt irányítása alatt álló szervezetek jöttek létre – és a demokratizálás folytatása mellett kötelezi el magát.
• április 2. – Andreas Baader, Gudrun Esslin és társaik felgyújtanak két frankfurti áruházat.
• április 2–10. – Nyikita Hruscsov vezetésével szovjet küldöttség tárgyal a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetőivel. (A szovjet pártfőtitkár részt vesz a Felvonulási téren [ma: '56-osok tere] rendezett április 4-ei „felszabadulás ünnepén”; felszólalásában az atomkísérletek megszüntetéséről beszél.)
• április 4. – Memphis (Tennessee) városában agyonlövik Martin Luther King afroamerikai polgárjogi politikust.
• április 6.
  • Elfogadják a Német Demokratikus Köztársaság új alkotmányát.
  • Megnyílik a magyarországi Nagylak és romániai Nagylak közötti határátkelőhely.
• április 8. – Csehszlovákia új miniszterelnöke Oldřich Černík.
• április 10. – Megjelenik a CSKP akcióprogramja, mely a társadalmi élet demokratizálását, a cseh-szlovák viszony rendezését és a nemzetiségi sérelmek orvoslását ígéri.
• április 10. – Berlinben Josef Bachmann építőipari munkás merényletet követ el Rudi Dutschke diákvezér ellen. (Dutschke túléli, de súlyos agysérülései nem gyógyulnak meg teljesen.) A merénylet következtében több egyetemi városban tüntetésekre kerül sor.
• április 22–25. – Az RKP KB ülése, ami a szocializmus építése folyamán elkövetett hibákkal foglalkozik, Nicolae Ceaușescu itt nyíltan bírálja a Gheorghe Gheorghiu-Dej idejében, az ő személyes irányításával elkövetett törvénytelenségeket. Az ülésen rehabilitálják Lucrețiu Pătrășcanut.
• április 28–30. – Tito moszkvai látogatása során hangot ad a csehszlovákiai fejleményekkel kapcsolatos, a szovjet vezetésétől eltérő véleményének.

Május

• május 3. – A csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyja a Černík-kormány programnyilatkozatát
• május 4. – Alexander Dubček vezetésével Moszkvában gazdasági tárgyalásokat folytató csehszlovák küldöttséget a szovjet vezetés ismét az „ellenforradalmi veszély” elhárítására inti.
• május 30. – A Német Szövetségi Köztársaságban a Bundestag elfogadja a szükségállapotra vonatkozó törvényeket.

Június

• június 2–10. – Diáklázadás Belgrádban és más jugoszláv egyetemi városokban. (A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) vezetősége úgy ítéli meg, hogy az ország szociális ellentmondásai váltották ki a nyugtalanságot, Tito reformintézkedéseket ígér.)
• június 5. – Los Angelesben merénylet áldozata lett Robert F. Kennedy elnökjelölt, az egykori elnök öccse.
• június 17. – Megkezdik a Coca-Cola magyarországi gyártását a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai üzemében.
• június 20. – A szlovák nacionalista körök által szeparatizmussal vádolt Csemadok nyilatkozatban utasítja el a vádakat, és hangsúlyozza, hogy csupán az alapvető emberi és nemzetiségi jogok biztosítását tekinti feladatának.
• június 24–25. – Az Észak-atlanti Tanács reykjavíki miniszteri ülésén áttekintik a Berlinbe vezető utakra vonatkozó intézkedéseket, és kiadják a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentésről szóló nyilatkozatot.
• június 24–26. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a föderatív államjogi elrendezésről és az ’50-es években törvénytelenül elítéltek bírói rehabilitációjáról.
• június 27. – A vezető csehszlovák ellenzéki sajtóorgánummá lett Literární listy – és más lapok – közzéteszi a 2000 szó című felhívást, mely értékeli a demokratizálás eddigi vívmányait, és figyelmeztet a reformot fenyegető veszélyekre. (A felhívás megjelentetése intenzívebbé teszi a „testvéri országok” – mindenekelőtt a Szovjetunió és az NDK – Csehszlovákia-ellenes sajtókampányát.)

Július

• július 1.
  • Aláírják a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-szerződést.
  • Magyarországon áttérnek a 44 órás munkahétre.
• július 8. – A CSKP elnöksége visszautasítja az öt szocialista ország javaslatát, hogy közösen tárgyaljanak a csehszlovákiai eseményekről, és kétoldalú tárgyalásokat javasol. (Az öt ország képviselői július 14-15-én Varsóban tárgyalnak, és levélben fejezik ki aggodalmukat a csehszlovákiai fejlődés miatt.)
• július 9. – Szegeden fény derül Elek Margit sorozatgyilkosságára
• július 12. – Spanyolországban egy határozat az „állam második embere” címmel ruházza fel János Károly trónörököst. (Azonban a határozat nem fogalmaz pontosan, hogy ki is lesz a trón örököse, de ezzel egy időben János Károly egyre gyakrabban jelenik meg a hivatalos eseményeken Franco tábornok oldalán.)
• július 29.–augusztus 1. – A szlovákiai Ágcsernyőn a legfelsőbb csehszlovák és szovjet vezetők tárgyalásán a csehszlovák fél ígéretet tesz több szovjet követelés teljesítésére, úm. a sajtó „kordában tartása”, a két legnagyobb „ellenforradalmi szervezet” betiltása.

Augusztus

• augusztus 3. – Pozsonyban az öt szocialista ország és Csehszlovákia közös nyilatkozatban hangsúlyozza, hogy a szocializmus védelme „közös internacionalista kötelesség”.
• augusztus 9–11. – Tito Prágában támogatást ígér Dubček reformirányvonalának.
• augusztus 17. – Alexander Dubček Komáromban ismét találkozik Kádár Jánossal, aki burkoltan figyelmezteti a külső beavatkozás veszélyére.
• augusztus 18. – A Vas megyei Borgátán felavatják az ország első hévízművét. (A 47 °C-os vizet kezdetben fürdési célra, később hajtatóház és csibenevelő üzemeltetésére hasznosították.)
• augusztus 20. – A Varsói Szerződés csapatai szovjet vezetéssel 200 000 katonával, 5000 harckocsival lerohanják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a (prágai tavasz néven emlegetett) demokratikus folyamatnak. Az invázióban a szovjet csapatok mellett jelentősebb lengyel, magyar, és inkább jelképesen bolgár erők vettek részt. Az NDK csapatai a Varsói Szerződés főparancsnokának utolsó pillanatban hozott döntése alapján maradtak ki a hadműveletből.
• augusztus 21.
  • A CSKP és az állam több vezetőjét a megszállók letartóztatják és Moszkvába szállítják.
  • A belgrádi vezetés elítéli a Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját
  • Bukarestben Nicolae Ceaușescu román elnök százezres, a csehszlovákiai intervenció ellen tiltakozó tömeg előtt elmondott beszédében elítéli a csehszlovák belügyekbe való beavatkozást.
• augusztus 22. – Prágában sor kerül a CSKP sebtében összehívott XIV., rendkívüli kongresszusára, és az egybegyűltek egyértelműen szembeszállnak a megszállással.
• augusztus 23–26. – Az elhurcolt csehszlovák vezetőket Moszkvában a szovjet feltételek elfogadására kényszerítik (többek között ígéretet kell tenniük az „antiszocialista erőkkel” való leszámolásra).
• augusztus 26–28. – A Szlovák Kommunista Párt rendkívüli kongresszusán a szovjetbarát orientációt képviselő Gustáv Husákot választják első titkárának.

Szeptember

• szeptember 8. – Gustáv Husák a Csemadok ülésén ígéretet tesz a nemzetiségi törvény kidolgozására.
• szeptember 12. – Albánia lemond a Varsói Szerződésbeli tagságáról.
• szeptember 18. – Jugoszláviában egy új, költségnövekedéssel járó védelmi tervezetet fogadnak el, részben a macedón kérdés élesedése miatt.

Október

• október 2. – A tlatelolcói mészárlás során több száz diákot ölnek meg Mexikóban.
• október 11. – Jugoszláv–nyugatnémet vendégmunkás-egyezmény.
• október 18. – A csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyja a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai jelenlétéről szóló szerződést.
• október 26. – A szovjet Szojuz-program részeként a Szojuz–3 űrrandevúja az utas nélküli Szojuz–2-vel. (A Szojuz űrhajó pilótája Georgij Beregovoj.)
• október 27. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az ország föderatív elrendezéséről szóló törvényt, ugyanakkor megszavazzák a nemzetiségi jogokat rögzítő alkotmánytörvényt.
• október 31. – Lyndon B. Johnson amerikai elnök elrendeli az észak-vietnámi bombázások befejezését.

November

• november 5. – Az Egyesült Államok elnökválasztásán a republikánus Richard M. Nixon aratott győzelmet.
• november 13–14. – Megalakul az Eurocsoport.
• november 15–16. – Az Észak-atlanti Tanács elítéli a csehszlovákiai szovjet akciót, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveivel ellentétesnek minősít és figyelmeztetést intéz a Szovjetunióhoz.
• november 19–21. – Háromnapos tiltakozó diáksztrájk egész Csehszlovákiában.
• november 23–24. – Csehszlovákiai magyar értelmiségek találkozója a Magas-Tátrában.
• november 27. – Diáktüntetések Koszovóban. (Az albán nacionalizmus első nyílt jelentkezése 1945 óta.)

December

• december 1. – A szegedi Csillagbörtönben kivégzik Kovács Pétert, a martfűi rémként elhíresült sorozatgyilkost.
• december 18. – Újabb alkotmánymódosítások Jugoszláviában.

Határozatlan dátumú események

• május–június: Diáklázadások, kapitalizmus ellenes zavargások és tömegmegmozdulások Franciaországban.

Államok vezetőinek listája 1968-ban

1968 a filmművészetben

1968 az irodalomban

• Fábry Zoltán: Stószi délelőttök.
• Bohumil Hrabal: Morytáty a legendy (Véres történetek és legendák).
• Örkény István: Egyperces novellák.

1968 a jogalkotásban

1968 a légi közlekedésben

1968 a művészetben, kultúrában és divatban

• március 30. – Amszterdamban megnyitja kapuit a Paradiso, a város egyik legismertebb szórakozóhelye.
• Carlos Castaneda Don Juan tanításai című könyve az ellenkultúra egyik bestsellere lesz, és a figyelem középpontjába állítja a tradicionális kultúrák droghasználati szokásait.

1968 a sportban

• október 12. - október 27. XIX. Nyári olimpiai játékok – Mexikóváros, Mexikó. 112 ország részvételével.
• február 6. - február 18. X. Téli olimpiai játékok – Grenoble, Franciaország. 37 ország részvételével.
• A Ferencváros nyeri az NB 1-et. Ez a klub 21. bajnoki címe.

1968 a tudományban

• december 24. – Az Apollo–8 amerikai űrhajó három emberrel a fedélzetén Hold körüli pályára áll.

1968 a vasúti közlekedésben

• Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció.
• december 22. – A Békéscsabára tartó 6616/a sz. mentesítő gyorsvonat Mendét elhagyva Pusztaszentistván megállóhely közelében frontálisan összeütközött az 5565 sz. tehervonat mozdonyának „B” végével. A tehervonat mozdonya és 13 kocsija, a gyorsvonat mozdonya és két kocsija kisiklott. A vonatszerencsétlenségnek 43 halálos és 66 sérült áldozata volt.

1968 a zenében

• március 28. – A Broadwayn bemutatják a Hair című musicalt.
• Újraindítják az 1960-ban leállított Gibson Les Paul elektromos gitár gyártását.
• Megalakul a Smile, a Queen együttes elődzenekara.
• Megalakul a Deep Purple.