1971

Ez a szócikk az 1971. évről szól. Az 1971-es számról szóló cikket lásd itt: 1971 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek

Évek: 1966 – 1967 – 1968 – 1969 – 1970 – 1971 – 1972 – 1973 – 1974 – 1975 – 1976

Események

• január 1. – Az Amerikai Egyesült Államokban betiltják a cigaretta reklámozását a televíziós adásokban.
• január 18. – Münchenben megalakul a Német Népi Unió.
• január 23. – Jugoszláviában a dinárt 16,7%-kal leértékelik.
• február 5. – Életének 79. évében – szovjet száműzetésben – meghal Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja korábbi első titkára.
• február 6. – Alan Shepard egy golflabdát ütött el a Holdon.
• február 11. – A nagyhatalmak aláírják a tengerfenék atommentesítését célzó szerződést.
• február 15. – Decimal Day: Az Egyesült Királyság és Írország bevezeti a tízes alapú számrendszert az angol font, illetve az ír font váltópénzeire.
• február 16. – Rákosi Mátyás temetése Budapesten, szűk családi körben.
• február 23. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) tudomásul veszi Biszku Béla jelentését Rákosi gyászszertartásának előkészítéséről és lebonyolításáról. (Az előterjesztés szerint a temetés „minden bonyodalom nélkül” zajlott le.)
• március 15. – Feloszlatott spontán megemlékezés a Petőfi-szobornál Budapesten. (A megemlékezés eredményeként megkezdődnek a bírósági felelősségre vonások. Ekkor ítélik egy év fegyházra Katona Kálmán későbbi közlekedési és hírközlési minisztert.)
• március 19. – Jugoszláv együttműködési szerződés az EGK-val.
• március 26. – Kelet-Pakisztán Banglades néven független állammá alakul.
• március 30–április 9. – A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) XXIV. kongresszusa, amely vegvitatja a párt Központi Bizottságának beszámolóját, jóváhagyja a klencedik ötéves terv (1971-1975) irányelveit, és módosítja a párt szervezeti szabályzatát.
• április 7. – Jugoszlávia stockholmi nagykövetségén két horvát nacionalista, Miro Barešić és Anđelko Brajović rálő Vladimir Rolović nagykövetre. (Rolović nyolc nappal később, 15-én belehalt sérüléseibe.)
• május 3. – Erich Honeckert nevezik ki a Németország Szocialista Egységpártja (NSZEP) Központi Bizottságának első titkárává. (1976-tól főtitkár.)
• május 25. – A Balatoni Úttörőváros hivatalos átadása. (Kádár János – a Nemzetközi Gyermeknapon – avatta fel Közép-Európa legnagyobb úttörőtáborát.)
• május 25–29. – Prágában lezajlik – a mintegy félmillió tag kizárása után 1 200 000 főt számláló – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) XIV. kongresszusa, ahol lezárják a „párt és a társadalom történetének legválságosabb szakaszát”, és elfogadják a „sokoldalúan fejlett szocialista társadalom” építésének programját.
• június 30. – Újabb decentralizált alkotmánymódosítás Jugoszláviában.
• július 4. – A Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsági (HKSZ KB) ülésén Tito elítéli a horvát nacionalizmust, amely szerinte az ország fő problémájává vált. (Az egy héttel későbbi horvát pártkonferencia jó néhány nacionalistát kizár a HKSZ-ből.)
• július 6. – Kínai és észak-koreai hatásra Nicolae Ceauşescu új kultúrpolitikát hirdet meg.
• július 30. – Jugoszláviában Džemal Bijedić alakít kormányt.
• augusztus 15. – Az Egyesült Államok elnöke, Richard Nixon felfüggeszti a dollár aranyra való szabad átválthatóságát.
• augusztus 27–szeptember 30. – Budapesten rendezik meg a Vadászati Világkiállítást.
• szeptember 2. – Az Egyesült Arab Köztársaság felveszi az Egyiptomi Arab Köztársaság nevet.
• szeptember 3. –
  • Berlinról szóló négyhatalmi szerződést írnak alá, amely biztosítja a közlekedést az NSZK és Nyugat-Berlin között.
  • Katar aláírja a barátsági és együttműködési szerződést Nagy-Britanniával.
• szeptember 22–25. – Brezsnyev belgrádi látogatása során cáfolja a Brezsnyev-doktrína létezését, elismeri Jugoszlávia függetlenségét.
• szeptember 28. – A Vatikán és a magyar kormány közötti megállapodás értelmében Mindszenty József hercegprímás amnesztiában részesül, és elhagyja Magyarországot.
• október 1. – A holland Joseph Luns foglalja el a NATO főtitkári széket.
• október 5–6. – Manlio Brosio korábbi NATO–főtitkárt jelölik ki, hogy folytasson előzetes megbeszéléseket a szovjet kormánnyal és más érdekelt országok kormányaival a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentésről.
• október 7–8. – A csehszlovák szövetségi gyűlés törvényt fogad el az 5. ötéves tervről, továbbá a nyugdíjak és a gyermekgondozási segélyek emeléséről.
• október 12–16. – A perszepoliszi parti. (Mohammad Reza Pahlavi iráni sah pazar ünnepségsorozata a perszepoliszi romvárosnál, a Perzsa Birodalom létrejöttének 2500. évfordulóján.)
• november 23. – A Kínai Népköztársaságot (Tajvan helyett) az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává választják.
• november 26–27. – A csehszlovák képviselő-testületi választásokon ismét csaknem „100%-os” a részvételi arány.
• december 2. – Az Egyesült Arab Emírségek elnyeri függetlenségét Nagy-Britanniától. (Ez a nap azóta az állam nemzeti ünnepe.)
• december 2–3. – Konzervatív–rendpárti fordulat Jugoszláviában a karađorđevói plénumon.
• december 4. – India csatlakozik Kelet-Pakisztán Nyugat-Pakisztán ellen vívott függetlenségi háborújához.
• december 12–13. – Lemondanak a horvát vezetők, majd tisztogatás kezdődik a köztársaságban.
• december 16. – Az Indiával szembekerülő nyugat-pakisztáni hadsereg megadja magát.

Határozatlan dátumú események

• november vége–december közepe – horvát egyetemisták sztrájkja. (Tüntetések Zágrábban (november 22.–december 14.), lényegében Horvátország szerepének növeléséért.)
• december – az Opel szériagyártásba hozza az Opel Rekord D szériát.

Az év témái

Születések

• január 12. – Tommy Puett amerikai színész
• január 18. - Josep Guardiola spanyol labdarúgó, edző, az FC Barcelona történetének legeredményesebb edzője
• január 20. – Hüttner Csaba kenus
• február 3. – Kiss Attila karatemester
• február 16. – Rogier Blokland nyelvész, a finnugrisztika professzora
• február 23. – Angela Alsobrooks amerikai jogász és politikus
• február 25. – Sean Astin amerikai színész
• február 28. – Homonnay Zsolt színész
• március 11. – Johnny Knoxville amerikai televíziós személyiség
• március 15.
  • Zdeslav Vrdoljak horvát vízilabdázó
  • Jason Wilcox angol válogatott labdarúgó, edző, cselgáncsozó
• március 17. – Pachmann Péter magyar műsorvezető
• március 25. – Tokaji Zsolt író, műfordító, orientalista
• március 26. – Hadas Krisztina magyar újságíró, szerkesztő, riporter, egyetemi oktató († 2024)
• március 27. – David Coulthard skót Formula–1-es autóversenyző
• március 29. – Csihar Attila black metal énekes, zenész
• március 31. – Bartus István dzsúdómester, edző
• április 3. – Július Nôta szlovák labdarúgó, a DVTK egykori kapusa († 2009)
• április 9. – Jacques Villeneuve kanadai autóversenyző, Formula–1-es világbajnok
• április 16. – Schobert Norbert fitneszedző
• április 23. – Török Ferenc magyar filmrendező
• május 1. – Ulveczki Zoltán magyar labdarúgó
• május 10. – David Lelei kenyai atléta († 2010)
• május 14. – Sofia Coppola amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer, színésznő
• május 18. – Lackfi János író, költő, tanár
• május 26. – Matt Stone, a South Park című tévésorozat egyik készítője
• május 27. – Paul Bettany, brit színész
• május 31. – Samantha Albert jamaicai műlovagló
• június 3. – Jean-Philippe Biojout francia basszbariton operaénekes
• június 4. – Noah Wyle színész, a Vészhelyzet című sorozat Carter doktora
• június 5. – Mark Wahlberg amerikai rapper, színész és producer
• június 13. – Kovács Vanda magyar színésznő
• június 16. – Tupac Shakur amerikai rapper, dalszövegíró, és színész († 1996)
• június 21. – Nagy Zsolt, romániai magyar politikus
• június 26. – Max Biaggi motorversenyző
• június 28. – Kulcsár Krisztián magyar vívó
  • Elon Musk dél-afrikai mérnök, vállalkozó
• július 1. – Missy Elliott amerikai énekesnő
• július 16. – Corey Feldman amerikai színész, producer
• július 19. – Vitalij Klicsko sokszoros bajnok ökölvívó
• augusztus 1. – Alvinczy Imre magyar ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő (* 1897)
• augusztus 4. – Jeff Gordon amerikai autóversenyző
• augusztus 4. – Yo-Yo afrikai-amerikai zenésznő
• augusztus 10. – Roy Keane ír labdarúgó
• augusztus 11.
  • Csőre Gábor magyar színész
  • Gajda Péter MSZP-s politikus, Kispest polgármestere
• augusztus 12. – Pete Sampras amerikai teniszező
• augusztus 22. – Richard Armitage angol színész
• augusztus 26. – Thalía mexikói énekes-színésznő
• augusztus 26. – Carlos Pérez kubai-magyar kettős állampolgárságú kézilabdázó
• augusztus 28. – Daniel Goddard ausztrál-amerikai színész, modell (Dar, a vadak ura)
• szeptember 1. – Hakan Şükür török labdarúgó
• szeptember 2. – Verbay Zsolt orgonaművész, egyházzenész, karnagy, zenetanár
• szeptember 6. – Dolores O’Riordan ír zenész, énekes-dalszövegíró(† 2018)
• szeptember 10. – Huszárik Kata színésznő
• szeptember 10. – Molnár Lajos videografikus (MTV)
• szeptember 13. – Stella McCartney angol divattervező
• szeptember 15. – Josh Charles amerikai színész
• szeptember 18. – Lance Armstrong amerikai kerékpáros
• szeptember 20. – Henrik Larsson svéd labdarúgó
• szeptember 22. - Márta Lujza norvég hercegnő
• szeptember 28. – Alekszej Nyikolajevics Ovcsinyin – orosz űrhajós
• szeptember 29. – Seder Gábor magyar színész, szinkronszínész
• október 13.
  • Sacha Baron Cohen brit komikus
  • Germuska Pál magyar történész, levéltáros, egyetemi oktató
• október 14.
  • Jorge Costa portugál labdarúgó
  • Jyrki Katainen finn politikus
• október 20.
  • Snoop Dogg
  • Dannii Minogue
• november 5. – Corin Nemec amerikai színész
• november 16. – Alekszandr Vlagyimirovics Popov olimpiai bajnok orosz úszó
• november 17. – Árpa Attila német-magyar színész, rendező
• november 18. – Jäkl Antal labdarúgó (Győri ETO FC)
• november 21. – Náksi Attila (Dj. Náksi), magyar DJ, zeneszerző, producer
• november 23. – Pokorny Lia magyar színésznő
• november 25. – Christina Applegate amerikai színésznő
• november 28. – Barna T. Attila költő, kritikus, újságíró
• december 3. – Till Attila műsorvezető
• december 4. – Wéber Gábor autóversenyző és televíziós szakkommentátor
• december 9. – Alekszandr Babcsenko kirgiz sportlövő, olimpikon
• december 18. – René Hake holland labdarúgó és edző
• december 20. – Erős Károly magyar válogatott labdarúgó
• december 23. – Corey Haim amerikai színész és producer
• december 24. – Ricky Martin Puerto Ricó-i énekes
• december 25. – Dido brit énekesnő
• december 26. – Jared Leto amerikai zenész és színész
• december 30. – Máté Angi erdélyi magyar író

Halálozások

• január 9. – Vendl Aladár magyar geológus, petrográfus, az MTA rendes tagja (* 1886)
• február 3. – Körner József Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész (* 1907)
• február 5. – Rákosi Mátyás politikus, pártfőtitkár, a minisztertanács elnöke (* 1892)
• február 5. – Dudich Endre Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus (* 1895)
• március 9. – Jankovich Ferenc író, költő (* 1907)
• március 24. – Kiss Manyi Jászai Mari-díjas színésznő (* 1911)
• április 6. – Igor Sztravinszkij orosz zeneszerző (* 1882)
• május 13. – Bányai János tanár, geológus, muzeológus, a Székelység című folyóirat alapítója és szerkesztője.(* 1886)
• május 17. – Fettich Nándor régész, ötvös, az MTA tagja (* 1900)
• május 18. – Czermann Antal magyar publicista, politikus, miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő (* 1885)
• június 5. – Lukács György filozófus, esztéta, egyetemi tanár (* 1885)
• június 24. – Kuthy Sándor agrokémikus, biokémikus, az MTA tagja (* 1904)
• június 26. – Széchenyi Károly földbirtokos, üzletember (* 1906)
• június 30. – A Szojuz–11 legénysége:
  • Georgij Dobrovolszkij (* 1928)
  • Viktor Pacajev (* 1933)
  • Vlagyiszlav Volkov (* 1935)
• július 3. – Jim Morrison rockzenész, a The Doors énekese (* 1943)
• július 6. – Louis Armstrong, a jazz úttörő zenésze (* 1901)
• július 21. – Dusóczky Andor orvos, az első magyar okleveles sportorvos (* 1900)
• július 31. – Devecseri Gábor író, költő műfordító (* 1917)
• augusztus 15. – Lukács Pál magyar származású Oscar- és Golden Globe-díjas színész (* 1894)
• augusztus 18. – Konkoly-Thege Kálmán magyar honvéd huszárezredes, országgyűlési képviselő (* 1880)
• szeptember 9. – Bethlen Pál magyar ügyvéd, nagybirtokos, felsőházi tag (* 1883)
• szeptember 11. – Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet vezető (* 1894)

• szeptember 20. – Jórgosz Szeférisz irodalmi Nobel-díjas (1963) görög költő, író és diplomata (* 1900)
• szeptember 29. – François Claessens olimpiai ezüstérmes belga tornász (* 1897)
• szeptember 30. – Adorján Imre csíki földbirtokos, közéleti szereplő, lapszerkesztő, magyarországi országgyűlési képviselő (* 1884)
• október 13. – Kemény János erdélyi író (* 1903)
• október 29. – Arne Tiselius svéd Nobel-díjas biokémikus (* 1902)
• október 31. – Gerhard von Rad német protestáns teológus (* 1901)
• november 19. – Juhász Árpád Munkácsy Mihály-díjas magyar ötvösművész (* 1936)
• november 21. – Ugray György magyar szobrász (* 1908)
• november 22. – Zakariás József, az Aranycsapat kiemelkedő középpályása (* 1924)
• november 23. – Árkay Bertalan magyar építész, a modern építészet egyik úttörője (* 1901)
• december 2. – Serflek Gyula magyar mezőgazdász, politikus (* 1911)

Nobel-díjak

Jegyzetek

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.  
• ↑ Matz: Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez. Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
• ↑ Almár Iván et al.: Almár Iván et al: SH Atlasz. Űrtan. [Budapest]: Springer Hungarica. 1996. ISBN 963 8455 82 9  

A Wikimédia Commons tartalmaz 1971 témájú médiaállományokat.