1917

Január

• január 4. – II. Miklós orosz cár felhatalmazza a cseh és szlovák tiszteket, hogy orosz zászló alatt harcoljanak nemzetükért.
• január 9. – A német koronatanács – engedve a politikai és katonai nyomásnak – Theobald von Bethmann-Hollweg kancellár ellenében ismét engedélyezi a korlátlan tengeralattjáró-háború folytatását.
• január 12. – Az antant válasza a wilsoni felhívásra.
• január 13. – Ciureai vonatkatasztrófa
• január 17. – Önkéntes cseh katonai alakulat szerveződik Olaszországban.
• január 21. – Woodrow Wilson amerikai elnök kijelenti a szenátusban, hogy az I. világháborút lezáró béke egyik feltétele az önálló, független Lengyelország visszaállítása.
• január 22. – Wilson beszéde a szenátusban a Népszövetség megalakításáról.
• január 31. – Németország és Ausztria-Magyarország bejelentik a korlátlan tengeralattjáró-háborút.

Február

• február 1. – A Reichstag többsége megszavazza a korlátlan tengeralattjáró-háború folytatását.
• február 3. – Az Amerikai Egyesült Államok megszakítja diplomáciai kapcsolatait Németországgal.
• február 11. – Zauditu etióp császárnőt Addisz Abebában Etiópia császárává koronázzák.

Március

• március 5. – A központi hatalmak aláírják az előzetes békeszerződést Romániával.

• március 8. – Nők tüntetése Oroszországban kenyérért és a békéért.
• március 9. – A horvát sabor (parlament) kinyilvánítja lojalitását a Habsburg-ház iránt, de különálló, egységes délszláv államot kíván a Monarchián belül.
• március 12. (Julián naptár szerint február 27.) – Oroszországban kitör a februári forradalom.
• március 14. – A munkás- és katonaküldöttek petrográdi szovjetje nyilatkozatot tesz közzé a lengyel kérdésben, és „A lengyel nemzethez” c. deklarációban elismerik, hogy Lengyelországnak „joga van a teljes függetlenséghez”.
• március 15. (Julián naptár szerint március 2.) – II. Miklós cár lemond a trónról.
• március 24. – Az ideiglenes orosz kormány jóváhagyja az oroszországi csehszlovák légiók szabályzatát.
• március 30. – A cári uralom megdöntése után hatalomra került ideiglenes kormány Oroszországban bejelenti Lengyelország visszaállítását, de a részletek kidolgozását a később összeülő alkotmányozó nemzetgyűlésre bízza.

Április

• április 2. – Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök elmondja nagy hatású beszédét a kongresszusban. (Beszédében hangsúlyozza, hogy „az igazság sokkal fontosabb, mint a béke”, és hogy világszerte biztonságra van szükség a demokráciához.)
• április 6. – Az Egyesült Államok belép a világháborúba az antant oldalán. (A meggyőző többségű kongresszusi szavazás után hivatalosan is hadat üzentek Németországnak, az Osztrák–Magyar Monarchiának viszont csak decemberben.)
• április 9. – Az antantcsapatok meghiúsult támadása Arras-nál. (Április 12-én Champagne-Ardenne-ben, április 16-án az Aisne folyónál.)
• április 17. – A német titkosszolgálat segítségével – átutazva Németországon és Svédországon, a híres „leplombált vagonban” – Lenin megérkezik Pétervárra, ahol azonnal erőszakos hadjáratot indít az Ideiglenes Kormány, valamint a mensevik és eszer többségű pétervári munkástanács (szovjet) ellen.
• április 26. – A morvaországi Prostějovban a katonaság fegyverrel oszlatja szét nyolcezer ruhagyári munkás éhségtüntetését. (28 halott, több mint 40 sebesült maradt a helyszínen.)

Május

• május 12.
  • A 10. isonzói csata kezdete. (A harcok egészen június 5-éig húzódnak el.)
  • Az orosz Duma a háború folytatása mellett dönt.
• május 15.
  • A harmadik otrantói csata, melyet Horthy Miklós sorhajókapitány vezet az antant-féle tengerzár felszámolására. (Ez az összecsapás volt az adriai háború legjelentősebb ütközete.)
  • A francia főparancsnok Pétain, a vezérkari főnök Foch tábornok lesz.
• május 16. – Rott Nándort nevezik ki a veszprémi püspöki székbe.
• május 21. – Tűzvész Gyöngyösön.
• május 23. – Tisza István miniszterelnök lemondása.
• május 30.
  • Újra megnyílik a bécsi Reichsrat, az osztrák parlament. (A cseh Szövetség ún. államjogi deklarációt nyújt be, követelve a cseh országrészek autonómiáját és Szlovákia Csehországgal való egyesülését.)
  • A Jugoszláv Klub – a bécsi parlament délszláv képviselői – követeli az Osztrák–Magyar Monarchia délszláv területeinek egyesítését egy jugoszláv állam keretében.

Június

• június 6. – Károlyi Mihály elnökletével megalakul a Választójogi Blokk.
• június 11. – Az antant ultimátumának hatására Konstantin görög király emigrációba vonul, de formálisan nem mond le; a trónon Sándor herceg követi.
• június 14. – Németországban – Theobald von Bethmann-Hollweg kancellárt váltva – Georg Michaelis alakít kormányt.
• június 15. – Megalakul az Esterházy-kormány.
• június 26. – Megérkeznek Európába az első amerikai katonák, végleg eldöntve az I. világháború kimenetelét.
• június 27. – Görögországban megalakul Elefthériosz Venizélosz antantbarát kormánya.
• június 29.
  • Mihalovich Antal kerül a horvát báni székbe.
  • A görög kormány megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal, az Osztrák–Magyar Monarchiával, Bulgáriával és az Oszmán Birodalommal.

Július

• július 1. – A Kerenszkij-offenzíva.
• július 2.
  • Az oroszországi csehszlovák brigád Zborównál győztes ütközetet vív a központi hatalmak alakulataival.
  • Görögország belép az első világháborúba.
  • Józef Piłsudski kilép a lengyel államtanácsból, mivel nem teljesítették a nagyobb függetlenséget célzó lengyel követeléseket. (Piłsudskit a németek letartóztatják és Magdeburgba szállítják, ahol 1918. november elejéig fogságban tartják.)
• július 12. – Rott Nándor Veszprém megerősített püspöke.
• július 19. – A Reichstag határozata a megegyezéses békéről.
• július 20. – A korfui nyilatkozat. (A deklaráció – melyet Nikola Pašić szerb miniszterelnök, valamint a Jugoszláv Bizottság nevében Ante Trumbić horvát politikus ír alá – a későbbi Jugoszlávia alapjainak megvetése.)
• július 21. – Cseh és szlovák vezető politikusok megbeszélése Bécsben Csehország és Szlovákia egyesülésének előkészítéséről.
• július 22. – Lvov herceg miniszterelnök lemond, utóda Kerenszkij, Kornyilov a hadsereg főparancsnoka.

Augusztus

• augusztus 3. – Lázadás a német hadiflottánál.
• augusztus 3. – Elkezdődik az ojtozi csata.
• augusztus 11. – A korfui deklarációhoz csatlakozik a montenegrói Egyesülési Bizottság is.
• augusztus 15. – A svájci Lausanne-ban Roman Dmowski vezetésével megalakul a Lengyel Nemzeti Bizottság (röviddel később Párizsba teszi át székhelyét), melyet az antanthatalmak is elismernek az új Lengyelország politikai képviseleteként.
• augusztus 17. – A francia kormány és a Csehszlovák Nemzeti Tanács (CSNT) megállapodásának értelmében a franciaországi csehszlovák katonai alakulatok legfőbb parancsnokságát a CSNT-re ruházzák.
• augusztus 18.
  • A 11. isonzói csata kezdete. (A harcok egészen szeptember 12-éig elhúzódnak.)
  • Esterházy Móric gróf átszervezi kormányát. (Személyi csere a király személye körüli miniszteri, az igazságügy-miniszteri és a horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszteri székben, míg új elemként megjelenik két új tárca nélküli miniszteri poszt, a népjóléti és munkaügyi, valamint a választójogügyi.)
• augusztus 20. – Esterházy Móric miniszterelnök lemond, utóda Wekerle Sándor.
• augusztus 23. – Hivatalba lép a harmadik Wekerle-kormány.

Szeptember

• szeptember 3. – A németek elfoglalják Oroszország balti-tengeri kikötővárosát, Rigát.
• szeptember 12. – A német császár közzéteszi „Az államhatalom a Lengyel Királyságban” c. pátensét, ami az ideiglenes lengyel államtanács feloszlatását eredményezi. (Régenstanácsot hoznak létre német felügyelet alatt, mely tagjai Aleksander Kakowski varsói érsek, Zdzisław Lubomirski herceg és Józef Ostrowski.)
• szeptember 14. – Oroszországot köztársasággá nyilvánítják.
• szeptember 17. – Walther Schwieger, az RMS Lusitaniát megtorpedózó U–20-as tengeralattjáró korábbi parancsnoka hullámsírba merül az U–88-assal együtt.

Október

• október 4. – Olaszország engedélyezi, hogy a csehszlovák hadifoglyokból M. R. Štefánik irányításával munkásosztagokat állítsanak fel.
• október 9. – Az orosz kormány jóváhagyja az első önálló oroszországi csehszlovák hadtest létrehozását.
• október 24. – Megindul a tizenkettedik isonzói csata. (A Monarchia csapatai – november 4-én – német támogatással Caporettonál, az Isonzó mentén áttörik az olasz frontot.)

November

• november 1. – Georg von Hertling német kancellár megalakítja kormányát.
• november 2.
  • A Balfour-nyilatkozat nyilvánossá tétele, melyben a brit kormány támogatja zsidó nemzeti otthon létrehozását Palesztinában.
  • A „Nyilatkozat Oroszország népeinek jogairól” c. dokumentum Lengyelország számára is kihirdeti az önrendelkezési jogot.
• november 7. (A julianus-naptár szerint október 25.) – Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban, Trockij bejelenti az ideiglenes kormány megdöntését.
• november 8. (A julianus-naptár szerint október 26.)
  • Lenin elnökletével megalakul a Népbiztosok Tanácsa.
  • A szovjetek II. összoroszországi kongresszusa elfogadja a földosztást elindító dekrétumot.
• november 13. – Georges Clemenceau az új francia miniszterelnök.
• november 19. – Befejeződik a caporettói áttörés, Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai áttörik az olasz frontvonalat és megindulnak Olaszország belseje felé.
• november 21. – Lenin rendelettel eltörli az orosz bíróságokat, ügyvédi kart és az ügyvédi foglalkozást.
• november 21. – A régenstanács megalakítja az első lengyel kormányt, elnökévé Jan Kucharzewskit nevezi ki.
• november 23. – A budapesti Egyetemi templomban Csernoch János hercegprímás felszenteli Rott Nándort veszprémi megyés püspökké.
• november 30. – Rott Nándort veszprémi megyés püspök elfoglalja székét.

December

• december 5. – A központi hatalmak és Oroszország Breszt-Litovszkban a keleti frontra érvényes tíznapos tűzszünetet kötnek, majd december 15-én meghosszabbítják.
• december 6.
  • Finnország kikiáltja – Oroszországtól való – függetlenségét.
  • Halifaxi robbanás
• december 7.
  • Az Egyesült Államok hadat üzen a Monarchiának.
  • Szovjet-Oroszországban létrehozzák az Összoroszországi Rendkívüli Bizottságot, közkeletű nevén a Csekát. (A szervezet célja „az ellenforradalom és a szabotázs elleni harc” volt.)
• december 9.
  • Románia fegyverszünetet köt a központi hatalmakkal.
  • A Császári és Királyi Haditengerészet az addigi legnagyobb hajóveszteségét szenvedi el, mikor a Piave-frontot ágyúik tüzével támogató Wien és Budapest elavult partvédő páncélosokat két olasz torpedóvető motorcsónak (Mas) megtámadja. (A Budapestet elvétették, viszont a Wien öt perc alatt elmerült, és legénységéből 45-en vesztették életüket.)
• december 19. – A francia kormány dekrétumot ad ki a franciaországi csehszlovák hadsereg elismeréséről.
• december 20. – Lenin létrehozza az Ellenforradalom, Spekuláció és Szabotázs Elleni Harc Rendkívüli Bizottságát, a Csekát Feliksz Dzerzsinszkij vezetésével, amely később GPU, NKVD és KGB néven működött tovább. (Ez volt a kormány elsődleges eszközének, a tömeges terrornak a szervezete.)
• december 31. (Julián naptár szerint december 18.) – Szovjet-Oroszország elismeri Finnország függetlenségét.

Határozatlan dátumú események

• október vége – Tomáš Garrigue Masaryk Jászvásárra utazik, hogy személyesen győződjék meg a románok katonai, politikai helyzetéről, a csehszlovák légiók romániai bevetésének lehetőségéről.
• november – Károlyi Mihály Svájcban antant-diplomatákkal tárgyal.
• az év folyamán – Mexikóban életbe lép az új alkotmány. (Az 1917-es alkotmány az elnöknek csak egyetlen hatéves mandátumot engedélyez.)

Államok vezetőinek listája 1917-ben

1917 a filmművészetben

• Bemutatkozik a Technicolor, a Kinemacolor utáni színesfilm-eljárás. Az első film ami Technicolor eljárással készült, a The Gulf Between volt.
• A Triangle beleolvad a Paramount Picturesbe
• december 18. – A német filmgyártók létrehozzák az UFA-t, az Universal Film AG-t. Az Ufa titkos célja a német politika propagandisztikus támogatása.
• Cleopatra – főszereplő Theda Bara
• Easy Street – főszereplő Charlie Chaplin
• Great Expectations – főszereplő Jack Pickford
• Joan the Woman – főszereplő Geraldine Farrar; rendező Cecil B. DeMille
• Teddy at the Throttle, a Keystone komédia Gloria Swansonnal.
• Békeffi László – A föld rabjai
• Balogh Béla – Az obsitos, A Pál utcai fiúk, A Koldusgróf
• Fekete Mihály – A vén bakancsos és fia, a huszár
• Korda Sándor – Szent Péter esernyője, A gólyakalifa

1917 az irodalomban

• június 4. – a Pulitzer-díj első átadása

1917 a légi közlekedésben

1917 a sportban

• Az MTK nyeri a hadibajnokságként megrendezett NB 1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe.

1917 a tudományban

• szeptember 3. – Felix d'Hérelle, a párizsi Pasteur intézet kutatója bejelenti a bakteriofágok felfedezését.

1917 a vasúti közlekedésben

1917 a zenében

• október – Bartók Béla befejezi II. vonósnégyesét
• Bartók: Román népi táncok – nagyzenekari átirat