április 1. – A csehszlovák kormány memorandumban tiltakozik a nyugatnémet hadsereg nukleáris fegyverekkel való felszerelése ellen.
április 2–3. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága ülésén döntés születik a szocializmus építésének „történelmileg rövid idő” alatti befejezéséről.
április 15–17. – A NATO tagállamok védelmi miniszterei megerősítik a NATO hadászatvédelmi jellegét.
május 24. – A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének moszkvai ülése. Bejelentik a szovjet csapatok kivonását Romániából és a Varsói Szerződés területén állomásozó fegyveres erők létszámának csökkentését.
június 18–21. – Prágában a CSKP XI. kongresszusán a Novotný-vezetés irányvonalát tükröző határozatok értelmében a szocializmus építését már csak be kell fejezni. (A kongresszus ismét Antonín Novotný-t választja első titkárrá.)
június 19–23. – Az RMP Központi Vezetősége – a párt ülésén – veterán kommunistákat zárnak ki, mivel azt követelik, hogy a párt első titkára adjon számot a vezetés hibáiról.
Július
július 1. – Viliam Široký csehszlovák kormányfő Konrad Adenauer nyugatnémet kancellárhoz intézett levelében a diplomáciai kapcsolatok felvételét javasolja.
szeptember 28. – Franciaországban népszavazás erősíti meg a kormány által kidolgozott új alkotmányt, amely kiszélesíti az államfő jogosítványait, és a végrehajtó hatalomnak kedvez a törvényhozó hatalom ellenében. Lásd még: Ötödik Köztársaság (Franciaország).
Október
október 1. – Megalakul az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
november 27. – A Szovjetunió jegyzéket („Berlin-ultimátum”) küld az amerikai, brit és francia kormánynak, amelyben követeli Nyugat-Berlin demilitaizált szabad várossá történő átalakítását.
A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
↑Balkán-kronológia IV: Két szövetségi rendszerben, 1946–1989. Szerk. Bagdi Róbert, Bíró László, Demeter Gábor, Zahorán Csaba. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya – Balgarska Akademiya na Naukite. 2023. 108. o. = A Magyar-Bolgár Vegyes Történész Bizottság Kiadványai, 12. ISBN9789634163855
↑Franciaország története. II. Az új idők 1852-től napjainkig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007. 450. o. ISBN9789633897577
↑Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez. Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. 331. o. ISBN9635478496
↑J. Nagy László: A gyarmatosítástól a függetlenségig, 1830-1962. Francia Algériából algériai Algéria. Rubicon,XXXIV. évf. 385–386. sz. (2023) 124–127. o. ISSN 0865-6347