1957

Január

• január 1.– A Saar-vidék a Német Szövetségi Köztársaság tartománya lesz.
• január 14. – Rákosi Mátyás levélben kéri az Elnöki Tanács és az Országgyűlés elnökét, hogy tegyék lehetővé részvételét a testületek munkájában.
• január 15. – A néphadsereget és a belügyi erőket is irányító fegyveres erők minisztere, Münnich Ferenc jóváhagyja a Magyar Néphadsereg újjászervezését, amely a miniszter alárendeltségébe tartozó – hadosztály-struktúrájú – 62 ezer fős haderő megtartását irányozza elő.
• január 20. – A lengyel nemzetgyűlési választásokon – a szavazásra jogosultak 94,19%-a vesz részt és – a szavazatok 94,4%-át a Nemzeti Egységfront jelöltjei kapják. (A Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR) a mandátumok 91%-át szerzi meg.)
• január 29. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottsága (MSZMP IIB) ülésén párthatározat születik a Munkásőrség felállításáról.

Február

• február 2. – Kádár János salgótarjáni beszédében Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolja és árulónak nevezi.
• február 7. – A munkás-paraszt kormány elfogadja a Munkásőrség felállításáról szóló törvényerejű rendeletet, és az ezt szabályozó kormányhatározatot.
• február 9. – Horthy Miklós halála a portugáliai Estorilban.
• február 17. vagy február 19. – Romániában megkezdődik az érmihályfalvi csoport tagjainak letartóztatása.
• február 19. – Megalakul a Munkásőrség; országos parancsnokságának élére Halas Lajost nevezik ki.
• február 26. – Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága úgy dönt, hogy Rákosi Mátyás öt évig nem térhet haza Magyarországra.

Március

• március 6. – Ghána kikiáltja függetlenségét, az afrikai brit gyarmatok közül elsőként.
• március 20–28. – A magyar párt- és kormányküldöttség Moszkvában megállapodik a szovjet vezetéssel a volt főtitkár, Rákosi Mátyásnak a Szovjetunióban tartásáról, valamint a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról.
• március 21. – Megalakul a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. (1989. április 22-én oszlik fel.)
• március 25.
  • Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló dokumentumot.
  • Rákosi Mátyás Hruscsovhoz írt levelében teljes politikai reaktivizálását követeli.
• március 27. – Csehszlovákia barátsági és együttműködési szerződést ír alá a Kínai Népköztársasággal.

Április

• április 15. – Vörösmarty Béla alezredes parancsnoksága alatt – részben Kecskeméten, részben Taszáron – megalakul a Repülő Kiképző Központ.
• április 17. – A Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Lengyelország kormánya egyezményt ír alá lengyel külszíni barnaszéntelepek feltárásában való együttműködésről.
• április 18. – A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottsága határozatban erősíti meg a magyar pártvezetőkkel való megállapodást Rákosi Mátyás kinntartásáról.

Május

• május 2–3. – A Bonnban ülésező Észak-atlanti Tanács döntést hoz a szabad választások útján történő német újraegyesítési törekvések támogatásáról.
• május 9. – Az országgyűlés megerősíti Kádár Jánost kormányfői tisztségében, és jóváhagyja a Kádár-kormány addigi intézkedéseit.
• május 15. – Nagy–Britannia felrobbantja az első angol termonukleáris bombáját a Karácsony-szigeten.
• május 16. – A belga Paul-Henri Spaakot nevezik ki a NATO főtitkárának.
• május 27. – Magyar-szovjet megállapodás a szovjet csapatok magyarországi jelenlétéről.

Június

• június 9. – A Broad Peak (tszf. 8047 m) első megmászása.
• június 25–27. – A jugoszláv munkástanácsok I. kongresszusa.

Július

• július 29. – Berlinben a francia, az NSZK, a brit és az amerikai kormány nyilatkozatot ír alá, amely szerint azonos politikát folytatnak Németország újraegyesítése és az európai biztonság kérdésében.

Augusztus

• augusztus 9. – Molotovszk kikötőjében vízre bocsátják a szovjet haditengerészet első 627 Kit (azaz Bálna), NATO-kódnevén November osztályú atomhajtóműves tengeralattjáróját, a K–3-at.
• augusztus 15. – Az állami szervek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcére internálják Badalik Sándor veszprémi megyés püspököt.
• augusztus 21. – A Szovjetunió elindítja első interkontinentális ballisztikus rakétáját.

Szeptember

• szeptember 8. – A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum előtti Bolyai téren az iskola alapításának 400. évfordulóján leplezik le a Bolyaiak szobrát, Izsák Márton és Csorvássy István alkotását.
• szeptember 14. – Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) közgyűlése elítéli a magyarországi szovjet intervenciót.
• szeptember 15. – A harmadik Bundestag-választás győztese a CDU, miután az érvényes szavazatoknak több mint felét (50,2%) megszerezte. Második 31,8%-os eredménnyel az SPD, míg a FDP 7,7%-kal a harmadik.
• szeptember 16. – Kolozsváron megkezdődik a Dobai-csoport pere.
• szeptember 25. – Működésbe lép az első csehszlovák atomreaktor, melynek teljesítménye 2000 kW.
• szeptember 29. – A szovjet Majak atomlétesítményben bekövetkezett robbanás miatt óriási mennyiségű radioaktív hulladék kerül a környezetbe.

Október

• október 2. – A lengyel kormány javaslatot tesz egy közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozására. (Az indítványt Adam Rapacki, lengyel külügyminiszter terjeszti be az ENSZ közgyűlésének 12. ülésszakán (Rapacki-terv). Az Egyesült Államok és az NSZK elutasítja, az NDK támogatja a tervet.)
• október 19. – A Német Szövetségi Köztársaság megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Jugoszláviávak, miután az felvette a kapcsolatot a Német Demokratikus Köztársasággal.

November

• november 3. – Magyarországon megszűnik az 1956. december 11-én bevezetett rögtönbíráskodás.
• november 7. – Megkezdődik az NDK-s Trabant gépkocsi gyártása.
• november 13. – Ítéletet hirdetnek az úgynevezett nagy íróperben.
• november 14–18. – 12 kommunista és munkáspárt konferenciája Moszkvában. (A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (SKJ) nem írja alá a közös politikai nyilatkozatot, mert az nem szól arról, hogy a sztálinizmus ellen is harcolni kell. A 64 „testvérpárt” november 16–19. közötti találkozójának békenyilatkozatát aláírja.)
• november 19. – Antonín Novotný-t választják a Csehszlovák Köztársaság elnökévé.
• november 24. – Megnyílnak a T-Centralenben, Stockholmban az 1. és 2. metrók állomásai.

December

• december 4. – Jugoszlávia az új ötéves terv elfogadásával feladja a nehéz- és hadiipar-centrikus gazdaságfejlesztési politikát.
• december 16–19. – Párizsban, a NATO–országok – kormányfői szinten – üléseznek, ahol megerősítik az Atlanti Szövetség elveit és célját.
• december 18. – Az Amerikai Egyesült Államok első atomerőműve megkezdte működését Shippingportban.

Határozatlan dátumú események

• január – Feloszlatják a Lengyel Ifjúsági Szövetséget, melynek helyébe a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Falusi Ifjúsági Szövetség lép.
• augusztus vége – Moszkvából – feleségével együtt – a Fekete-tenger közelében fekvő Krasznodarba költöztetik Rákosi Mátyást.
• az év folyamán – Az amerikai Eisenhower-kormányzat bejelenti az USA és Irán kutatási együttműködését az atomenergia békés felhasználására.

Államok vezetőinek listája 1957-ben

1957 a filmművészetben

1957 az irodalomban

• március 15. – Megindul az Élet és Irodalom című irodalmi és politikai hetilap. Főszerkesztője Bölöni György.
• Nagy László: Ki viszi át a szerelmet, versek
• Jack Kerouac regénye: Úton
• Olaszországban megjelenik Borisz Paszternak Zsivago doktor című regénye.

1957 a jogalkotásban

1957 a légi közlekedésben

1957 a sportban

• Juan Manuel Fangio nyeri a Formula–1 világbajnokságot, ez az ötödik bajnoki címe.
• A Budapesti Vasas SC nyeri az egyfordulós NB1-et. Ez a klub első bajnoki címe.

1957 a televízióban

• május 1. – Hivatalosan megkezdi működését a Magyar Televízió.
• július 2. – Hetente tíz percben jelentkezik a Képes Híradó, melyet 17 munkatárs készít 35mm–es mozifilmre.

1957 a tudományban

• Nemzetközi geofizikai év
• október 4. – Pályára áll a szovjet Szputnyik–1, az első műhold.
• november 3. – A Szputnyik–2 műhold fedélzetén eljut az világűrbe az első élőlény, Lajka kutya.
• december 5. – Leningrádban vízre bocsátják a világ első nukleáris meghajtású felszíni hajóját, a Lenin atomjégtörőt

1957 a vasúti közlekedésben

1957 a zenében

• Megalakul a Kingston Trio nevű amerikai folkegyüttes.
• szeptember 20-án Helsinkiben Jean Sibelius V. szimfóniáját adták elő. A szerző ezen a napon hunyt el.
• szeptember 26., Broadway. Leonard Bernstein: West Side Story című musical bemutatója.
• Elvis Presley: Elvis' Christmas Album
• Frank Sinatra: Close to You / A Swingin’ Affair! / Where Are You? / A Jolly Christmas from Frank Sinatra