1919

Január

• január 1.
  • A csehszlovák alakulatok harc nélkül bevonulnak Pozsonyba. (A december 23-i Vyx-jegyzékben rögzített demarkációs vonalon belüli területet – amely jórészt azonos a trianoni határokkal – a csehszlovák hadsereg január 20-áig ellenőrzése alá vonja. Jelentősebb magyar ellenállásba sehol sem ütköznek.)
  • Megkezdi működését Jan Szembek lengyel diplomata Budapesten a függetlenségét 123 év után visszaszerző Lengyelország első diplomatájaként.
  • A Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban bevezetik a Gergely-naptárt.
• január 3. – Henri Berthelot francia tábornok, a romániai francia katonai misszió vezetője és Apáthy István, Kelet-Magyarország főkormánybiztosa megállapodik abban, hogy a magyar csapatok kiürítik a Déva-Kolozsvár-Nagybánya demarkációs vonaltól délre eső területeket és a demarkációs vonal két oldalán 15 km-es semleges terület jön létre.
• január 4. – A Szabad Bajor Népállam parlamentje elfogadja az ország ideiglenes alaptörvényét.
• január 5. – Berlinben kezdetét veszi a spartakista felkelés. (A forradalom célja a proletariátus diktatúrájának bevezetése volt.)
• január 8.
  • A prágai csehszlovák kormány Szlovákia irányításával megbízott teljhatalmú minisztere, Vavro Šrobár feloszlatja az 1918. október 30. után létrejött szlovák nemzeti tanácsokat. (A központi Szlovák Nemzeti Tanács január 23-án szűnik meg.)
  • Az erdélyi szászok képviselői a medgyesi gyűlés kinyilvánítják a Romániához való csatlakozási szándékát.
• január 9. – Paál Árpád székelyudvarhelyi helyettes alispán úgy teteti le az esküt a tisztviselőkkel a Magyar Népköztársaságra, hogy amennyiben Udvarhely megyében megszűnik a magyar államiság, az eskü a székely önkormányzatiságra továbbra is érvényes marad.
• január 11.
  • Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké nevezik ki.
  • Berinkey Dénes alakít kormányt névlegesen.
  • A legitim német kormány hadvezetése véresen elfojtja a spartakista puccsot.
  • Tormay Cécile létrehozza a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-nemzeti beállítottságú szervezetet.
• január 12.
  • Az Antant által támogatott Csehszlovákia megszállja Ungvárt és az Ung folyó völgyét.
  • A Szabad Bajor Népállamban – az új, általános választójog szerint tartott – alkotmányozó tartományi gyűlési választásokon a független szociáldemokraták (USPD) súlyos vereséget szenvednek.
• január 15. – A sikertelen Spartacus-felkelés után Freikorps-katonák meggyilkolják Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet, a felkelésben kulcsszereppel bíró, radikális baloldali értelmiségieket.
• január 17. – Lengyelországban Jędrzej Moraczewski – kéthavi miniszterelnökség után – lemond. (Az új miniszterelnök, Ignacy Jan Paderewski koalíciós kormányt alakít.)
• január 18. – Párizsban megnyitják az I. világháborút lezáró békekonferenciát.
• január 19.
  • Választásokat tartanak Németországban, ahol – bár új összetételben és új pártnevekkel, de – a régi birodalmi gyűlés pártjai diadalmaskodnak.
  • Károlyi Mihály az első Magyar Köztársaság (nem ideiglenes) elnöke.
  • Megalakul a Berinkey-kormány, mely a tanácsköztársaság kikiáltásáig maradt hatalmon.
  • Megalakul a Gólyavárban a Magyar Országos Véderő Egyesület.
• január 21. – A csehszlovák kormány memorandumban közli Varsóval, hogy a sziléziai Teschen vidékét katonai ellenőrzése alá helyezi. (A katonai konfliktust a febr. 3-i demarkációs megállapodás zárja le.)
  • január 22. – A Kijev központú Ukrán Népköztársaság és a Lemberg központú Nyugat-Ukrán Népköztársaság egyesülésével létrejön az „egységes és oszthatatlan Ukrán Népköztársaság”.
• január 26. – Alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat tartanak a második Lengyel Köztársaságban, ahol a szavazás általános, közvetlen és titkos. (Összesen 296 nemzetgyűlési képviselőt választanak. Első ízben szavazhatnak a nők is. A választásokon a Nemzeti Demokrata Párt és a parasztpártok aratnak győzelmet. A nemzetgyűlés elnöke Wojciech Trampczynski, a Nagy-lengyelországi Népi Főtanács tagja.)
• január 28. – Elfogadják a brünni (brnói) állami egyetem alapításáról szóló törvényt.
• január 29.
  • Balassagyarmat megvédi határait a csehszlovák csapatokkal szemben, ezzel elnyeri a Civitas Fortissima címet.
  • A Berinkey-kormány által, „a nemzet halottjának” nyilvánított Ady Endrét örök nyugalomra helyezik a főváros által adományozott díszsírhelybe.

Február

• február 2. – Edvard Beneš csehszlovák külügyminiszter a január 18-án megnyitott versailles-i békekonferencián a Tízek Tanácsa előtt kifejti Csehszlovákia területi követeléseit, melyeket később hét külön memorandumban részletez.
• február 3. – A székesfehérvári megyegyűlés megvonja a bizalmat a kormánytól, Károlyi József korábbi főispán – Károlyi Mihály öccse – egyenesen a királyság visszaállítását követeli. (Válaszul február 5-én a fehérvári munkástanács és katonatanács által választott direktórium megjelent a megyeházán, és átvette a hatalmat.)
• február 4. – A magyar hadseregen belül megalakul az első önálló térképészeti szervezet, a Magyar Katonai Térképészeti Csoport. (Informálódni lehet a Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeumának kiállításán.)
• február 6. – Weimarban összeül az új német nemzetgyűlés.
• február 7. – Az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan elismeri a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságot.
• február 9. – Lengyelországban életbe lép a tankötelezettségről szóló törvény, amelynek értelmében – az ország történetében először – minden iskoláskorú gyermeknek iskolába kell járnia.
• február 12. – Pozsonyban a szociáldemokrata párt sztrájkot hirdet a Šrobár-féle kormány ellen. (A város német és magyar polgársága által támogatott megmozdulás 8 halottat követelő katonai beavatkozással ér véget.)
• február 14. – Lengyelországban egy 30 tagú bizottság hozzákezd az alkotmánytervezet kidolgozásához.
• január 16. – Münchenben Gustav Landauer, Erich Müham és a tanácsrendszer többi híve nagy tüntetést szervez az új parlamenti viszonyok ellen, s a tanácsrendszer kikiáltását követeli.
• február 20. – A lengyel nemzetgyűlés elfogadja az ún. kis alkotmányt. (Ennek megfelelően a hatalom a nemzetgyűlés kezébe kerül. Hatáskörébe tartoznak a belügyek is. Józef Piłsudskira a hadsereg és a külpolitika felügyeletét bízzák.)
• február 21. – Gróf Anton Arco-Valley joghallgató – szabadságolt hadnagy – meggyilkolja a bajor miniszterelnököt, a Németországi Független Szociáldemokrata Párt (USPD) elnökét, Kurt Eisnert. (Az USPD elnöke éppen a tartományi parlamentbe indult, hogy bejelentse lemondását a miniszterelnöki posztról.)
• február 22.
  • Mannheimben kikiáltják a tanácsköztársaságot.
  • Az általános müncheni tanácsgyűlés ideiglenes kormányként megválasztja a Bajor Köztársaság Központi Tanácsát, amely a többségi szociáldemokraták (MSPD), az USPD, a kommunisták (KPD) és a paraszttanácsok képviselőiből állt. (Élére a baloldali szociáldemokrata augsburgi tanárt, Ernst Niekischt választják.)
• február 23. – Károlyi Mihály gróf a Heves vármegyei Kál határában megkezdi a földosztást.
• február 25. – Királyi manifesztum a földreformról a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban.
• február 26. – A magyar hatóságok internálják a Budapesten tartózkodó Mikes János gróf, szombathelyi megyés püspököt, aki az állam és az egyház szétválasztására törekvés, valamint az egyházi birtokokat is érintő kisajátítás szándéka miatt került szembe a kormányzattal.
• február 28. – Braunschweigben kikiáltják a tanácsköztársaságot.

Március

• március 2. – A Székely Hadosztály szatmárnémeti főhadiszállásán Károlyi Mihály harcias beszédet tart, amelyben megfogalmazza a Nem! Nem! Soha! tételét, vagyis azt az elvet, hogy a népköztársaság nem fogadja el az ország radikális megcsonkítását .
• március 2–6. – Moszkvában, a kommunista és baloldali pártok kongresszusán 21 ország 35 pártjának 52 küldöttje részvételével döntenek a Kominternt létrehozásáról, elfogadják az erről szóló kiáltványt, s felállítják a vezető testületet. (A Komintern történetének első időszaka nagyjából 1921-ig tartott.)
• március 3. – Berlinen újabb sztrájkhullám söpör végig.
• március 3–9. – Csehszlovákiában lepecsételik az osztrák-magyar pénzeszközöket, leállítják a pénzkivitelt, törvényben szabályozzák a pénzforgalmat.
• március 10. – A kaposvári munkástanács direktóriuma átveszi a hatalmat Somogy vármegyében.
• március 11. – A Zemplén vármegyei főispánt – Buza Barna földművelésügyi miniszter öccsét – lemondatja a sátoraljaújhelyi munkástanács.
• március 14. – A szekszárdi munkástanács lemondatja a főispánt, és öttagú direktóriumot állít a megye élére, míg Szegeden a szocialista Wallisch Kálmánt „választja” meg a munkástanács kormánybiztos-főispánnak.
• március 20.
  • Újabb Vix-jegyzék, amelyben a párizsi békekonferencia a román csapatok további előrenyomulását, a Szatmárnémeti–Nagykároly–Nagyvárad–Arad vonaltól nyugatra pedig egy semleges zóna létrehozását rendelte el.
  • A miskolci munkástanács direktóriumot választ a megye élére az elkergetett főispán helyébe.

• március 21.
  • A Berinkey-kormány lemond, a Károlyi Mihály utasítására szabadon bocsátott Garbai Sándor és Kun Béla javaslatára kikiáltják a Tanácsköztársaságot.
  • Károlyi Mihály, a Magyar (Nép)köztársaság elnöke lemond.
  • Az Erdélyt megszálló román hadsereg első alkalommal tartóztatja le Paál Árpád Udvarhely vármegyei alispánt, az Udvarhely megyei Székely Nemzeti Tanács vezetőjét azzal a váddal, hogy egy erdélyi magyar állam (vagyis a Székely Köztársaság) létrehozását kísérelte meg. (Társaival együtt április 16-án állították hadbíróság elé.)
• március 23. – Benito Mussolini a milánói San Sepolcro tér egyik palotájában megalapítja a szélsőjobboldali, fasiszta politikai mozgalmát.
• március 25. – Vavro Šrobár csehszlovák miniszterelnök a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.
• március 26. – A Tanácsköztársaság új karhatalmi szervezetet hoz létre, a Vörös Őrséget.

Április

• április 3. – A tanácskormány megjelenteti az alaptörvényt pótló rendeletét („kisalkotmány”), melyben a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtését fogalmazza meg.
• április 7. – Münchenben kikiáltják a Bajor Tanácsköztársaságot. (Az Ernst Niekisch által aláírt kiáltványban feloszlatták a tartományi parlamentet, s lemondatták a többségi MSPD-s Johannes Hoffmann kormányát, amely Bambergbe menekült.)
• április 8. – Nürnberg kivételével Bajorország összes nagy városa csatlakozik a tanácsköztársasághoz. (A helyi tanácsok azonban – az szociáldemokrata (SPD-s) képviselők nyomására – már másnap megszakítják kapcsolataikat Münchennel.)
• április 12. – A fürthi munkás- és katonatanács már nyíltan a Bajor Tanácsköztársaság ellen foglal állást, amelynek befolyása így az Augsburg–München–Rosenheim tengelyre korlátozódik.
• április 13. – Az Alfred Seyffertitz parancsnok vezetése alatt álló, s a bambergi kormányhoz hű köztársasági védcsapat (Schutztruppe) Münchenben puccsot kísérel meg a tanácsköztársaság ellen. (Letartóztatják a központi tanács néhány tagját, közöttük Erich Mühsamot is. A virágvasárnapi puccskísérlet a szervezés alatt álló Vörös Hadsereg még aznap este, a müncheni főpályaudvarnál leveri. Az akció 21 halálos áldozatot követel.)
• április 14. Julián naptár szerint április 1.Romániában bevezetik a Gergely-naptárt (április 1-ből április 14 lesz).
• április 16.
  • A román csapatok Magyarország elleni offenzívája, amely több ponton is viszonylag gyorsan áttörte a front magyar védelmi vonalait. (A Tanácsköztársaság vezetése és egységei nem voltak képesek feltartóztatni a Gheorghe Mărdărescu tábornok vezette román hadsereget, amely néhány nap alatt a hegyek közül kiért a Tiszántúlra.)
  • Csehszlovákiában elfogadják a földreformtörvényt. (Ez 150 hektárban maximálja a szántóföldtulajdont.)
• április 19.
  • A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) megalakulása.
  • Román félkatonai alakulatok lemészárolják Köröstárkány 88 lakosát.
  • A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács fegyverbe szólította Magyarország munkásságát.
• április 20. – A porosz és württembergi csapatokból és szabadcsapatokból álló „fehér” egységek elfoglalják Augsburgot, ahol erre válaszul általános sztrájkot hirdetnek.
• április 20–23. – A délszláv állam szociáldemokrata pártjainak egyesülési kongresszusán megalakítják a Jugoszláviai Szocialista (kommunista) Munkáspártot, a JSZ(K)MP-t.
• április 21. – Az antanthadvezetés támogatásával a román hadsereg eléri a Vix-jegyzékben meghatározott vonalat.

• április 23–27. – A Lengyel Szocialista Párt különböző frakciói egyesült pártkongresszust tartanak.
• április 27–29. – A csehszlovák hadsereg támadást indít a Magyar Tanácsköztársaság ellen. (A csehszlovák csapatok kemény ellenállásba ütköznek.)
• április 30. – A forradalmi kormányzótanács elrendeli valamennyi „politikai terrorcsapat” felszámolását, tagságukat pedig a magyar Vörös Hadsereg kötelékébe sorozzák be.

Május

• május 1.
  • A párizsi békekonferencián az antanthatalmak elismerik a szerb–horvát–szlovén délszláv államot, azaz Jugoszláviát.
  • A német „fehér” hadsereg benyomul Münchenbe, és másnapra teljesen elfoglalja a várost. (A Vörös Hadsereg mintegy 2000 harcosának ellenállása gyengének bizonyult.)
  • A román csapatok – a Vix-jegyzékben kijelölt demarkációs vonalon is átlépve – felsorakoznak a Tiszánál, közben pedig felveszik a kapcsolatot a szintén előretörő csehszlovák egységekkel.
• május 2.
  • Román csapatok szállják meg Szolnokot.
  • Csehszlovák csapatok vonulnak be Miskolcra. (A magyar csapatok május 21-ére visszafoglalják a várost.)
• május 3. – A Bajor Tanácsköztársaság leverése. (Az összecsapások során 606 emberéletet oltottak ki.)
• május 5. – Károlyi Gyula Aradon ellenkormányt alakít.
• május 8. – Ungváron a rutén nemzeti tanácsok küldöttei megerősítik az amerikai ruténok 1918. november 12-ei határozatát, amely szerint Kárpátalja autonóm közigazgatási egységként Csehszlovákiához csatlakozik. (A csehszlovák hadsereg által már korábban megszállt területet a trianoni békeszerződés 1920. június 6-án Csehszlovákiának ítéli, de a terület a békeszerződésben előírt autonómiát az első Csehszlovák Köztársaság felbomlásáig nem nyeri el.)
• május 17. – Felbomlik a lublini terület munkástanácsa, miután a Lengyel Szocialista Párt frakciója kilép.
• május 19. – Bőhm Vilmos utasítására lefegyverzik a Cserny-csoportot.
• május 19. – A török függetlenségi háború kezdete. (A függetlenségi háború a Török Köztársaság kikiáltásával ért véget 1923. október 29-én.)
• május 23. – A románok átkelve a Tisza északi szakaszán, a csehszlovák csapatokkal egyesülve ellencsapást indítanak Miskolc elfoglalására. (A második miskolci csata során, a három irányból indított ellentámadást a magyar csapatok sikeresen elhárítják.)
• május 28.
  • Az aradi ellenkormány (Károlyi Gyula gróf kormánya) átköltözik Szegedre.
  • A Romániában született zsidók megkapják a román állampolgárságot.
• május 29. – Kikiáltják a Vendvidék (Muravidék és Szentgotthárd nyugati vidéke) függetlenségét Vendvidéki Köztársaság néven.

Június

• június 1. – Nagy-Britannia hivatalosan elismeri a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságot.
• június 4. – Franciaország hivatalosan elismeri a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságot.
• június 5.
  • A magyar Vörös Hadsereg ellentámadása miatt a Felvidéken katonai diktatúrát vezetnek be, s a csehszlovák hadsereg francia és olasz tisztjei ellenőrzik a polgári közigazgatást.
  • A hazaárulás vádjával perbe fogott Eugen Levinét, a Bajor Tanácsköztársaság vezetőjét halálra ítélik és június 5-én kivégzik.
• június 6. – A Szegedi Ellenforradalmi Kormány hadügyminisztere, Horthy Miklós elrendeli a Nemzeti Hadsereg felállítását.
• június 14. – Budapesten megnyílik a köztulajdonba vett műtárgyak kiállítása.
• június 16. – Sároseperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot, melynek elnöke a cseh Antonín Janoušek.
• június 17. – A német hadvezetés kiadja az előző évben lefegyverzett és az angoloknak kiszolgáltatott német hajók önelsüllyesztésének előkészítésére irányuló titkos parancsot. (Ludwig von Reuter admirális június 21-én délelőtt 11 órakor kiadta az azonnali elsüllyesztés jelét.)
• június 23. – Megszavazzák a magyar tanácskormány alaptörvény pótló rendeletének végleges szövegét („nagyalkotmány”), mely A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság Alkotmánya címet viselte.
• június 24. – Budapesten kirobban a Tanácsköztársaság ellen szervezett legjelentősebb puccskísérlet, melyet Lemberkovics Jenő százados, a hadügyi népbiztosság osztályvezetője vezet, a Ludovika Akadémia növendékeinek részvételével.
• június 26. – A magyar Vörös Hadsereg bevonul a Vendvidékre.
• június 27. – Csehszlovákiában elfogadják a pozsonyi állami egyetem létrehozásáról szóló törvényt. (Az 1914-ben alapított magyar Erzsébet Egyetem január óta nem működik, majd októberben – az 1920 nyaráig működő jogi kar kivételével – teljesen felszámolják.)
• június 28.
  • A német delegáció Versailles-ban aláírja a békeszerződést. (Vége az I. világháborúnak.)
  • A versailles-i békeszerződés elismeri Lengyelország függetlenségét és szentesíti az 1918. december végi nagy-lengyelországi felkelés eredményeit, továbbá Lengyelországnak ítéli Lengyel-Pomerániát, de Gdańskot (Danzig) és környékét a Nemzetek Szövetsége által ellenőrizendő „szabad várossá” nyilvánítja. (Az összeköttetés fenntartására folyosót (korridort) létesítenek. Kelet-Poroszország Németországé marad, Felső-Szilézia, Mazurföld, Varmia és a szomszédos Powisłe (Visztula-vidék) kérdésében népszavazásnak kell döntenie. A békeszerződés keretében Lengyelország egyoldalúan kötelezi magát, hogy biztosítja a területén élő kisebbségek jogait.)
  • Versailles-ban aláírják a Népszövetség alapszabályát.
• június 30. – Megkezdődik a Vörös Hadsereg kivonulása a Felvidékről.

Július

• július 5. – Károlyi Mihály átlépi az osztrák határt, kezdetét veszi első emigrációja.
• július 7. – A magyar Vörös Hadsereg kivonul Felvidékről, elbukik a Szlovák Tanácsköztársaság.
• július 8. – Vlastimil Tusar szociáldemokrata politikus vezetésével új kormányt nevez ki Tomáš Garrigue Masaryk csehszlovák elnök.
• július 10. – A lengyel nemzetgyűlés hosszas viták után mindössze egy szavazattöbbséggel elfogadja a földbirtokok rendezéséről szóló törvényt, melyben elrendelik a 180 hektárnál nagyobb földbirtokok felparcellázását, a volt porosz területeken pedig a 400 hektárnál nagyobb birtokok felosztását, továbbá az erdők államosítását. (1919–21 között 263 ezer hektár felparcellázására kerül sor.)
• július 20. – Utolsó ülését tartja a varsói munkástanács, mindeközben a Paderewski-kormány letartóztatja a dąbrowai szénmedence munkástanácsának tagjait.
• július 21. – A Vörös Hadsereg támadást indít a megszálló román csapatok ellen a csongrádi hídfőnél, és felszabadítja Szentest. (Három nappal később román ellentámadás indul, amely 26-ára visszaszorítja a magyar csapatokat a Tisza csongrádi oldalára.)
• július 22. – Csehszlovákiában külön minisztériumot hoznak létre a jogrend egységesítésére Milan Hodža vezetésével.
• július 24. – Károlyi Mihály Prágába érkezik.
• július 25. – Hódmezővásárhelyi tömeggyilkosság.
• július 30. – A román csapatok átlépik a Tiszát és megindulnak Budapest felé.

Augusztus

• augusztus 1. – Elbukik a Tanácsköztársaság, a Forradalmi Kormányzótanács lemond és Peidl Gyula alakít kormányt, az úgynevezett szakszervezeti kormányt.
• augusztus 2.
  • Közzéteszik az 1/1919. sz. kormányrendeletet, mely szerint az ország hivatalos neve Magyar Népköztársaság.
  • Szamuely Tibor népbiztos illegálisan átlépi az osztrák határt. (Az osztrák csendőrök elfogják; Szamuely Bécsújhely közelében öngyilkosságot követ el.)
• augusztus 3.
  • Közzéteszik a 4/1919. számú kormányrendeletet a Vörös Őrség megszüntetéséről és visszaállítják a régi rendőrséget.
  • Utoljára jelenik meg a Vörös Ujság.
  • Este, Budapest utcáin román lovasok jelennek meg.
• augusztus 4.
  • Szombathelyen elfogják Cserny Józsefet, a Belügyi Népbiztosság egyik nyomozó csoportjának volt parancsnokát.
  • A Prónay Pál által szervezett tiszti különítmény és csendőrszázad elindul Szegedről a Dunántúlra.
  • Gheorghe Mărdărescu román tábornok Budapesten, az Andrássy úton katonai díszszemlét tart.
• augusztus 5.
  • Népgyűlést tartottak Turócszentmárton Vavro Šrobár, Hviezdoslav és Eugène Mittelhauser francia tábornok beszédeivel. Ugyanekkor újraalakították a Matica slovenskát.
  • Ion I. C. Brătianu román miniszterelnök Nagyszebenben tartott beszédet
  • A román hadsereg elfoglalta Miskolcot
• augusztus 6.
  • Hat nap után lemond a Tanácsköztársaság után alakult Peidl-kormány.
  • Ismét megkezdi működését a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ).
• augusztus 7. – Megalakul az ideiglenesen megbízott Friedrich-kormány (hivatalnokkormány).
• augusztus 9. – Horthy Miklós az ellenforradalmi kormánytól független „fővezérség”-et hoz létre.
• augusztus 10. – A bánsági svábok vezetői kinyilvánítják a Román Királysághoz való csatlakozási szándékát.
• augusztus 11. – A Német Birodalom Alkotmányának – ismertebb nevén a weimari alkotmány – elfogadása.
• augusztus 15.
  • Horthy Miklós fővezérként hivatali esküt tesz József főherceg jelenlétében, ezzel valamennyi fegyveres erő fölött átveszi a főparancsnokságot.
  • Ténylegesen Friedrich István tölti be a miniszterelnöki tisztet.
• augusztus 17.
  • Felső-Sziléziában tömegsztrájkok kíséretében kitör az első felkelés, mely hatással van a népszavazás eredményére és a későbbi határmegvonásra.
  • Egy tiszti különítmény Siófokon letartóztatja Stromfeld Aurélt, a Vörös Hadsereg volt vezérkari főnökét.
• augusztus 19. – A Harmadik szegedi kormány lemond a Friedrich-kormány javára.
• augusztus 22. – Horthy Miklós elrendeli az ország idegen hadsereg által meg nem szállt részein a kerületi parancsnokságok szervezését.
• augusztus 23. – Habsburg József főherceg lemond Magyarország kormányzói tisztségéről.
• augusztus 24. – Újjáalakul az MSZDP, vezetői Peyer Károly és Peidl Gyula.
• augusztus 27. – Andrej Hlinka és František Jehlicka, néppárti szlovák politikusok titokban a párizsi békekonferenciára utaznak, hogy ott a tervezett autonóm Szlovákia számára nemzetközi garanciákat szerezzenek.
• augusztus 30. – Friedrich István és gr. Teleki Pál vezetésével megalakul a Keresztény Nemzeti Párt.

Szeptember

• szeptember 3. – Megalakul az Egyesült Kisgazda- és Földművespárt. (A párt 4 tagú elnökségének egyik tagja Sokorópátkai Szabó István.)
• szeptember 10.
  • Az antant hatalmak aláírják Ausztriával a békeszerződést, amelynek értelmében Nyugat-Magyarország egy része Ausztriához kerül (később Burgenland néven), Csehszlovákia pedig megkapja a történelmi Csehország németek lakta területeit.
  • Az Ausztriával kötött békeszerződés értelmében népszavazás a szlovén lakta karintiai területeken. (Mivel csak a szavazók 41%-a akar a délszláv államhoz tartozni, a terület Ausztria része marad.)
• szeptember 12.
  • Gabriele D’Annunzio elfoglalja Fiumét és kikiáltja a de facto Carnarói Olasz Kormányzóságot.
  • Kolozsváron a Ferenc József Egyetem átvételével létrehozzák a kolozsvári román egyetemet.

Október

• október 5. – Az amerikai Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió parancsnoka lovaglóostorral zavarja el a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek rekvirálására – az Erdély révén „Romániát megillető” rész elszállítására – készülő román katonákat, megmentve így a múzeum gyűjteményeit Magyarországnak.
• október 10.
  • Észtországban elfogadják a kisajátítási törvényt, ami az összes nagybirtok 96,6%-át érinti.
  • Kínában Szun Jat-szen újjáalakítja a Kuomintangot Csungkuo Kuomintang néven.
  • Megalakul a Nemzeti Demokrata Polgári Párt, melynek elnöke Vázsonyi Vilmos lett.
• október 12. – Kaposvárott nagygyűlést tart a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda és Földműves Párt, ezzel megkezdődik a párt országos szervezése.
• október 23. – A párizsi békekonferencia Ötös Tanácsának megbízásából Budapestre érkezik Sir George Clerk angol diplomata, akinek feladata koalíciós kormány létrehozása.
• október 25. – A Keresztény Nemzeti Párt és a Keresztényszociális Gazdasági Párt egyesülésével létrejön a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja.

November

• november 5. – Sir George Clerk pártközi megbeszélést hív össze, melyen megegyezés születik, hogy Horthy Miklós bevonul Budapestre. (Horthy ígéretet tesz, hogy nem létesít katonai diktatúrát, a hadsereg pedig alárendeli magát az antantmegbízott közvetítésével megalakuló kormánynak.)
• november 6. – Segesváron Rudolf Brandsch vezetésével megalakul a Romániai Német Párt (Deutsche Partei in Rumänien).
• november 14–16. – A román hadsereg az antant utasítására kivonul Budapestről.
• november 16. – Horthy Miklós – a Nemzeti Hadsereg élén – bevonul Budapestre.
• november 17. – Közzéteszik az 5985/1919. sz. kormányrendeletet a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról. (A rendelet kimondja az általános, egyenlő és titkos választójogot; nemzetgyűlési választójogot biztosít minden magyar állampolgárnak, aki 24. évét betöltötte, legalább hat év óta magyar állampolgár, legalább fél éve ugyanabban a községben lakik vagy ott lakása van; nőknél azzal a megszorítással, hogy bármely hazai élő nyelven tud írni és olvasni.)
• november 19. – A svájci parlament megszavazta a Népszövetséghez való csatlakozást.
• november 24. – Megalakult a Huszár-kormány.
• november 25. – Megalakul a „nemzeti alapon álló” Független Szociáldemokrata Párt. Elnöke az MSZDP-ből kivált Csizmadia Sándor.
• november 27. – A Neuillyi béke aláírása Bulgáriával.
• november 29. – Egyesül az Országos, illetőleg az Egyesült Kisgazda és Földműves Párt. Az új párt neve: Országos Kisgazda és Földműves Párt. Elnöke Nagyatádi Szabó István.
• november 30. – Bécsben megalakul a KMP ideiglenes központi bizottsága. Tagjai: Kun Béla, Landler Jenő, Szántó Béla, Hirossik János és Lukács György.

December

• december 1.
  • Elindul Ágostonfalváról Kolozsvárra az első székely önkénteseket szállító páncélvonat a Székely Hadtest felállítása érdekében.
  • Georges Clemenceau a nagyhatal­mak nevében felszólítja a magyar kor­mányt, küldje el megbízottait a béke­konferenciára.
• december 8. – A párizsi konferencián Lord George N. Curzon brit külügyminiszter javaslatot tesz Lengyelország keleti határának megvonására (ún. Curzon-vonal). (A határ mint demarkációs vonal a Suwałki-Vilnó-Grodnó vasútvonal mentén húzódik Bresztig, onnan a Bug-folyó középső szakaszán Kryłówig, Galícián át Rawa Ruskán át Przemyśl felé és tovább délre.)
• december 13. – Lengyelországban megbukik Ignacy Jan Paderewski kormánya. (Utóda, Leopold Skulski centrista kormányt alakít.)

Határozatlan dátumú események

• április –
  • A lengyel csapatok, a németek kivonulása után, elfoglalják Vilnót, később Suwałkit és vidékét, és megkísérlik (sikertelenül) rábírni Litvániát, hogy egyesüljön Lengyelországgal.
• július – Lengyelország területéhez csatolja Nyugat-Ukrajnát.
• az év folyamán –
  • Gödöllőn az Állami Burgonya Kísérleti Telepen megépül az első magyarországi permetező öntözőtelep.
  • Barcelónában rendezik az első Katalán Turisztikai Kongresszust.

Államok vezetőinek listája 1919-ben

1919 a filmművészetben

• február 5. – Charlie Chaplin, Mary Pickford, Douglas Fairbanks és D. W. Griffith megalapítja a United Artists filmstúdiót.
• április 17. – Hans Vogt, Jo Engl, és Joseph Massolle német feltalálók hangosfilmkészítő eljárást szabadalmaztatnak.
• Blind Husbands – rendező Erich von Stroheim.
• Bolshevism on Trial – rendezte Harley Knoles
• Letört bimbók – főszereplője Lillian Gish és Richard Barthelmess; rendező D. W. Griffith.
• Madame DuBarry – főszereplő Pola Negri és Emil Jannings.
• Korda Sándor – Yamata, Se ki, se be, Fehér rózsa, Ave Caesar
• Balogh Béla – Tilos a csók, Nantas, A baba
• Garas Márton – Twist Olivér, A lélekidomár, A legnagyobb bűn, Kutató Sámuel

1919 az irodalomban

1919 a légi közlekedésben

1919 a sportban

• Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub hatodik bajnoki címe.

1919 a tudományban

• július 7. – Mihály Dénes első televíziós képátvitele. (Állóképek: egyszerű vonalak, betűk, geometriai alakok.)

1919 a vasúti közlekedésben

1919 a zenében

• március 7. – Huszka Jenő Lili bárónő című operettjének bemutatója.