Rosenheim

Rosenheim
Rosenheim címere
Rosenheim címere
Rosenheim zászlaja
Rosenheim zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
KerületFelső-Bajorország
JárásAltenkirchen járás
PolgármesterGabriele Bauer
Irányítószám83022–83028
Körzethívószám08031
RendszámRO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség65 808 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség1 766,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság447 m
Terület37,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
é. sz. 47° 51′ 22″, k. h. 12° 07′ 44″47.856111°N 12.128889°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 22″, k. h. 12° 07′ 44″47.856111°N 12.128889°E
Rosenheim (Bajorország)
Rosenheim
Rosenheim
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Rosenheim weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosenheim témájú médiaállományokat.

Rosenheim bajorországi város és járási székhely. Lakosainak száma 65 808 fő (2025. december 31.). Rosenheim Rosenheim járás, Rohrdorf, Raubling, Kolbermoor, Großkarolinenfeld, Schechen és Stephanskirchen községekkel határos.

Földrajz

A város a Mangfall és az Inn összefolyásánál alakult ki, München és Salzburg között található.

Történelem

Rosenheim egy régi metszeten

A Manffall és az Inn összefolyásánál kialakult település és környéke már a római korban is lakott volt, a római légiók egyik fontos hadiállomása volt Pon s Aeni, vagyis híd az Aenuson, vagyis az Inn folyón, amit a környék régészeti leletei is bizonyítanak.

Nevét 1234-ben említette először oklevél, és nevét állítólag a Wassenburg grófi család rózsáival díszített címeréről kapta.

1328-ban már vásárrendezési joggal is rendelkezett, ezenkívül híres volt sóbányászatáról, kereskedelméről is. Rosenheimet is elérte a gazdasági visszaesés és következménye a harmincéves háború. 1634-ben pestisjárvány, majd 1641-ben egy nagy piaci tűz is sújtotta a települést.

A városi rangot azonban csak 1864-ben kapta meg, miután megépült a München-Rosenheim-Kufstein, majd a Rosenheim-Salzburg közötti vasútvonal. 1858-ban avatták fel a város első vasútállomását.

Rosenheim vára az Inn keleti partján, a mai kastély dombon állt.

Rosenheim ma Délkelet-Bajorország gazdasági középpontja; tavaszi és őszi vásárokkal. Nagy iparváros.

Középkori emlékeiből az 1542-ben, majd 1641-ben bekövetkezett nagy tűzvész, majd az iparosodás keveset hagyott meg. A város középpontja az egykori vásártér, ma Max-Joseph-Platz, mely körül még festett homlokzatú erkélyes,-tornyos régi polgárházak sorakoznak. Az Ó- és az Újváros között áll a legöregebb a város legöregebb műemléke, a Középső-kapu (Mittertor), melynek lábazata még 14. századi. Felső része az 1641-es tűzvész után épült újjá. Belső termeiben tájmúzeumot (Heimatmuseum) rendeztek be. A Szt. Miklós-plébániatemplom a 15. századi templom helyén épült neogótikus stílusban 1881-1883 között, melynek csupán tornya korábbi, 1656-ból való. Érdekesebb a Szentlélek-templom (Heiliggeistkirsche), amelyet 1449-ben magántemplomként egy gazdag polgár építtetett. Szt. Wolfgangnak ajánlott kápolnájában fennmaradt alapítójának 1453-ból származó sírköve, valamint egy késő gótikus freskó is.

A Városi képtár állandó és alkalmi kiállításai is figyelemre érdemesek. Előtte 1974 óta a neves modern művész Heinrich Kirchner nonfiguratív bronzszobra áll.

Közlekedés

Közút

Itt ágazik el a híres "dreiecke"-nél a Salzburg-München és a Salzburg-Kufstein-Innsbruck autópálya.

Vasút

A város fontos vasúti csomópont, 1858-ban megnyitott vasútállomására több irányból is összefutnak a sínek. Innen indul ki a Rosenheim–Mühldorf, a Rosenheim–Kufstein, a Rosenheim–Salzburg és a Rosenheim–Holzkirchen-vasútvonal, továbbá itt végződik a München–Rosenheim-vasútvonal is.

Nevezetességei

Népesség

Rosenheim népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1925 és 2025 között:
Lakosok száma
17 998
46 046
53 155
59 935
60 889
61 844
63 080
63 508
65 192
65 808
1925197019872012201420152017202120232025
Adatok: Wikidata

Galéria

Fordítás