Története
Első írásos említése 1034-ből ismert, Ammenberg formában. A középkorban a vas- és vasérc kereskedelméről volt ismert. A környéken
kitermelt vasércet hajóval szállították Regensburgba, a hajókat visszaúton sóval rakták meg. A só kereskedelmére számos urcanév utal: Salzstadelplatz, Salzgasse, Hallplatz.
1269-től Amberg a Wittelsbachok uralma alá került, 1294-ben már városi jogállása volt, és 1329-től Felső-Pfalz fővárosa lett.
Rövid ideig (1410–1415) püspöki székhely volt. A püspököt XII. Gergely pápa nevezte ki, ugyanakkor V. Sándor ellenpápa és utódja, XXIII. János ellenpápa az akkori regensburgi püspökhöz tartották egyházi elöljárónak.
Az 1329-es páviai szerződés alapján Amberg a Rajnai Palotagrófság fennhatósága alá került. 1595 és 1620 Felső-Pfalzot I. Keresztély anhalt-bernburgi herceg kormányozta, akinek a székhelye Ambergben volt.
A harmincéves háború során 1620-ban Amberg bajor kézbe került és Felső-Pfalzzal együtt ismét katolikussá lett, miután a fehérhegyi csatában V. Frigyes pfalzi választófejedelem alulmaradt I. Miksa bajor herceggel és a szövetséges Habsburgokkal szemben. Ezt követően számos protestáns Nürnbergbe és Regensburgba szökött.
A vasérc kereskedelméből meggazdagodott Amberg olyan félelmetesen megerősítette a város védelmét, hogy 1703-ig soha komolyabb ostromot nem kellett kiállnia. Több mint száz torony és több kilométeres kettős városfalak védték a lakosságot. Michael Schwaiger polgármester és krónikaíró ezt jegyezte fel 1564-ben: „München seyn die schönst, Leipzig die reichist, Amberg die festeste Fürstenstatt“ (München a legszebb, Lipcse a leggazdagabb, és Amberg a legerősebb hercegi város).
1796. augusztus 24-én a város az első koalíciós háború középpontjába került: az ambergi csatában Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg győzelmet aratott a Jean-Baptiste Jourdan tábornok vezette francia sereg felett.
1810-től Felső-Pfalz székhelyét Regensburgba helyezték át.
A nemzetiszocializmus korszakában Amberg követte az ország helyzetét. 1933-ig az NSDAP nem tudott előnyt szerezni a katolikus egyházhoz közeli Bajor Néppárttal szemben; az 1933-as hatalomátvétel után azonban a nácik 90%-os többségre tettek szert. A nácik egyházellenes tevékenysége az ambergi polgárok ellenállását váltotta ki: 1941 körül mintegy ötszázan tüntettek a kultuszminiszter rendelete ellen, amely szerint el kellett távolítani a feszületeket az iskolákból. A zsidóüldözést viszont különösebb tiltakozás nélkül vették tudomásul. Az ambergi börtönben tartották fogva a rendszer politikai ellenfeleit, akik közül 46 személy a terror áldozatául esett.
_TRS_030517-025.jpg)
Németország
é. sz. 49° 26′ 40″, k. h. 11° 50′ 54″49.444444°N 11.848333°EKoordináták: é. sz. 49° 26′ 40″, k. h. 11° 50′ 54″49.444444°N 11.848333°E
.svg)
