Freiberg

Freiberg
A város látképe a Szent Péter-templom tornyából
Freiberg címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Kerület	Mittelsachsen
Járás	Közép-szász járás
Rang	város
Alapítás éve	1186
Polgármester	Bernd-Erwin Schramm
Irányítószám	09599
Körzethívószám	03731
Rendszám	FG
Testvérvárosok	Lista Ness Ziona Clausthal-Zellerfeld Amberg Darmstadt (1990–) Delft Gentilly Příbram Wałbrzych
Népesség
Teljes népesség	41 205 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	856,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	400 m
Terület	48,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 54′ 43″, k. h. 13° 20′ 34″50.911944444444, 13.34277777777850.911944°N 13.342778°EKoordináták: é. sz. 50° 54′ 43″, k. h. 13° 20′ 34″50.911944444444, 13.34277777777850.911944°N 13.342778°E
Freiberg Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Freiberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Freiberg témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Freiberg Szászország egyik történelmi városa az Érchegység északnyugati előterében, a Mulde folyó partján, Drezdától délnyugatra.

Történelme

1168-ban gazdag ezüsttelepet fedeztek fel a környék hegyeiben, és az érc kitermelésére bányászfalut alapítottak. A viharos ütemben fejlődő falut már 1186-ban várossá nyilvánították: ez lett Szászország első szabad bányavárosa. Neve is erre utal: frei Berger = szabad bányász. A bányászok jogait és kötelességeit az 1296–1307 között összeállított bányászkódexben (Freiberger Stadtrecht) foglalták össze.

A következő évszázadokban a város és az egész környék gazdaságát a bányászat határozta meg: évszázadokon át itt volt a német ezüstbányászat központja. Az ezüst mellett ólmot, cinket, majd a 20. században (kénsav gyártásához) piritet termeltek. volt.

A 16. században ez volt Szászország legnagyobb városa és gazdasági központja; itt volt a pénzverde.

A reformáció 1536-ban ért el ide.

1765-ben Clemens A. Winkler és Abraham G. Werner itt alapította meg Európa második bányászakadémiáját: ez a Freibergi Bányászati Akadémia (Technische Universität Bergakademie Freiberg, röviden Freiberger Bergakademie). A városról elnevezett freibergi típusú bányász díszegyenruha már a 16. században, jóval az akadémia alapítása előtt kialakult.

A harmincéves háborúban többször kifosztották; 1806–1814 között a franciák szállták meg.

A Freiberg–Mulda vonalon az első vasúti szerelvény 1875-ben indult el.

Az utolsó ezüstbányát 1913-ban zárták be. Ezután termeltek még némi ólmot, cinket és piritet, de 1936-ban (akkor még úgy tűnt) végleg felhagytak a bányászattal.

A II. világháború eredményeként a város a szovjet megszállási övezetbe került, majd az NDK része lett. Néhány bányát újra megnyitottak.

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza 1985-ben, az egyháztagok nagy száma miatt felépítette a Freiberg-templomot (Freiberg-Tempel), mely az első ilyen egyházi építmény volt az NDK területén. A templom az egész kelet-németországi tagságot és a kelet-európai tagság többségét szolgálja.

Népessége

2010 januárjában a városnak 40 528 lakosa volt.

Gazdasági élete

Jelentős iparváros. Fő iparágai:

• színesfémkohászat,
• gépgyártás,
• műszeripar,
• textilipar,
• bőripar.

Látnivalók

Galéria

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Freiberg témájú médiaállományokat.

• Új magyar lexikon VII.: Kiegészítő kötet (A–Z). Szerk. Berei Andor egy. tanár, Szabó Imre ak. Budapest: Akadémiai. 1972. 148. o.
• The New Encyclopædia Britannica 4. 15. kiadás, 1993. Encyclopaedia Britannica, Inc., Chicago ISBN 0-85229-571-5
• Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 304. o. ISBN 963-85773-9-8  
• Tixik.com: Freiberg^{[halott link]}
• Drezda – séta az Újvárosban
• Egyenruhák története
• Város, vidék, vasút