Ansbach

Ansbach
Ansbach címere Ansbach zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Mittelfranken
Rang	járási jogú város
Polgármester	Carda Seidel (független)
Irányítószám	91522
Körzethívószám	0981 09802 09805 09820 09823 09825
Rendszám	AN
Testvérvárosok	Lista Anglet (1968. július 17. – ) Fermo (2006–) Bay City (1960–)
Népesség
Teljes népesség	40 554 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	397 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	405 m
Terület	99.92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 49° 18′, k. h. 10° 35′49.3, 10.58333333333349.300000°N 10.583333°EKoordináták: é. sz. 49° 18′, k. h. 10° 35′49.3, 10.58333333333349.300000°N 10.583333°E
Ansbach Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Ansbach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ansbach témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ansbach (Bajorország) (eredetileg Onolzbach), város a bajorországi Mittelfranken kerületben, korábban a Német-római Birodalom egyik fejedelemségének székhelye. Lakosainak száma 40 554 fő (2025. december 31.).

Fekvése

Bajorország északnyugati részén, Nürnbergtől 40 km-re, Münchentől 140 km távolságra található a Fränkische Rezat folyó és a városban ebbe torkolló Onolzbach patak partján.

Népesség

Története

Ansbach Közép-Frankföld (Mittelfranken) fővárosa. Nevét 1221-ben említette először oklevél, majd 1456-tól a Brandenburg-Ansbach őrgrófság székhelye lett, 1806-ban került Bajorországhoz.

Az egykori őrgrófi palota (Residenz) a folyóparton áll, a 14. században vár volt, melyet az olasz Gabriel Gabrieli 1705–1740 között épített át. A kívül barokk palotának 27 terme van, mely az úgynevezett ansbachi rokokó hihetetlenül gazdag emlékműve. Az épület ma múzeum. Képtárának legrégibb része a Hohenzollern-család gyűjtötte arcképcsarnok. A gótikus csarnokban helyezték el a helybeli fajansz- és porcelángyártás gyűjteményét.

A 15. században épült Szent János-templom (St.-Johannis-Kirche) két, egymástól nagyban különböző tornya közé 1523-ban építettek késő gótikus szentélyt. A hajója alatti kriptában (Fürstengruft, 1660) helyezték el a brandenburgi őrgrófok és családtagjaik ónból öntött, dúsan aranyozott koporsóit.

A szomszédos Szent Gumpert-templom (Stiftkirche St. Gumbertus) egy román stílusú templom helyén épült gótikus stílusban 1483 és 1597 között. Három tornya közül egy román, a másik kettő gótikus stílusú. A hajó alatti román kori kripta 1040 körül épült. A templom szentélyének külön neve van: a Hattyú Lovagrend kápolnája (Schwanenritterkapelle). Ennek falát 12 hattyúlovag kőből faragott szobra, pajzsaik és zászlaik díszítik a 14-16. századi üvegablakok között. Az 1485-ből való, dúsan faragott főoltár a feltevések szerint Albrecht Dürer tanítványainak munkája.

A templomtól északra található az 1591 és 1600 között épült, késő reneszánsz udvari kancellária, mely jelenleg törvényszéki palota (Justizpalast). A főutcán, az egykori alsó és felső piactér között, a Luther téren áll egy reneszánsz kút, a Markgraf-Georg-Brunnen, melyet az 1543-ban elhunyt Brandenburgi ("Jámbor") György őrgrófról neveztek el, akinek komoly szerepe volt a reformáció brandenburgi térnyerésében. (Az őrgróf a magyar történelemnek is fontos figurája: 1506 és 1525 között Magyarországon élt, egyebek mellett Corvin János özvegyének, Frangepán Beatrixnak a férje, II. Lajos magyar király nevelője majd tanácsadója volt.) A kút mögött hosszan elnyúló, 1531-ből való reneszánsz palota jelenleg tartományi kormányzati épület (Regierung Mittelfranken).

Ipara

Ansbach fajansz gyárát Wilhelm Friedrich őrgróf alapította még az 1700-as évek elején. Kezdetben (kb. 1725 körül) kék és fehér dekorációval készítették itt a tárgyakat, később a gyár kínálatában megjelent a mangán, a zöld és a sárga is. A J. G. Ch Poppnak közben sikerült a kínai Decor Zöld család másolása - ez tette híressé Ansbachot. Különösen értékes darabok e termékcsaládból a cseresznyevirágos, madaras dombormű díszítéssel készült tárgyak.

Nevezetességek

• Szent János-templom (St.-Johannis-Kirche)
• Residenz-Museum – múzeum az egykori őrgrófi palotában
• Szent Gumpert-templom (St.-Gumbertus-Kirche)
• Udvari kancellária (Justizpalast)
• Markgraf-Georg-Brunnen – reneszánsz kút

Galéria

Jegyzetek

Források

• Szentirami József, Németország, Panorama Kiadó, ISBN 9632438027
• Bajorország, Merhavia Könyvkiadó, Dürer Nyomda Kft., 2005, ISBN 9639172642
• Ausztria, Budapest, 2004, ISBN 9633528429
• A Pallas nagy lexikona

További információk

• Németország