Kempten

Kempten
A városháza a Marktplatzon
A városháza a Marktplatzon
Kempten címere
Kempten címere		 Kempten zászlaja
Kempten zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
KerületSvábföld
SzékhelyeKempten
Rangjárási jogú város
PolgármesterThomas Kiechle (CSU)
Irányítószám87435, 87437, 87439
Körzethívószám0831
RendszámKE
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség67 916 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség980 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság674 m
Terület62,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
é. sz. 47° 44′, k. h. 10° 19′47.733333°N 10.316667°EKoordináták: é. sz. 47° 44′, k. h. 10° 19′47.733333°N 10.316667°E
Kempten (Bajorország)
Kempten
Kempten
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Kempten weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kempten témájú médiaállományokat.

A délnyugat-bajorországi Kempten az Allgäu-vidék központja, az egyik legrégebbi iskolaváros Németországban. Lakosainak száma 62 000 fő. Kempten a térség közlekedési csomópontja, az A7-es autópálya mellett fekszik. Az Iller folyó partján elterülő város változatos lehetőségeket kínál a szabadidő eltöltéséhez. Lakosainak száma 67 916 fő (2025. december 31.).

Fekvése

Az A7 jelű autópálya mellett fekvő település. Kempten Oberallgäu járás, Lauben, Altusried, Wiggensbach, Buchenberg, Waltenhofen, Durach, Betzigau és Haldenwang községekkel határos.

Népesség

A népesség alakulása 1808 és 2025 között:
Lakosok száma
2704
39 821
56 944
64 625
65 624
66 947
68 330
69 053
70 713
67 916
1808195019752012201420152017202120232025
Adatok: Wikidata

Története

A várost a görög geográfus, Sztrabón említette először Cambodunum néven, amely Raetia római provincia legjelentősebb városainak egyike, majd tartományi főváros volt, így egyike a legrégebbi német városoknak. Kambodounon néven (vár a folyó kanyarulatánál) még a kelták alapították. Római utódját, Cambodunumot 259-ben az alemannok lerombolták. Fórumának, templomának fürdőjének és lakóházainak alapjait az 1 800-as évek végén kezdték feltárni.

1289-ben I. Rudolf német király kiváltságlevelet adott a településnek, kezdetét veszi a birodalmi várossá fejlődés folyamata. 1525-ben teljes jogú szabad birodalmi város lett. 1633-ban a fejedelmi apátság és a birodalmi város kölcsönösen feldúlták egymást a császári és svéd csapatok segítségével. A fejedelmi apátság és birodalmi város Bajorország részévé vált és végül 1818-ban egyesült. 1972-ben a városhoz csatolták Sankt Mang és Sankt Lorenz településeket.

Látnivalók, nevezetességek

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2025". Gemeindeverzeichnis 2025 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2026. augusztus 27. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.

További információk