1849

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek

Évek: 1844 – 1845 – 1846 – 1847 – 1848 – 1849 – 1850 – 1851 – 1852 – 1853 – 1854

Események

• január 2. – Kossuth Lajos kormánya Pestről Debrecenbe költözik.
• január 3. – Windisch-Grätz bicskei táborában érkezik Batthyány Lajos gróf béketárgyalásra. A császári fővezér, mint magánszemélyeket elfogatja Batthyány Lajost és küldöttségének többi tagját.
• január 8. – A román felkelők elpusztítják Nagyenyedet, mintegy 1000 magyar lakost mészárolnak le.
• január 13. – A császári hadak megszállják Szolnok városát.
• január 15. – Pápán az osztrák hatóságok rögtönítélettel kivégzik a Mednyánszky Sándor őrnagy vezette gerillacsapat két, foglyul ejtett tagját, Rédl Antalt és Szalay Gábort.
• január 18. – Hivatalosan megalapították Tampát 185 lakossal.
• február 2. – Rómában kikiáltják a köztársaságot.
• február 5. – Guyon Richárd a branyiszkói ütközetben legyőzi Franz Deym csapatait.
• február 18. – Firenzében kikiáltják a köztársaságot.
• február 26–27. – A kápolnai ütközet.
• március 4. – Ferenc József császár kiadja az olmützi manifesztumot, amelyben egyebek közt megszünteti a Magyar Királyság alkotmányát, továbbá elkülöníti az országtól Erdélyt és Horvátországot, valamint a Délvidéken egy új szerb Vajdaságot állít fel. Szóba került többször is ez az olmützi manifesztum később, az első világháborút lezáró béketárgyalások során, a területi felosztások kérdésénél.
• március 21–23. – Az osztrák hadak élén álló Joseph Wenzel Radetzky döntő győzelmet arat Károly Albert szárd–piemonti király egyesített olasz hadai felett, a mortarai, majd a novara ütközetben. A vereség miatt Károly Albert lemond trónjáról fiának, II. Viktor Emánuel trónörökösnek javára. Ő maga külföldre emigrál.
• április 3. – A német nemzetgyűlés felkínálja IV. Frigyes Vilmos porosz királynak a német császári címet, de ő nem fogadja el.
• április 6. – A tavaszi hadjárat legnagyobb magyar győzelme, az isaszegi csata.
• április 14. – Debrecenben az országgyűlés határozatot fogad el a függetlenségi nyilatkozat kiadásáról és a Habsburg-ház trónfosztásáról. Ezután Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választják.
• április 19. – A nagysallói ütközetben Görgey Artúr csapataival győzelmet arat Ludwig von Wohlgemuth altábornagy császári csapatai felett.
• április 21. – Az osztrák kormány hivatalosan is segítséget kér az oroszoktól egy magyarországi intervenció kapcsán.
• május 1. – I. Ferenc József levélben segítséget kér I. Miklós orosz cártól a magyar szabadságharc leveréséhez.
• május 2. – Kossuth Lajos kinevezi a Szemere Bertalan által vezetett új kormányt.
• május 21. – A honvédsereg visszafoglalja Budát.
• május 25. – Az osztrák csapatok bevonulnak Firenzébe.
• május 26. – Dzsombe Szudi királynőt (szultánát) Mohéli (Comore-szigetek) székhelyén, Fomboniban megkoronázzák.
• május 30. – Julius Jacob von Haynaut nevezik ki a Magyarországon harcoló osztrák haderők főparancsnokává, Ludwig von Welden helyére.
• június 5. – Kossuth Lajos és a kormány Debrecenből Pestre helyezi vissza székhelyét.
• június 11. – Újra létrejön egy egészségügyi igazgatást koordináló minisztériumi osztály (a kolerajárvány elleni védekezés jegyében), azzal a különbséggel, hogy ezt ezúttal a belügyminisztérium alá rendelték, Bugát Pál osztályigazgató vezetésével.
• június 15–18. – Az orosz cári fősereg bevonul Magyarországra.
• június 16. – Zsigárdnál ütközetet vív a honvédsereg a császáriakkal.
• június 18. – A württembergi hadsereg szétkergeti az időközben megfogyatkozott lérszámű német parlamentet.
• június 22. – Haynau elrendeli a csendőrség felállítását Magyarországon.
• július 2. – Az osztrák császári-királyi seregek támadást indítanak a Komáromban állomásozó magyar főerők ellen.
• július 3. – A francia csapatok bevonulnak Rómába.
• július 11. – Az osztrákok elfoglalják Pest-Budát.
• július 14. – Kossuth Lajos és Nicolae Bălcescu aláírja a magyar-román kibékülési tervezetet.
• július 15. – A Görgei vezette I., III. és VII. magyar hadtest Vác mellett sikeresen veszi fel a harcot az orosz Paszkevics elővédjével.
• július 28.
  • A szegedi országgyűlés kimondja a zsidók egyenjogúsítását.
  • A magyar képviselőház elfogadja a nemzetiségi törvényt, amely biztosítja a szabad nyelvhasználatot a nemzetiségi iskolákban, az egyházakban, a községi életben, a közigazgatásban és a bíróságokon.
• július 31. – A segesvári csatában a Bem tábornok vezette magyar csapatok vereséget szenvednek az orosz hadseregtől.
• augusztus 9. – A temesvári csatában a Bem tábornok vezette magyar csapatok teljes vereséget szenvedett és felbomlott.
• augusztus 10. – A minisztertanács határozata alapján felajánlják a magyar trónt a cári család valamely tagjának, de az oroszok nem fogadják el az ajánlatot.
• augusztus 13. – A Görgei Artúr vezette magyar honvéd hadsereg Világosnál leteszi a fegyvert az orosz cári erők előtt.
• augusztus 15. – A Dyck vezérőrnagy vezette orosz csapatok elfoglalják Tordát.
• augusztus 20. – Osztrák csapatok szállják meg – az öt nappal korábban oroszok által elfoglalt – Torda városát.
• augusztus 22. – Aradon, a rögtönítélő eljárást követően kivégzik Ormai Norbert ezredest, a honvéd vadászezredek szervezőjét és főfelügyelőjét.
• augusztus 24. – Az osztrák csapatok beveszik a Velencei Ideiglenes Kormány székhelyét, Velencét.
• augusztus 30. – Batthyány Lajost a császári-királyi hadbíróság – egyhangú döntéssel – teljes vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítéli. (A hadbíró viszont még ezen a napon egy jól megindokolt kegyelmi kérvényt terjesztett elő, amelyet a hadbíróság – hasonlóan a halálos ítélethez – egyöntetűen támogatott.)
• szeptember 7. – Pétervárad kapitulál.
• szeptember 27. – Komárom védői amnesztia és szabad elvonulás fejében átadják a várat.
• szeptember 29. – Megjelenik az első sztenderd sakk-készlet, a máig használt Staunton sakk-készlet.
• október 6.
  • Pesten kivégzik gróf Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar kormány miniszterelnökét.
  • Aradon kivégzik a honvéd sereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat.
• október 10. – Pesten kivégzik Csány László és Jeszenák János kormánybiztosokat.
• október 20. – Az osztrák hatóságok Pesten felakasztják a lengyel Mieczysław Woroniecki alezredest, honfitársát, Karol d’Abancourt századost, valamint a német légió parancsnokát, Peter Giron alezredest.
• október 24. – Perényi Zsigmondot, a felsőház elnökét, illetve Szacsvay Imrét, a képviselőház jegyzőjét Pesten kivégzik. (Vesztüket alapvetően az okozta, hogy mindkettejük aláírása szerepelt a függetlenségi nyilatkozaton.)
• október 25. – Aradon kivégzik Kazinczy Lajos honvéd ezredest, az író és nyelvújító Kazinczy Ferenc fiát. (Az ezredes egy északkelet-magyarországi hadosztály és az észak-erdélyi csapatok maradványainak parancsnokaként augusztus 24–25-én, Zsibónál adta meg magát az oroszoknak.)
• november 21. – Átadják a Széchenyi lánchidat.

Az év témái

Születések

• január 12. – Jean Béraud francia impresszionista festő († 1935)
• január 15. – Darányi Ignác, jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter († 1927)
• január 22. – August Strindberg, svéd író († 1912)
• február 2. – Hviezdoslav, szlovák költő († 1921)
• március 19. – Baditz Ottó festőművész († 1936)
• április 24. – Joseph Gallieni francia tábornok, 1914-ben a Párizst védelmező francia seregek parancsnoka († 1916)
• május 23. – Khuen-Héderváry Károly, politikus, miniszterelnök, horvát bán († 1918)
• május 30. – Fabinyi Rudolf magyar vegyész, tudományszervező († 1920)
• július 19. – Ferdinand Brunetière francia író, kritikus, irodalomtörténész († 1906)
• július 23. – Zicsi és vásonkői gróf Zichy Géza, magyar író, drámaíró, zeneszerző, zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag († 1924)
• július 25. – Richard Lydekker, angol zoológus, geológus és természetről író († 1915)
• szeptember 2. – Alexander von Krobatin Fiai is a katonai pályára léptek († 1881)
• szeptember 14. – Ivan Petrovics Pavlov Nobel-díjas orosz orvos, fiziológus († 1936)
• október 9. – Jekelfalussy József statisztikus, közgazdász, az MTA tagja († 1901)
• november 4. – Lóczy Lajos geográfus, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1920)
• november 28. – Gozsdu Elek (Emanuel Gojdu) magyar író, ügyvéd, királyi főügyész († 1919)
• november 29. – Sir John Ambrose Fleming brit fizikus († 1945)
• december 16. – Kőnig Gyula magyar matematikus, az MTA tagja († 1913)

Halálozások

• január 21. – Zabolai Mikes Kelemen, honvéd ezredes (* 1820)
• január 25. – Elias Parish Alvars angol zeneszerző, hárfaművész (* 1808)
• március 5. – Giuseppe Paganini honvéd tüzérszázados, a kaponyai ütközet hőse (* 1804)
• április 11. – Bárány Ágoston, ügyvéd, levéltáros, az MTA levelező tagja (* 1798)
• április 11. – Christian Götz, császári és királyi vezérőrnagy (* 1783)
• május 11. – Juliette Récamier, a "Direktórium szellemének és csodájának asszonya" (* 1777)
• június 5. – Mednyánszky László, honvéd őrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja (* 1819)
• június 5. – Bay György királyi tanácsos, hétszemélynök és alnádor (* 1792)
• június 13. – Franz Wyss, császári és királyi vezérőrnagy (* 1796)
• július 2. – Gábor Áron, ágyúöntő és tüzértiszt (* 1814)
• július 6. – Szórád Márton magyar csizmadia, dunapentelei parasztfelkelő (* 1797)
• július 13. – Vasvári Pál, A „márciusi ifjak” egyike (* 1827)
• július 30. – Répásy Mihály, honvéd tábornok (* 1800)
• július 31. – Petőfi Sándor, magyar költő, forradalmár, nemzeti hős eltünt (* 1823)
• július 31. – Zeyk Domokos, honvéd százados (* 1816)
• augusztus 3. – Vidos József, nemzetőr parancsnok, kormánybiztos (* 1805)
• augusztus 22. – Ormai Norbert, honvéd ezredes, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1813)
• augusztus 23. – Maderspach Károly, kohómérnök (* 1791)
• augusztus 25. – Murmann Sámuel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc soproni mártírja, a líceumi zászlóalj parancsnoka (* 1817)
• szeptember 5. – Streith Miklós plébános, 1848–49-es vértanú (* 1800 k.)
• szeptember 9. – Georg Rukavina, császári és királyi táborszernagy (* 1777)
• szeptember 10. – Lederer Ignác, császári és királyi tábornagy (* 1769)
• október 6. – Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke (* 1807)
• október 6. – Aulich Lajos, honvéd tábornok, hadügyminiszter, az aradi vértanúk egyike (* 1793)
• október 6. – Damjanich János, honvéd tábornok (* 1804)
• október 6. – Kiss Ernő, honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike (* 1799)
• október 6. – Lahner György, honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1795)
• október 6. – Leiningen-Westerburg Károly, honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1819)
• október 6. – Lázár Vilmos, honvéd ezredes, az aradi vértanúk egyike (* 1817)
• október 6. – Schweidel József, honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1796)
• október 6. – Dessewffy Arisztid, honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1802)
• október 6. – Knezić Károly honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1808)
• október 6. – Nagysándor József honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1804)
• október 6. – Poeltenberg Ernő honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1813)
• október 6. – Török Ignác honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1795)
• október 6. – Vécsey Károly honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1807)
• október 8. – Gonzeczky János tábori lelkész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja
• október 10. – Csány László, politikus, miniszter (* 1790)
• október 10. – Jeszenák János politikus, kormánybiztos az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1800)
• október 17. – Frédéric Chopin, lengyel zeneszerző (* 1810)
• október 20. – Peter Giron, honvéd ezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1809) (* 1798)
• október 20. – Mieczysław Woroniecki lengyel herceg, katona, a magyarok oldalán az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1825)
• október 24. – Csernus Menyhért, minisztériumi tisztviselő, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1808)
• október 24. – Perényi Zsigmond a főrendiház másodelnöke, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1783)
• október 24. – Szacsvay Imre, ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1818)
• október 25. – Kazinczy Lajos, honvéd ezredes, aradi vértanú (* 1820)
• november 26. – Julius Eduard Hitzig, német kriminalista, jogász, író (* 1780)
• december 20. – William Miller adventista prédikátor (* 1782)

Jegyzetek

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz 1849 témájú médiaállományokat.

• ↑ Balkán-kronológia: }Balkán-kronológia I. : Birodalmak szorításában (1700-1878). Szerk.Demeter, Gábor. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN. 2020. = Publications of the Bulgarian–Hungarian History Commission, 6. ISBN 978-963-416-234-6  
• ↑ Egyetemes történet: 19. századi egyetemes történelem 1789–1914: Európa és az Európán kívüli országok. Szerk. Vadász Sándor. Budapest: Osiris. 2020. = Osiris Tankönyvek, ISBN 978 963 276 415 3  
• ↑ Magyarország története: Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. ISBN 978 963 05 8543 9  
• ↑ Németország története: Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban. I. kötet Budapest: Osiris. 2005. ISBN 978 963 389 689 1