1921

Január

• január 20. – Csehszlovákiában megalakul a Csehszlovákia Kommunista Ifjúsági Szövetség.
• január 21. – Az első népszámlálás a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban. (A 11,98 millió lakosból 8,91 millió „szerb-horvát”, 1,02 millió szlovén, 2,05 millió nem dél-szláv – ebből 0,47 millió magyar –; 5,6 millió pravoszláv, 4,7 millió katolikus, 1,3 millió muzulmán.)

Február

• február 2. – A Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban összeül az alkotmányozó nemzetgyűlés, melyen a horvát blokk nem vesz részt, mert nem ismeri el a centralista rendszert.
• február 28. – Megkezdődik a kronstadti felkelés.

Március

• március 4.
  • A fasiszták követelésére kiutasítják Olaszországból Károlyi Mihályt. (Néhány hetes ausztriai tartózkodás után Dalmáciában telepedik le.)
  • Beiktatják hivatalába az Egyesült Államok 29. elnökét, Warren G. Hardingot.
• március 8. –
  • A szövetségesek megszállják Düsseldorfot, Duisburgot és Ruhrortot.
  • A háza közelében anarchista merénylők megölik Eduardo Dato e Iradier spanyol miniszterelnököt.
• március 12–15. – A csehszlovákiai Liberecben (korábban Reichenberg) megalakul a Csehszlovákiai Kommunista Párt ideiglenes német szekciója.
• március 16. – A kemalista török kormány és Szovjet-Oroszország barátsági szerződést köt. (A szerződés értelmében Szovjet-Oroszország visszaadta Törökországnak az 1877-78-as orosz-török háború nyomán Oroszországhoz került Karsz és Ardahan vidékét.)
• március 17. – A lengyel nemzetgyűlés hosszas viták után elfogadja az ún. márciusi alkotmányt. (E szerint a parlament (szejm) kétkamarás: nemzetgyűlés – szenátus. Mindkét kamara megbízatása 5 évre szól. Köztársasági elnököt 7 évenként választanak. A mindenkori minisztertanács tagjait a köztársasági elnök nevezi ki a nemzetgyűlési képviselők többségi támogatásával. Az alkotmány deklarálja a demokratikus jogokat, a lelkiismereti és vallásszabadság védelmét, a kisebbségek (beloruszok, ukránok) jogait.)
• március 18. – A lengyel-szovjet kérdéseket a Rigában megkötött békeszerződés rendezi, ennek értelmében Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia területei Lengyelországnak jutnak. (A békekötéssel kb. 6 millió ukrán és 2 millió belorusz lakos is a lengyel államhoz kerül. Így Lengyelország keleti határa a Curzon-vonaltól kb. 200 km-rel távolabb kerül, a Zbrucz folyó mentén.)
• március 20. – A Felső-Sziléziában tartott népszavazáson a szavazók 60%-a a Németországhoz, 40%-a a Lengyelországhoz tartozást választja.
• március 21. – II. Abdul-Medzsid szultán negyedik házassága Bihruz Kadin Effendivel.
• március 26.–április 5. – IV. Károly megkísérli visszafoglalni a magyar trónt.
• március 30. – Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia közös jegyzékben közlik a magyar kormánnyal, hogy IV. Károly távozását Magyarországról katonai erővel fogják kikényszeríteni.

Április

• április 4. – Lemond a legitimistákhoz köthető külügyminiszter, Gratz Gusztáv.
• április 8. – Lemond Teleki Pál miniszterelnök.
• április 14. – Megalakul a Bethlen-kormány.
• április 15. – Általános sztrájkba lépnek a szlovákiai mezőgazdasági munkások.
• április 21. – Albániában megalakul az ország történetének első, választás útján létrejött nemzetgyűlése.
• április 23. – Románia előbb a Csehszlovákiával, majd június 7-én Jugoszláviával megkötött szerződése révén csatlakozik a kisantanthoz.

Május

• május 2. – Kitör a 3. sziléziai felkelés, általános sztrájk kíséretében. (Véres harcok a németek és a lengyelek között. A Népszövetség – a felkelés után – felosztja Felső-Sziléziát, ekkor Lengyelország megkapja a felső-sziléziai ipari körzet nagy részét.)
• május 3. – Írországból kiválik hat, többségében protestáns északír grófság, és a létrejött Észak-Írország az Egyesült Királyság része lett.

Június

• június 5. – Romániában megalakul a Magyar Néppárt.
• június 7. – Román–jugoszláv védelmi szerződés aláírása Belgrádban. (Cél a magyar restaurációs törekvések megakadályozása.)
• június 15–21. – Az olasz szocialista párt livornói kongresszusán megalakult az Olasz Kommunista Párt.
• június 19. – Először rendezik meg a Magyar Derbyt Alagon.
• június 26. – A Horvát Blokk – vagyis a Horvát Parasztpárt (HPP), a Horvát Jogpárt, a Horvát Közösség és a Horvát Munkásszövetség – memorandumban követeli Horvátország függetlenségét a délszláv királyságon belül.
• június 28. – Az Szerb–Horvát–Szlovén Királyság alkotmányozó nemzetgyűlése – a HPP és a kommunista képviselők távollétében – elfogadja a centralista, ún. vidovdani – azaz a Szent Vid-napi – alkotmányt. (Az életbe lépő alkotmány szerint az állam parlamentáris monarchia, a király széles végrehajtói jogkörével.)

Július

• július 1. – Sanghajban, a francia koncesszió területén megalakul a Kínai Kommunista Párt (KKP).
• július 11. – Mongólia függetlenné válása Kínától.
• július 17. – Kikiáltják a Mirdita Köztársaságot.
• július 29. – A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei – NSDAP) rendkívüli taggyűlésén Adolf Hitlert választják pártelnöknek, aki az új alapszabály értelmében a pártot az elnökség többségi határozatától függetlenül vezette.

Augusztus

• augusztus 3. – Az ún. államvédelmi (obznana-) törvény bevezetése a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban. (Betiltanak mindennemű kommunista tevékenységet, a kommunista képviselőket megfosztják mandátumuktól, nagy részüket letartóztatják.)
• augusztus 6. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a gyülekezési szabadság védelméről.
• augusztus 14. – Kikiáltják a Pécs székhelyű ún. Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot.
• augusztus 21.
  • A Szlovén-Horvát-Szerb Királyságban betiltanak mindennemű kommunista tevékenységet.
  • Feloszlik a Baranya-Bajai Köztársaság, területe Magyarországhoz, illetve a nagy délszláv államhoz kerül.
• augusztus 22. – A magyar hadsereg bevonul az addig szerb megszállás alatt álló pécs-baranyai területre.
• augusztus 26. – Meggyilkolják a német fegyverszüneti delegációt vezető Matthias Erzbergert.
• augusztus 28.
  • Felkelés Nyugat-Magyarországon, a mai Burgenland területén, a trianoni békeszerződésben Ausztriának ítélt terület elcsatolásának meggátolására, amelyet a Rongyos Gárda indít.
  • Az ágfalvi összecsapás az osztrák csendőrséggel.
• augusztus 29. – A német birodalmi kormány szükségrendeletet ad ki, amelynek alapján a belügyminiszter betilthatja a köztársaság-ellenes nyomtatványokat, gyűléseket, egyesületeket.
• augusztus 30. – A Rongyos Gárda elfoglalja az osztrákoktól Felsőőrt.
• augusztus 31. – A Rongyos gárda legyőzi az osztrák csendőröket Pinkafőnél.

Szeptember

• szeptember 3. – Trónra lép Karađorđević Sándor király.
• szeptember 8. – Újabb ágfalvi összecsapás a Rongyos Gárda és az osztrák rendőri alakulatok között.
• szeptember 26. – Csehszlovákiában Edvard Beneš vezetésével új kormány alakul.

Október

• október 4. – Nyugat-Magyarországot Prónay Pál Lajtabánság néven önálló államnak kiáltja ki.
• október 10. – Megnyílik az első tanév a Kolozsvárról Szegedre költöztetett egyetemen.
• október 13. – A velencei egyezményt aláírja az Ausztria és a Magyarország.
• október 20. – A Szövetségesek Legfelsőbb Tanácsa Felső-Szilézia iparterületeinek négy ötödét Lengyelországnak ítéli.
• október 20–24. – IV. Károly magyar király második (fegyveres) visszatérési kísérlete.
• október 22. – Horthy Miklós hadparancsa a hadsereget a kormányzóra tett esküjére emlékezteti IV. Károllyal szemben.
• október 23. – Csehszlovákia Romániával és a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal közösen részleges mozgósítást rendel el IV. Károly második magyarországi visszatérésével kapcsolatban.

November

• november 1. – A magyar királyi pár elhagyja Magyarországot.
• november 5. – Horthy Miklós követelésének megfelelően a Rongyos Gárda kiüríti Burgenlandot, megszűnik a Lajtabánság és lezárul a nyugat-magyarországi felkelés első szakasza.
• november 6. – Magyarországon életbe lép a IV. Károly uralkodói jogainak és a Habsburg-ház trónörökösödésének megszüntetéséről szóló 1921. évi XLVII. törvénycikk, mely a trónfosztások (1620, 1707 és 1849) sorában a negyedik.
• november 9. – Benito Mussolini megalapítja a Nemzeti Fasiszta Pártot (Partito Nazionale Fascista).
• november 19. – A magyar királyi pár megérkezik száműzetésük helyszínére, Madeirára. (A királyi gyermekek – az 1912-ben született Ottó trónörökös és hat testvére – mindeközben Svájcban, a Warteeg kastélyban várták, hogy újra találkozhassanak szüleikkel.)
• november 20. – A Mirditai Köztársaság megszűnik, mert a népszövetségi bizottság visszaállította Albánia 1913-as határait, így területe ismét Albánia, illetve Szerbia része lett.
• november 26. – A Hlinka-féle Szlovák Néppárt kilép a cseh néppártiakkal közös parlamenti koalícióból és ellenzékbe vonul.

December

• december 14–16. – Népszavazás Sopronban és környékén a terület hovatartozásáról: a szavazók 65%-a Magyarországot választja, ezzel a város megkapja a leghűségesebb város elnevezést.
• december 16. – Aláírják a csehszlovák-osztrák szerződést a határok kölcsönös tiszteletben tartásáról és szavatolásáról.
• december 18. – Nikola Pašić jugoszláv miniszterelnök új kabinetet alakít óradikálisokból és demokratákból.

Államok vezetőinek listája 1921-ben

1921 a filmművészetben

• április 17. – megalakul az Európai Filmszövetség (EFA).
• Megkezdődik az amerikai film öncenzúrája. Egy évtized alatt kialakul a tabuk kódexe: a filmen nem szabad nyitott ajakkal csókolózó párt, hónaljszőrzetet és franciaágyban alvó párt mutatni.
• Moszkvában filmfőiskolát alapítanak. Bemutatják a Sarló és kalapács című filmet, az elsőt a rangosabb szovjet nagyfilmek közül.
• The Four Horsemen of the Apocalypse (Az Apokalipszis négy lovasa) – főszereplő Rudolph Valentino
• The Kid – főszereplő Charles Chaplin és Jackie Coogan
• Árvák a viharban – főszereplő Lillian Gish és Dorothy Gish; rendező D. W. Griffith
• Fejős Pál – Arséne Lupin utolsó kalandja
• Balogh Béla – Elnémult harangok, A megfagyott gyermek, Sugárka, Galathea
• Boldváry Géza – Tavaszi szerelem
• Deésy Alfréd – A Balaton leánya
• Garas Márton – New York expressz kábel

1921 az irodalomban

1921 a jogalkotásban

1921 a légi közlekedésben

1921 a sportban

• Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub nyolcadik bajnoki címe.

1921 a tudományban

• Jean-Athanase Sicard(wd) és Jacques Forestier(wd) bevezetik a kontrasztanyag alkalmazását a röntgendiagnisztikában.
• Frederick Grant Banting és Charles Herbert Best(wd) klinikailag hasznosítható inzulint állít elő.

1921 a vasúti közlekedésben

1921 a zenében

• 1. hegedű-zongora szonáta (Bartók) írása, Négy zenekari darab hangszerelése