Jugoszláviában felfüggesztik a Horvát Parasztpárt (HPP) legalitását, s több vezetőjét ismételten letartóztatják.
Magyarországon új vámrendszer lép életbe, amely a háború előttinél lényegesen magasabb vámtételekkel védi a hazai ipart.
január 7. – Budapesten Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagy és felesége, Lédererné Schwartz Mária („Mici”) brutálisan meggyilkolja Kodelka Ferenc hentesmestert.
január 21. – A A nemzetgyűlés köztársasággá nyilvánítja Albániát.
április 14. – Bolgár kommunista aktivisták megölik Konsztantin Georgiev tábornokot, és sikertelen merényletet követnek el III. Borisz cár ellen.
április 16. – Konsztantin Georgiev tábornok temetésén a kommunisták bombamerényletet hajtanak végre a szófiai Szv. Nedela-katedrálisban. A kormány hadiállapotot rendel el.
április 23. – Csehszlovák-lengyel likvidációs, döntőbírói és kereskedelmi szerződést írnak alá.
május 27. – Bulgáriában kivégzik Szv. Nedela-katedrálisbeli merénylet elkövetőit; ez az utolsó nyilvános kivégzés Európában.
június 15. – A német birodalmi gazdasági miniszter megszünteti a lengyel szén importját („szénkorlátozás”), mire a lengyel kormány csökkenti a behozatalt Németországból. (Megkezdődik az 1934-ig tartó német-lengyel vámháború, melynek célja, hogy a németek Lengyelországot gazdasági válságba juttassák.)
július 18. – Megjelenik a Mein Kampf első kiadása. (Az első kötet 10000 példányban került ki a nyomdából, míg a másodikra 1926 karácsonyáig kellett várni.)
július 20. – Olaszország és Jugoszlávia aláírja a nettunói konvenciót.
október 12. – Antonín Švehla vezetésével új csehszlovák kormány alakul. (A kormányban szerepet vállal a német kisgazda és a német keresztényszocialista párt is.)
október 28. Törökország és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság béke- és barátsági szerződést köt; ezzel véget ér a két ország között 1914 októbere óta fennálló hadiállapot.
Londonban aláírják a a Német Birodalom nyugati határainak garantálásáról és a nemzetközi döntőbíráskodásról szóló locarnói egyezményt.
Magyarországon megindulnak a rendszeres rádióközvetítések; ekkor tizenhatezer készülék volt az országban.
december 19. – A holland rendőrség nyilvánosságra hozza, hogy három magyar férfit letartóztattak hamis pénz birtoklásáért. (Kirobban a frankhamisítási botrány.)
március – Eizenstein elkezdi a Patyomkin páncélos forgatását.
június 13. – Charles Francis Jenkins első szinkronizált, azaz kép és hang egyidejű közvetítésére alkalmas, 48 soros, mechanikus készülékével tíz perces adást közvetít: egy miniatűr, mozgó szélmalom képe volt látható.
június 25. – A Warner testvérek a hangtűs eljárást fejlesztik, s ezt vitafonnak nevezik el.
augusztus 24. – A magyar népjóléti minisztérium kibocsátja a Filmipari Alapról szóló rendeletét. A forgalmazók minden harmincadik külföldi film után kötelesek egy magyar film forgatását finanszírozni.
február: Raymond DartTaung 1 számú leletéről írott Nature-beli cikkével több évtizedes tudományos vita indul, megtalálták-e az ember és a majom közti láncszemet; majmok voltak-e az Australopithecusok, vagy emberfélék?
A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
↑Balkán-kronológia:Balkán-kronológia III: Válság és háború, 1919–1945. Szerk. Bagdi Róbert, Demeter Gábor, Bíró László, Zahorán Csaba. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya – Balgarska Akademiya na Naukite. 2022. = A Magyar-Bolgár Vegyes Történész Bizottság Kiadványai, 10. ISBN9789634163121
↑Baló–Lipovecz:Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
↑Magyarország története:Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2011. ISBN9789630585439
↑Németország története:Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban. I. kötet Budapest: Osiris. 2005. ISBN9633896894