1946

1946 más naptárakban
Gergely-naptár1946
Ab urbe condita2699
Bahái naptár102 – 103
Berber naptár2896
Bizánci naptár7454 – 7455
Buddhista naptár2490
Burmai naptár1308
Dzsucse-naptár35
Etióp naptár1938 – 1939
Hindu naptárak
Vikram Samvat2001 – 2002
Shaka Samvat1868 – 1869
Holocén naptár11946
Iráni naptár1324 – 1325
Japán naptár2606 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár4642–4643
Kopt naptár1662 – 1663
Koreai naptár4279
Muszlim naptár1365 – 1366
Örmény naptár1395
ԹՎ ՌՅՂԵ
Szeleukida naptár2257–2258
Thai szoláris naptár2489
Zsidó naptár5706 – 5707

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951

Események

Január

Február

Március

Április

  • április 1. – Szlovákiában megalakul a Szabadságpárt, melynek elnökévé Vavro Šrobárt választják.
  • április 1–3. – Prágában a Csehszlovák Néppárt kongresszusán Jan Šrámeket választják elnökké. (A párt programnyilatkozata a keresztény lakosság képviseletének szándékát hangoztatja.)
  • április 6. – Prágában aláírják a 30 millió dollár összegű magyar–csehszlovák jóvátételi egyezményt.
  • április 11. – Kivégzik a népbíróság által halálra ítélt egykori belügyminisztert, Jaross Andort.
  • április 11–12. – Az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés alkotmánytörvényt fogad el a választások után létrehozandó alkotmányozó nemzetgyűlésről, továbbá törvényt a Magyarországról áttelepülő szlovákok jogi és gazdasági kedvezményezettségéről.
  • április 16. – Sztálin Moszkvában tudatja a Nagy Ferenc miniszterelnök vezette delegációval, hogy „Horthyt nem kell bíróság elé állítani”.
  • április 17. – Szíria függetlenségét elismerik (Franciaországtól). (Szíria nemzeti ünnepe lesz április 17.)
  • április 22. – Megalakul a Német Szocialista Egységpárt.
  • április 21. – Az Egyesült Államok elismeri a Tito-kormányt.
  • április 23. – A francia „gyámság” kezdete Laoszban. (A laoszi uralkodó személye alá rendelten megújítják az 1945-ben elfogadott egységes Laosz függetlenségi nyilatkozatát.)
  • április 25. – Az Egyesült Államok 90 millió dolláros kölcsönt ad Lengyelországnak.
  • április 29. – Tokióban összeül a Távol-keleti Nemzetközi Katonai Bíróság.

Május

  • május 1. – A kormány elfogadja az állami és közigazgatási apparátus (1938. évi állapotokhoz képest 10%-os) leépítéséről szóló 5000/1946. M.E. számú rendeletet, mellyel a közalkalmazottakat „A”, „B”, „C” kategóriába osztották. (A végrehajtási utasítás értelmében az „A” a minden tekintetben megbízhatóakat jelentette, a „B” azokat, akik elbocsáthatók, de akit egy éven belül vissza lehet venni, a „C” pedig azokat, akik politikai szempontból megbízhatatlanok, őket el kell bocsátani és semmilyen körülmények között sem lehet visszavenni.)
  • május 5. – A Veit Stoss által készített híres krakkói oltárt – melyet a németek a háború idején Németországba vittek – visszaszállítják Krakkóba.
  • május 5. – Romániában elkezdődik a nemzetárulási per Ion Antonescu marsall és társai ellen.
  • május 9.
  • május 11. – Budapesten aláírják a 70 millió dollár összegű magyar–jugoszláv jóvátételi egyezményt.
  • május 15.
  • május 16. – Az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el az egységes csehszlovák szakszervezeti mozgalomról.
  • május 26. – Alkotmányozó nemzetgyűlési választások Csehszlovákiában.
  • május 29. – Lengyelországban egységesítik a közigazgatást a visszakapott nyugati és északi területeken. (Létrehozzák Olsztyn, Szczecin és Wrocław vajdaságokat.)

Június

  • június 1.
  • június 2. Olaszországban a népszavazás a köztársasági államforma mellett dönt, II. Umberto lemond, Enrico De Nicola lesz a köztársasági elnök.
  • június 4. – Meghal Simonyi-Semadam Sándor, a második Magyar Királyság harmadik miniszterelnöke.
  • június 8. – Szovjet-jugoszláv gazdasági együttműködési szerződés.
  • június 9. – Jugoszlávia barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést köt Albániával.
  • június 17. – A magyarok kitelepítésének előrehaladásával elégedetlen csehszlovák kormány reszlovakizációs rendeletet ad ki, ami szerint azok a szlovákiai magyarok, akik bizonyítani tudják, hogy „elmagyarosított” szlovák elődöktől származnak, ezen túl szlovák nemzetiségűnek vallhatják magukat.
  • június 18. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés alakuló ülésén elnökké a kommunista Antonín Zápotockýt választják.
  • június 19.
  • június 24. – Prágában az ún. harmadik prágai megállapodás keretében erősen korlátozzák a szlovákiai hatalmi szervek jogkörét, a központi kormánynak messzemenő ellenőrzési és befolyásolási lehetőségeket biztosítva.
  • június 26. – Magyarországon államosítják a szénbányákat.
  • június 30. – Népszavazás Lengyelországban a szenátus megszüntetéséről, az új lengyel alkotmányról és az ország új nyugati határairól.

Július

Augusztus

100 millió Bilpengő. A világtörténelem legnagyobb címletű bankjegye a Forint bevezetésének napján

Szeptember

  • szeptember 1. – Népszavazás Görögországban, amely helyreállítja a monarchiát. (II. György görög király szeptember 27-én hazatér. A baloldali szervezetek polgárháborút kezdenek (1947. március 12. – 1949. október 16.).)
  • szeptember 4. – Bánáss László korábbi apostoli kormányzó kerül a veszprémi püspöki székbe. (Debrecenben szentelik püspökké november 30-án.)
  • szeptember 5. – A párizsi békekonferencia román területi és politikai bizottságának ülésén véglegesítik a trianoni határok helyreállítását.
  • szeptember 6. – Lengyelországban törvényt hoznak a földreformról; a parasztok 15 hektár szántót vagy 20 hektár legelőt kaphattak. (Az 50 hektáron felüli mezőgazdasági üzemeket kártalanítás nélkül kisajátítják. A kisajátított földet az ún. „állami földalapban” vonják össze, amelyet (kb. 6 millió hektár) 1954-től szétosztanak 1 millió kisbirtokos és paraszt között.)
  • szeptember 14. – Magyarországon az életbe lépő 1946. évi XIX. törvénycikk hatályon kívül helyezi azokat a zömmel dualizmus kori jogszabályokat, melyek a munkavállalók (cselédek, napszámosok, kubikosok, erdőmunkások, ipari munkások) egyéni szabadságát, emberi méltóságát és érdekeit sértették.
  • szeptember 20–23. – Törvényerőre emelik a 3 éves újjáépítési tervről kiadott rendeletet Lengyelországban.
  • szeptember 28. – Miután a görögök megszavazták a monarchia visszaállítását, Damaszkinosz athéni érsek lemond régensi hivataláról.
  • szeptember 29. – A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusának nyitónapja. (Rákosi Mátyás a kongresszuson – mely október 1-jén ért véget – „Nem a tőkéseknek – a népnek építjük az országot!” jelszóban juttatta kifejezésre az új stratégiát.)
  • szeptember 30. – Franciaországban az alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazza a negyedik köztársaság alkotmányát.

Október

Alojzije Stepinac bíboros, zágrábi érsek
  • október 1.
  • október 5. – Gróf Bethlen István, a Magyar Királyság ötödik miniszterelnöke a szovjet Butirszkij börtön kórházában meghal szívbénulásban.
  • október 8. – Jugoszláviában rendelet adnak ki arról, hogy a hitelintézeteket, a kommunális bankokat és a takarékszövetkezeteket a Nemzeti Bank keretében össze kell vonni.
  • október 9. – A párizsi békekonferencián a keleti blokk ellenszavazata ellenére elfogadják a francia javaslatot Trieszt szabad terület státusáról.
  • október 11. – Koncepciós per során – koholt vádak alapján – 16 évre ítélik Blaženi Alojzije Stepinac zágrábi érseket. (Az érsek 1951-től már házi őrizetben.)
  • október 13. – Franciaországban népszavazás erősíti meg a negyedik köztársaság alkotmányát.
  • október 15. – Hermann Göring a nürnbergi börtön ötös számú cellájában ciánkapszulát harap. (Nem tisztázott, hogy miképpen jutott hozzá.)
  • október 16. – Kivégzik a nürnbergi per 10 halálraítélt vádlottját.

November

  • november 1. – Csehszlovákiában hivatalosan bejelentik a német lakosság kitelepítésének befejeződését. (Összesen 2 256 000 főt telepítettek ki.)
  • november 3. – Az új japán alkotmány kihirdetése.
  • november 11. – Megalakul az első Magyar Csillagászati Egyesület.
  • november 14. – Megkezdődik Kolozsváron a földgáz bevezetése.
  • november 19.
    • Az ENSZ tagja lesz Afganisztán, Izland és Svédország.
    • Parlamenti választások Romániában.
    • Csehszlovákiában, a köztársasági elnök 88/1945. számú, a kényszermunka tömeges alkalmazását lehetővé tevő dekrétuma alapján 1947. február 25-éig több mint 44 ezer magyart deportálnak Csehországba. (A deportáltak azonnali hatállyal elvesztik minden ingó és ingatlan vagyonukat.)
  • november 22. – A francia flotta felhatalmazást kap Haiphong kikötőváros bombázására. (A hatezer polgári áldozatot követő incidens a közel harminc évig tartó háborús korszak nyitányát jelentette.)
  • november 25. – A skupština jóváhagyta a jugoszláv népi milícia felállításáról szóló törvényt. (A milícia az állam és a közigazgatási hatóságok végrehajtó szerve.)
  • november 28. – Akcióegység-egyezményt köt a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt, melyben mindkét fél kifejezi a későbbi szervezeti egyesülés szándékát.

December

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1946-ban

1946 a filmművészetben

1946 az irodalomban

1946 a jogalkotásban

1946 a légi közlekedésben

1946 a sportban

1946 a táncművészetben

  • Megalakul az ország legidősebb, folyamatosan működő amatőr néptáncegyüttese, a szolnoki Tisza Táncegyüttes.

1946 a tudományban

  • Willard Frank Libby kidolgozza a C-14 radiokarbon kormeghatározási módszert.
  • Bay Zoltán radar-visszhangot kap a Holdról
  • A polietilén első ipari alkalmazása
  • A Xerox-eljárás kidolgozása
  • Az első elektronikus nagyszámítógép üzembe helyezése. John Presper Eckert, John W. Masuchly tervei alapján az első digitális elektronikus gép, az ENIAC, 18 000 vákuumcsőből, 70 000 ellenállásból, 5 millió forrasztással. 30 tonnás, 160 kW-ot fogyaszt, 5000 összeadást vagy 400 szorzást tud végezni percenként, 10 jegyig számol, 20 regiszteres, 1000-szer gyorsabb, mint a Mark I. A gép MTBF-értéke 40 másodperc. Külső programvezérléssel (huzalozással) működik.

1946 a vasúti közlekedésben

1946 a zenében

Születések

David Lynch
Koncz Zsuzsa
XVI. Károly Gusztáv
Demjén Ferenc
Mireille Mathieu
Markos György
Freddie Mercury 1977
Freddie Mercury
Oliver Stone

Halálozások

Nobel-díjasok

Fizikai Percy Williams Bridgman amerikai fizikus
Kémiai James Batcheller Sumner, John Howard Northrop, Wendell M. Stanley amerikai kémikusok
Orvosi-fiziológiai Hermann Joseph Muller amerikai biológus
Irodalmi Hermann Hesse svájci író
Béke Emily Greene Balch amerikai szociológus, történész, John Mott amerikai metodista lelkész