1946

Január

• január 1. – Japánban közzéteszik a császári szózatot, amelyben Hirohito deklarálja, hogy „nem isten, hanem ugyanolyan emberi lény, mint a többi japán”, és hogy együtt kíván szorgoskodni a néppel az ország újjáépítésében. (Ezt követően megkezdte látogatásait szerte az országban, közvetlen kapcsolatba kerülve a néppel, ami korábban elképzelhetetlen volt. Így alakult ki a „szimbolikus császárság” intézménye.)
• január 2. – Budapesten a jégzajlás elszakítja a Sziget utcai pontonhidat.
• január 3. – Törvényt hoznak Lengyelországban a nagyipar, a bankok, a közlekedés és a távközlés-posta államosításáról.
• január 8. – Belgrádban megfosztják trónjától II. Péter királyt, és kikiáltják a Jugoszláv Köztársaságot.
• január 10.
  • Megkezdi első közgyűlését az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Londonban.
  • A népbíróság által golyó általi halálra ítélt volt magyar miniszterelnökön, Bárdossy Lászlón végrehajtják a halálos ítéletet a Markó utcai fegyház (ma: Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet) udvarán.
• január 11. – Az újvidéki vérengzésért felelős Grassy Józsefet és Zöldy Mártont a népbíróság halálra ítéli. (Kiadásuk után, 1946 őszén Jugoszláviában végezték ki őket, miként Feketehalmy-Czeydner Ferenc tábornokot is.)
• január 12. – Lengyelországot az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) nem állandó tagjává választják.
• január 15. – Prágában megkezdi tevékenységét a protektorátus kormányának tagjai és a fasiszta szervezetek vezetői fölött ítélkező csehszlovák nemzeti bíróság.
• január 18. – Ünnepélyesen megnyitják a Pestet Budával elsőként összekötő Kossuth hidat.
• január 19. – Megkezdődik a magyarországi németek elhurcolása Németországba.
• január 20.
  • Franciaországban a Charles de Gaulle vezette kormány lemond.
  • Szlovákiában megalakul a Munkapárt, mely ez év októberében szociáldemokrata párttá alakul át.
• január 24.
  • Tildy Zoltán magyar miniszterelnök benyújtja a köztársasági államformáról szóló törvényjavaslatot.
  • Az ENSZ közgyűlése Londonban egyhangúlag elfogadta az atomerőnek nemzetközi bizottság alá helyezését.
• január 25. – A csehszlovákiai Mariánské Lázněből (korábban Marienbad) elindul a kitelepítendő németek első transzportja Németország amerikai megszállta övezetébe.
• január 31.
  • Bevezetik az első szocialista alkotmányt Jugoszláviában. (Az ország 6 tagköztársaságból álló föderatív népköztársaság. Szerbián belül a Vajdaság autonóm tartomány, Koszovó autonóm terület.)

Február

• február 1.
  • A nemzetgyűlés elfogadja az 1946. évi I. törvénycikket, az úgynevezett „kisalkotmányt”, mely államjogi és politikai szempontból egyaránt alapvető változásokat eredményezett Magyarországon. (Az államforma megszűnt királyság lenni, s megszűnt az államfői jogok gyakorlására lényegében ideiglenesen életre hívott testület, a Nemzeti Főtanács. Az államforma köztársaság lett és létrejött a köztársasági elnöki intézmény.)
  • A magyar nemzetgyűlés Tildy Zoltánt köztársasági elnökké választja meg.
  • A jugoszláv nemzetgyűlés Josip Broz Tito miniszterelnöki kinevezését véglegesíti.
• február 4.
  • Nagy Ferenc kormányt alakít a köztársasági elnök, Tildy Zoltán felkérésére.
  • A Népbíróságok Országos Tanácsának (NOT) dr. Bojta Béla vezette tanácsa – az első fokon kiszabott halálos ítéletet jóváhagyja, azzal a változtatással, hogy – másodfokon golyó általi halálra ítéli Imrédy Bélát.
• február 5. – Az USA és az Egyesült Királyság elismeri a Groza-kormányt és helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Romániával.
• február 6. – Az ENSZ BT kinyilvánítja, hogy a brit csapatok Görögországi jelenléte nem veszélyezteti a világbékét.
• február 6. – Bay Zoltán, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetője, valamint munkatársai sikeres Hold-radar-kísérletet hajtanak végre: saját fejlesztésű radarberendezéssel sikerül kimutatniuk a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről.
• február 10. – Csehszlovák-magyar tárgyalások a lakosságcseréről. (A csehszlovák fél hajthatatlansága és zsaroló magatartása meghátrálásra kényszeríti a magyar küldöttséget.)
• február 16. – A potsdami értekezlet döntéseinek értelmében az Egyesült Repatriációs Bizottság brit és lengyel tagjai megállapodnak a lengyelországi németek kitelepítésének módjáról.
• február 22. – Magyarország az USA kormányától 10 millió dollár kölcsönt kap, a megmaradt világháborús hadianyagok felvásárlása mellett.
• február 23. – Nagy Ferenc miniszterelnök kinevezi Dobi Istvánt földművelési miniszterré, B. Szabó Istvánt államminiszterré.
• február 24. – Argentínában a szélsőjobboldali Juan Domingo Perón győz a választásokon, diktatúrát vezet be. Argentína az európai „fasiszták” és nácik menedékhelyévé válik.
• február 26. – A spanyol-francia határt lezáratja a francia kormány.
• február 27.
  • A Szovjetunió és Mongólia új barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, továbbá gazdasági és kulturális együttműködési megállapodást ír alá.
  • Budapesten megállapodást írnak alá a kölcsönös csehszlovák–magyar lakosságcseréről.
• február 28.
  • A népbírósági tárgyalás során másodfokon golyó általi halálra ítélt Imrédy Béla volt miniszterelnökön végrehajtják az ítéletet.
  • Az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés törvényerőre emeli az elnöki dekrétumokat.

Március

• március 2. – A Szálasi-kormány nyilaspárti földművelési miniszterét, Pálffy Fidélt kivégzik a népbírósági ítéletnek megfelelően.
• március 5.
  • Winston Churchill fultoni beszéde: „A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre…”
  • Magyarországon megalakul a Baloldali Blokk.
• március 6. – A vietnámi vezetés hozzájárul ahhoz, hogy a francia csapatok visszatérjenek Tonkinba (vietnámi–francia megállapodás).
• március 8. – A kolozsvári népbíróság megkezdi a tárgyalásokat az ippi, ördögkuti, szentgotthárdi, bánffyhunyadi, szilágynagyfalusi, oroszfalvi gyilkosságok ügyében.
• március 11. – Juho Kusti Paasikivit Finnország elnökévé választják.
• március 12.
  • Végrehajtják a Szálasi-kormány tagjain a népbíróság halálos ítéletét. (Szálasi Ferenc, Vajna Gábor, Beregfy Károly kötél általi, Rajniss Ferenc golyó általi halált hal.)
  • A kisgazdapárt 20 nemzetgyűlési képviselőjét kizárják a pártból.
  • A nemzetgyűlés megtárgyalja és elfogadja a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslatot.
• március 13. – Joszif Visszarionovics Sztálin moszkvai nyilatkozatában veszélyesnek titulálja Winston Churchill fultoni beszédét, és elítéli.
• március 16. – A Szovjetunió átalakítja kormányzási struktúráját. A népbiztosok tanácsa minisztériummá alakul, a népbiztosok pedig ezen túl miniszterek lesznek.
• március 19. – Kivégzik a Szálasi-kormány volt nyilas miniszterelnök-helyettesét, Szöllősi Jenőt, a korábbi külügyminisztert, Kemény Gábort és Csia Sándort, a kormányzótanács tagját.
• március 22. – A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt.
• március 23. – A népbíróság életfogytiglani fegyházra ítéli Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi minisztert, majd a kőbányai Gyűjtőfogház Kisfogházába szállítják. (Az augusztus 17-ei fellebbviteli tárgyaláson a Népbíróságok Országos Tanácsa megerősíti az életfogytiglani fegyházra ítélést.)
• március 28–31. – Prágában lezajlik a Csehszlovák Kommunista Párt VIII. Kongresszusa.
• március 29.
  • Megalakul a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt, a Malév elődje.
  • Végrehajtják a népbíróság halálos ítéletét a deportálásokért felelős két egykori belügyi államtitkáron, Baky Lászlón és dr. Endre Lászlón.
• március 30. – A Demokrata Párt és Andrej Hlinka egykori Szlovák Néppártja reprezentánsai között megállapodás jön létre, miszerint a Néppárt potenciális támogatói a közelgő választásokon a Demokrata Pártra szavaznak, az pedig felvállalja érdekeik képviseletét.

Április

• április 1. – Szlovákiában megalakul a Szabadságpárt, melynek elnökévé Vavro Šrobárt választják.
• április 1–3. – Prágában a Csehszlovák Néppárt kongresszusán Jan Šrámeket választják elnökké. (A párt programnyilatkozata a keresztény lakosság képviseletének szándékát hangoztatja.)
• április 6. – Prágában aláírják a 30 millió dollár összegű magyar–csehszlovák jóvátételi egyezményt.
• április 11. – Kivégzik a népbíróság által halálra ítélt egykori belügyminisztert, Jaross Andort.
• április 11–12. – Az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés alkotmánytörvényt fogad el a választások után létrehozandó alkotmányozó nemzetgyűlésről, továbbá törvényt a Magyarországról áttelepülő szlovákok jogi és gazdasági kedvezményezettségéről.
• április 16. – Sztálin Moszkvában tudatja a Nagy Ferenc miniszterelnök vezette delegációval, hogy „Horthyt nem kell bíróság elé állítani”.
• április 17. – Szíria függetlenségét elismerik (Franciaországtól). (Szíria nemzeti ünnepe lesz április 17.)
• április 22. – Megalakul a Német Szocialista Egységpárt.
• április 21. – Az Egyesült Államok elismeri a Tito-kormányt.
• április 23. – A francia „gyámság” kezdete Laoszban. (A laoszi uralkodó személye alá rendelten megújítják az 1945-ben elfogadott egységes Laosz függetlenségi nyilatkozatát.)
• április 25. – Az Egyesült Államok 90 millió dolláros kölcsönt ad Lengyelországnak.
• április 29. – Tokióban összeül a Távol-keleti Nemzetközi Katonai Bíróság.

Május

• május 1. – A kormány elfogadja az állami és közigazgatási apparátus (1938. évi állapotokhoz képest 10%-os) leépítéséről szóló 5000/1946. M.E. számú rendeletet, mellyel a közalkalmazottakat „A”, „B”, „C” kategóriába osztották. (A végrehajtási utasítás értelmében az „A” a minden tekintetben megbízhatóakat jelentette, a „B” azokat, akik elbocsáthatók, de akit egy éven belül vissza lehet venni, a „C” pedig azokat, akik politikai szempontból megbízhatatlanok, őket el kell bocsátani és semmilyen körülmények között sem lehet visszavenni.)
• május 5. – A Veit Stoss által készített híres krakkói oltárt – melyet a németek a háború idején Németországba vittek – visszaszállítják Krakkóba.
• május 5. – Romániában elkezdődik a nemzetárulási per Ion Antonescu marsall és társai ellen.
• május 9.
  • Lemond III. Viktor Emánuel olasz király, fia II. Umbertó királlyá proklamáltatja magát.
  • Károlyi Mihály hazatér az emigrációból.
• május 11. – Budapesten aláírják a 70 millió dollár összegű magyar–jugoszláv jóvátételi egyezményt.
• május 15.
  • Megalakul az olaszországi autonóm Szicília tartomány.
  • Hamburgban népszavazást tartanak az új alkotmányról, ezzel a brit megszállási zónán belül a város önálló városállammá alakul.
• május 16. – Az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el az egységes csehszlovák szakszervezeti mozgalomról.
• május 26. – Alkotmányozó nemzetgyűlési választások Csehszlovákiában.
• május 29. – Lengyelországban egységesítik a közigazgatást a visszakapott nyugati és északi területeken. (Létrehozzák Olsztyn, Szczecin és Wrocław vajdaságokat.)

Június

• június 1.
  • Georges Thierry d’Argenlieu admirális kikiáltja Kokinkína Autonóm Köztársaságot, amelynek kormányát egy demokrata párti politikus, Nguyen Van Thiu vezeti.
  • Romániában kivégzik Ion Antonescu marsallt, Mihai Antonescu volt miniszterelnököt és két munkatársukat.
• június 2. Olaszországban a népszavazás a köztársasági államforma mellett dönt, II. Umberto lemond, Enrico De Nicola lesz a köztársasági elnök.
• június 4. – Meghal Simonyi-Semadam Sándor, a második Magyar Királyság harmadik miniszterelnöke.
• június 8. – Szovjet-jugoszláv gazdasági együttműködési szerződés.
• június 9. – Jugoszlávia barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést köt Albániával.
• június 17. – A magyarok kitelepítésének előrehaladásával elégedetlen csehszlovák kormány reszlovakizációs rendeletet ad ki, ami szerint azok a szlovákiai magyarok, akik bizonyítani tudják, hogy „elmagyarosított” szlovák elődöktől származnak, ezen túl szlovák nemzetiségűnek vallhatják magukat.
• június 18. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés alakuló ülésén elnökké a kommunista Antonín Zápotockýt választják.
• június 19.
  • Csehszlovákiában Edvard Benešt ismét köztársasági elnökké választják.
  • Lemond a Zdeněk Fierlinger vezette csehszlovák kormány, az elnök Klement Gottwaldot bízza meg új kormány alakításával.
• június 24. – Prágában az ún. harmadik prágai megállapodás keretében erősen korlátozzák a szlovákiai hatalmi szervek jogkörét, a központi kormánynak messzemenő ellenőrzési és befolyásolási lehetőségeket biztosítva.
• június 26. – Magyarországon államosítják a szénbányákat.
• június 30. – Népszavazás Lengyelországban a szenátus megszüntetéséről, az új lengyel alkotmányról és az ország új nyugati határairól.

Július

• július 2. – Csehszlovákiában Klement Gottwald alakít kormányt.
• július 4.
  • A Fülöp-szigetek elnyeri függetlenségét.
  • A kielcei antiszemita pogrom és lincselés. (A kelet-lengyelországi városban történt pogrom vérváddal indult, és ami 45 zsidó lengyel állampolgár halálával végződött.)
• július 8. – Gottwald csehszlovák kormányfő a nemzetgyűlés elé terjeszti az új országépítő programot, az ún. kétéves tervet.
• július 10. – Világrekordot dönt a magyar infláció: 348,46%-os pénzromlás következett be ezen a napon, az árak 11 óra alatt a duplájukra nőttek.
• július 10–16. – A csetnik vezetők pere Belgrádban. (Draža Mihailovićot halálra ítélik, és 17-én végre is hajtják az ítéletet.)
• július 18. – Jugoszláviában törvényt fogadnak el a tsz-ek megalakításáról.
• július 22. – Az Irgun nevű zsidó jobboldali földalatti mozgalom felrobbantja a jeruzsálemi Dávid király szálló egyik szárnyát. (A merényletnek 91 katona és civil esett áldozatul.)
• július 24. – II. Lajos monacói herceg feleségül veszi Ghislaine Dommanget francia színésznőt.
• július 25. – Az első vízalatti atomrobbantás a Bikini-atollon.
• július 29. – Megkezdődik a párizsi békekonferencia.
• július 31. – Pénzcsere Magyarországon, a pengő megszűnése.

Augusztus

• augusztus 1. – Pénzcsere Magyarországon, a forint bevezetése. (A forint körülbelül 400 kvadrillió régi pengőt ért.)
• augusztus 7. – Magyar–szovjet gazdasági megállapodás alapján Budapest székhellyel megalakul a Magyar-Szovjet Hajózási Rt., a MESZHART. (1955-ben Mahart néven magyar vállalattá alakult.)
• augusztus 22. – Kivégzik Sztójay Dömét a népbíróság által háborús bűnösként halálra ítélt, volt magyar miniszterelnököt.
• augusztus 24. – A népbírósági ítéletnek megfelelően kivégzik a Sztójay-, majd a Szálasi-kabinet két miniszterét, Reményi-Schneller Lajost és Szász Lajost.
• augusztus 30.
  • A brit atonai kormányzat deklarálja Észak-Rajna-Vesztfália és Alsó-Szászország tartományok megalapítását Németország brit megszállási zónájában.
  • A francia katonai kormányzat deklarálja Rajna-vidék-Pfalz tartomány megalakulását Németország francia megszállási zónájában.

Szeptember

• szeptember 1. – Népszavazás Görögországban, amely helyreállítja a monarchiát. (II. György görög király szeptember 27-én hazatér. A baloldali szervezetek polgárháborút kezdenek (1947. március 12. – 1949. október 16.).)
• szeptember 4. – Bánáss László korábbi apostoli kormányzó kerül a veszprémi püspöki székbe. (Debrecenben szentelik püspökké november 30-án.)
• szeptember 5. – A párizsi békekonferencia román területi és politikai bizottságának ülésén véglegesítik a trianoni határok helyreállítását.
• szeptember 6. – Lengyelországban törvényt hoznak a földreformról; a parasztok 15 hektár szántót vagy 20 hektár legelőt kaphattak. (Az 50 hektáron felüli mezőgazdasági üzemeket kártalanítás nélkül kisajátítják. A kisajátított földet az ún. „állami földalapban” vonják össze, amelyet (kb. 6 millió hektár) 1954-től szétosztanak 1 millió kisbirtokos és paraszt között.)
• szeptember 14. – Magyarországon az életbe lépő 1946. évi XIX. törvénycikk hatályon kívül helyezi azokat a zömmel dualizmus kori jogszabályokat, melyek a munkavállalók (cselédek, napszámosok, kubikosok, erdőmunkások, ipari munkások) egyéni szabadságát, emberi méltóságát és érdekeit sértették.
• szeptember 20–23. – Törvényerőre emelik a 3 éves újjáépítési tervről kiadott rendeletet Lengyelországban.
• szeptember 28. – Miután a görögök megszavazták a monarchia visszaállítását, Damaszkinosz athéni érsek lemond régensi hivataláról.
• szeptember 29. – A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusának nyitónapja. (Rákosi Mátyás a kongresszuson – mely október 1-jén ért véget – „Nem a tőkéseknek – a népnek építjük az országot!” jelszóban juttatta kifejezésre az új stratégiát.)
• szeptember 30. – Franciaországban az alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazza a negyedik köztársaság alkotmányát.

Október

• október 1.
  • Ítéletet hirdetnek a fő háborús bűnösök elleni nürnbergi perben.
  • Nagy-Britanniában megalapítják a Mensát, mely a magas IQ-val rendelkező emberek nemzetközi szervezete.
• október 5. – Gróf Bethlen István, a Magyar Királyság ötödik miniszterelnöke a szovjet Butirszkij börtön kórházában meghal szívbénulásban.
• október 8. – Jugoszláviában rendelet adnak ki arról, hogy a hitelintézeteket, a kommunális bankokat és a takarékszövetkezeteket a Nemzeti Bank keretében össze kell vonni.
• október 9. – A párizsi békekonferencián a keleti blokk ellenszavazata ellenére elfogadják a francia javaslatot Trieszt szabad terület státusáról.
• október 11. – Koncepciós per során – koholt vádak alapján – 16 évre ítélik Blaženi Alojzije Stepinac zágrábi érseket. (Az érsek 1951-től már házi őrizetben.)
• október 13. – Franciaországban népszavazás erősíti meg a negyedik köztársaság alkotmányát.
• október 15. – Hermann Göring a nürnbergi börtön ötös számú cellájában ciánkapszulát harap. (Nem tisztázott, hogy miképpen jutott hozzá.)
• október 16. – Kivégzik a nürnbergi per 10 halálraítélt vádlottját.

November

• november 1. – Csehszlovákiában hivatalosan bejelentik a német lakosság kitelepítésének befejeződését. (Összesen 2 256 000 főt telepítettek ki.)
• november 3. – Az új japán alkotmány kihirdetése.
• november 11. – Megalakul az első Magyar Csillagászati Egyesület.
• november 14. – Megkezdődik Kolozsváron a földgáz bevezetése.
• november 19.
  • Az ENSZ tagja lesz Afganisztán, Izland és Svédország.
  • Parlamenti választások Romániában.
  • Csehszlovákiában, a köztársasági elnök 88/1945. számú, a kényszermunka tömeges alkalmazását lehetővé tevő dekrétuma alapján 1947. február 25-éig több mint 44 ezer magyart deportálnak Csehországba. (A deportáltak azonnali hatállyal elvesztik minden ingó és ingatlan vagyonukat.)
• november 22. – A francia flotta felhatalmazást kap Haiphong kikötőváros bombázására. (A hatezer polgári áldozatot követő incidens a közel harminc évig tartó háborús korszak nyitányát jelentette.)
• november 25. – A skupština jóváhagyta a jugoszláv népi milícia felállításáról szóló törvényt. (A milícia az állam és a közigazgatási hatóságok végrehajtó szerve.)
• november 28. – Akcióegység-egyezményt köt a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt, melyben mindkét fél kifejezi a későbbi szervezeti egyesülés szándékát.

December

• december 1. – Bukarestben Petru Groza megalakítja második kormányát.
• december 2. – Pozsonyban megkezdődik a volt Szlovák Köztársaság háborús bűnökkel vádolt prominens képviselőinek a pere; Jozef Tiso köztársasági elnököt, Alexander Mach belügyminisztert és Ferdinand Durcansky külügyminisztert állítják bíróság elé.
• december 5. – Jugoszláviába életbe lép az államosításról szóló törvény.
• december 8. – A december 1-jei népszavazás eredményeként Németország amerikai megszállási övezetében megalakul a Bajor Szabad állam.
• december 11. – Az UNICEF, az ENSZ gyermekvédelmi szervezetének megalakulása.
• december 19. – A kommunista erők hanoi népfelkelése Francia-Indokínában. (Az indokínai háború kezdete.)
• december 20. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Türingia tartomány.

Államok vezetőinek listája 1946-ban

1946 a filmművészetben

• René Clément: Harc a sínekért
• Vittorio De Sica: Fiúk a rács mögött
• Alfred Hitchcock: Forgószél
• William Wyler: Életünk legszebb évei

1946 az irodalomban

• Alekszandr Fagyejev: Az ifjú gárda (regény)
• Robert Graves: Jézus király (regény)
• Illyés Gyula: Hunok Párizsban (memoár)
• Karinthy Ferenc: Szellemidézés (regény)
• Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög (regény)
• Nemes Nagy Ágnes: Kettős világban (versek)
• Pilinszky János: Trapéz és korlát (versek)
• Weöres Sándor: A szerelem ábécéje (versek)

1946 a jogalkotásban

1946 a légi közlekedésben

1946 a sportban

• Az Újpesti TE nyeri az NB1-et. Ez a klub hetedik bajnoki címe.

1946 a táncművészetben

• Megalakul az ország legidősebb, folyamatosan működő amatőr néptáncegyüttese, a szolnoki Tisza Táncegyüttes.

1946 a tudományban

• Willard Frank Libby kidolgozza a C-14 radiokarbon kormeghatározási módszert.
• Bay Zoltán radar-visszhangot kap a Holdról
• A polietilén első ipari alkalmazása
• A Xerox-eljárás kidolgozása
• Az első elektronikus nagyszámítógép üzembe helyezése. John Presper Eckert, John W. Masuchly tervei alapján az első digitális elektronikus gép, az ENIAC, 18 000 vákuumcsőből, 70 000 ellenállásból, 5 millió forrasztással. 30 tonnás, 160 kW-ot fogyaszt, 5000 összeadást vagy 400 szorzást tud végezni percenként, 10 jegyig számol, 20 regiszteres, 1000-szer gyorsabb, mint a Mark I. A gép MTBF-értéke 40 másodperc. Külső programvezérléssel (huzalozással) működik.

1946 a vasúti közlekedésben

1946 a zenében

• február 8. – Philadelphiáben Ormándy Jenő vezényletével, Sándor György közreműködésével bemutatják Bartók Béla III. zongoraversenyét.
• Leo Fender megalapítja a Fender hangszercéget
• Frank Sinatra: The Voice of Frank Sinatra