1941

Január

• január 15. – A trónfosztott XIII. Alfonz spanyol király – mivel a koronáról nem mondott le – dinasztikus jogait harmadik fiára, Juan barcelonai grófra hagyományozza.
• január 21. – Vojtech Tuka miniszterelnök meghirdeti a szlovák nemzetiszocializmus 14 pontból álló programját, amely lényegében a nácizmus társadalmi-politikai gyakorlatának mechanikus átvételét követeli.
• január 21–23. – A Vasgárda lázadása Ion Antonescu román kormányfő ellen, amit a hadsereg segítségével levernek.
• január 23. – A Cseh–Morva Protektorátus kormánya kényszermunka-rendeletet ad ki a cseh népesség számára. (A 18 és 50 év közti férfiak közül 424 ezer fő kerül Németországba kényszermunkára.)
• január 27. – Romániában Antonescu katonákból és szakértőkből álló kormányt alakít.

Február

• február 10. – Anglia megszakítja diplomáciai kapcsolatait Romániával.
• február 12. – A német Afrika-hadtest első egységei Erwin Rommel altábornagy parancsnoksága alatt partra szállnak Tripoliban (Líbia).

Március

• március 1. – Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
• március 11. – Roosevelt amerikai elnök aláírja a kölcsönbérleti törvényt, mely lehetővé teszi, hogy az USA fegyvereket szállítson szövetségeseinek.
• március 14. – Técsőn és környékén földrengést észleltek.
• március 18. – A Matapan-foki tengeri csatában az olasz flotta súlyos veszteséget szenved az angol haderőktől.
• március 25. – A Jugoszlávia jobboldali kormánya csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
• március 27.
  • Angolbarát katonai vezetők egy csoportja – Dušan Simović repülőtábornok vezetésével – elmozdítja a hatalomból Pál jugoszláv régensherceget és II. Péter királyt nagykorúvá nyilvánítják.
  • Dušan Simović vezetésével megalakul az új jugoszláv kormány.
  • Romániában törvényerejű rendelet írja elő a városi zsidó ingatlanok államosítását.
• március 30. – Észak-Afrikában német támadás indul a brit állások ellen.

Április

• április 3.
  • Teleki Pál öngyilkos lesz.
  • Megalakul a Bárdossy-kormány.
• április 5. – Szovjet-jugoszláv barátsági és megnemtámadási szerződés.
• április 6. – A Német Birodalom megtámadja Jugoszláviát és Görögországot. (A Luftwaffe lebombázza Belgrádot, 24 000 polgári lakos veszti életét.)
• április 10. – Horvátország kikiáltja függetlenségét, s megalakul a Független Horvát Állam (NDH). (Az új állam magába foglalja Bosznia-Hercegovinát.)
• április 11. – Magyar csapatok lépik át a déli trianoni határt, Bácska és Muraköz visszacsatolása Magyarországhoz.
• április 12.
  • Belgrádot megszállják a német csapatok.
  • Horthy Miklós kormányzó Popoff Mihály ortodox nagyprépostot, érseki helynököt az ortodox magyar és ortodox ruszin részek adminisztrátorává nevezi ki.
• április 13.
  • A Szovjetunió megnemtámadási egyezményt köt a Japán Birodalommal.
  • A jugoszláv kormány hadat üzen Bulgáriának és Magyarországnak.
• április 14–15. – II. Péter jugoszláv király és a Simović-kormány tagjainak többsége Görögországba menekül.
• április 15. – A Jugoszláv Kommunista Párt kiadja első ellenállási felhívását.
• április 16. – Magyarországon kihirdetik a 2870/1941 számú kormányrendeletet, amely munkaszolgálatra kötelezi a zsidó férfiakat.
• április 17. –
  • A jugoszláv hadsereg kapitulál, Belgrádban aláírják a feltétel nélküli kapitulációt.
  • A Független Horvát Állam élére, az olaszországi száműzetéséből visszatérő Ante Pavelić kerül.
  • Horvátországban fajvédő törvényt hoznak a szerbek, a zsidók és a cigányok ellen.
• április 20–22. – Bécsi német–olasz konferencia Jugoszlávia felosztásáról. (Horvátország – Bosznia-Hercegovinával, de Dalmácia nélkül – Crna Gora, valamint a csonka Szerbia névleg független, a többi területet a 4 támadó valamelyikéhez csatolták Koszovó kivételével, amely az olasz fennhatóság alatt álló Albánia része. A Muraköz és a Bácska – 11 600 km², 1 145 000 fővel – Magyarországhoz került.)
• április 27. – A német hadsereg bevonul Athénba.

Május

• május 3. – „Románosítási Országos Központ” létrehozásával Romániában kisajátítják a zsidó vállalatokat.
• május 6. – Molotov leváltásával a Népbiztosok Tanácsának elnöke J. V. Sztálin lesz.
• május 9. – A Szovjetunió bejelenti, hogy Jugoszláviát nem tekinti létező államnak.
• május 10.
  • Rudolf Hess birodalmi miniszter, Adolf Hitler helyettese egy Messerschmitt Bf 110-sel Nagy-Britanniába repül, és Skócia felett ejtőernyővel kiugrik. (Életének második felét börtönben töltötte, miután a brit hatóságok őrizetbe vették. Az esetet Hitler először nem akarta elhinni, azután dührohamot kapott.)
  • Draža Mihailović ezredes, a szerb nacionalista ellenállók, a csetnikek vezetője nem ismeri el a jugoszláv hadsereg kapitulációját és Ravna Gora területén megkezdi ellenállását.
• május 20. – Német csapatok lerohanják Krétát.
• május 22. – A Független Horvát Államban elrendelik a Dávid-csillagos sárga karszalag viselését.
• május 29. – Disney animátorok sztrájkja.
• május 31. – Az angolok kiürítik Krétát.

Június

• június 6. – A német irányítás alatt tevékenykedő francia csapatok és az angol-gaulle-ista erők között megkezdődik az első nyílt összecsapás Szíria térségében.
• június 8. – Anglia megszállja Szíriát.
• június 11–12. – Ion Antonescu román kormányfő Münchenben tárgyal Adolf Hitlerrel Romániának a Szovjetunió elleni háborúban való részvételéről.
• június 15. – A Független Horvát Állam hivatalosan is csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. (Ezzel jogilag a tengelyhatalmak szövetségesévé vált.)
• június 18. – Németország barátsági szerződést köt Törökországgal.
• június 22.
  • Németország megtámadja a Szovjetuniót.
  • A Szovjetunió elleni német támadás első óráiban Antonescu és I. Mihály király hirdet „szent háborút” Besszarábia és Bukovina felszabadítására.
• június 23.
  • Szlovákia csatlakozik a Szovjetunió elleni hadjárathoz.
  • A magyar diplomáciai kapcsolatok – német nyomásra – megszakadnak a Szovjetunióval.
• június 24. – Németország és Spanyolország megállapodik egy hivatalosan önkéntes spanyol expedíciós haderő, a Kék Hadosztály kivezényléséről a szovjet frontra
• június 25. – Finnország hadat üzen a Szovjetuniónak.
• június 26.
  • A Kőrösmezőről Budapestre tartó 1701. számú vonatot, Tiszaborkút és Rahó között 3 egymotoros szovjet repülőgép támadja meg. (A szerelvényt 9 találat érte, az utasok közül 2 fő – más források szerint 3 fő – meghalt. A mozdonyt és a találatot kapott fékrendszert a rahói állomáson megjavították, majd a szerelvény folytatta útját.)
  • 13.07-kor három azonosíthatatlan hovatartozású repülőgép Kassát bombázza. (A légitámadás során a légvédelmi figyelőhálózat teljes csődöt mondott, a szirénák már csak az első bombák robbanása után szólaltak meg. A támadás során harmincketten meghaltak, hatvanan súlyosan és kétszázhúszan könnyebben megsérültek.)
  • A három azonosíthatatlan repülőgép Kassától 8 km-re, Enyicke felett, egy újabb bombát dob le, amely a kassai támadáskor valószínűleg bennragadt az egyik gépben. (A bomba a templom mellett csapódott be, de nem robbant fel.)
  • Az összeülő minisztertanács Bárdossy László kormányfő előterjesztésére jóváhagyja a hadiállapot kinyilvánítását, a szovjet területek ellen intézendő légitámadásokat, majd pedig a németekkel egyeztetve a szárazföldi hadműveletek megindítását.
• június 27.
  • 7 óra 10 perckor – a hadiállapot bejelentése előtt közel három órával – a veszprémi 4/II. bombázórepülő-osztály két százada, a 4/3. „Sárga Vihar” és 4/4. „Buzogány” – válaszul az előző napi kassai incidensre – bombatámadást hajt végre szovjet célpontok ellen.
  • Bárdossy László miniszterelnök bejelenti a parlamentben, hogy beállt a hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió között.
• június 27–29. – Zsidóellenes pogrom Jászvásárott.
• június 29. – Vidkun Quisling norvég kollaboráns vezető megalakítja a Norvég Légiót, amelynek célja, hogy a megszállt Norvégiának saját hadereje legyen. A norvégokat a Wehrmacht Oroszországban veti be, majd két év múltja feloszlatják a légiót eredménytelen szereplése miatt.
• június 30. – A Szovjetunióban megalakul az Állami Honvédelmi Bizottság.

Július

• július 1. – A német csapatok megszállják Rigát.
• július 4. – A Jugoszláv Kommunista Párt illegalitásban működő vezetősége határoz egy jugoszláviai felkelés megindításáról.
• július 6. – Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert. (Kivétel Budapest és közvetlen környéke, ott erre később, november 9-én került sor.)
• július 7. – A jugoszláv hegyekben kezdetét veszi a Tito vezette partizánfelkelés.
• július 10. – Az Egyesült Államok kiutasítja a német konzulátus tagjait.
• július 12.
  • Szovjet-angol együttműködési egyezmény Németország ellen.
  • A Szovjetunió elismeri az emigráns jugoszláv kormányt.
• július 12–13. – A Crna Gora-i parlament kinyilvánítja függetlenségét.
• július 14. – Romániában dekrétum írja elő a zsidók munkaszolgálatra való igénybevételét.
• július 17. – A Szovjetunió felveszi a kapcsolatot a Dušan Simović vezette jugoszláv emigráns kormánnyal.
• július 20. – A lengyel emigrációs kormány és a Szovjetunió egyezményt köt a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és a kölcsönös katonai segítségnyújtásról.
• július 28. – Kremenyec német megszállása után, ukrán nacionalisták listái alapján megkezdik a lengyel értelmiségiek letartóztatását. A megszállók július 28. és 30. között közel 30 főt végeznek ki, az áldozatok többsége a Kremenyeci Líceum tanára.
• július 31. – Hermann Göring utasítja Reinhard Heydrichet, hogy készítsen tervet a „zsidókérdés végleges megoldására”.

Augusztus

• augusztus 8. – Magyarországon kihirdetik a harmadik zsidótörvényt.
• augusztus 10.
  • A német csapatok körülzárják Odesszát.
  • A katonai egyezmény értelmében lengyel harci csapatokat állítanak fel a Szovjetunióban Władysław Anders tábornok parancsnoksága alatt.
• augusztus 12. – A Szovjetunió katonai megállapodást ír alá a londoni lengyel emigráns kormánnyal.
• augusztus 14. –
  • A német csapatok elfoglalják Szmolenszket.
  • Franklin D. Roosevelt és Winston Churchill közzéteszi az Atlanti Chartát.
• augusztus 21. – Franciaországban létrejövő földalatti mozgalom, az ellenállás első szervezetei megalakulnak, és elkövetik első halálos kimenetelű merényletüket Párizsban egy magas rangú német tiszt ellen.
• augusztus 25. – A németekkel rokonszenvező Iránt angol és szovjet csapatok szállják meg.
• augusztus 27–28. – A kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás. (Kamjanec-Pogyilszkijnál közel 23 ezer zsidót – köztük a 15-16 ezer Magyarországról deportáltat – gyilkolnak meg.)
• augusztus 29. – Belgrádban Milan Nedić tábornok (volt hadügyminiszter) megalakítja „a nemzeti megújulás kormányát”.
• augusztus 30.
  • A Wehrmacht körbezárja Leningrádot és ezzel megkezdődik Leningrád 900 napos blokádja.
  • A tighinai román–német megállapodás értelmében Dnyeszter és a Bug közötti területet (Transznisztria) román igazgatás alá rendelik.

Szeptember

• szeptember 1. – A német hatóságok minden 6 év feletti zsidó származású lakost „Jude” feliratú sárga Dávid-csillag viselésére köteleznek.
• szeptember 7. – Szegeden elkezdődik a honvéd téri református templom építése
• szeptember 9. – Szlovákiában kiadják a zsidóellenes intézkedéseket összefoglaló törvényt, az ún. Zsidó Kódexet.
• szeptember 15. – Ion Antonescu parancsára Besszarábia és Észak-Bukovina maradék 150 ezer főnyi zsidóságát Transnistriába deportálják.
• szeptember 19. – A németek megszállják Kijevet.
• szeptember 29–október 1. – Moszkvában a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével értekezletet tartanak.

Október

• október 1. – Elkezdődik a Moszkvai csata
• október 6. – Háborúellenes tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél.
• október 16.
  • A román haderőnek két hónapi ostrom után elfoglalja Odesszát.
  • A Cseh–Morva Protektorátusban elkezdődik a zsidók deportálása. (A II. világháború idején összesen 77 292 zsidó származású cseh hal meg a német haláltáborokban.)
• október 20. – Moszkvában bevezetik a hadiállapotot.
• október 21. – A szerbiai Kragujevacon – azt követően, hogy jugoszláv ellenállók 10 német katonát megölnek, 26-ot pedig megsebesítenek – a város lakosai közül 7 ezer embert (köztük gyermeket) végeznek ki a németek és a Nedić-féle fegyveres csapatok tagjai.
• október 22. – Franciaországban az elszaporodó németek elleni merénylet válaszként a német katonák túszokat végeznek ki Châteaubriant-ban, megtorlásul.
• október 23. – Miután szovjet partizánok felrobbantják az odesszai román parancsnokságot, megtorlásul 25 ezer zsidót kivégeznek.
• október 25. – A német csapatok megszállják Harkovot.
• október 26. – Sikertelenül végződnek Tito és Draža Mihailović tárgyalásai; kiélesednek a csetnik–partizán harcok.

November

• november 2. – Német kézen Kurszk.
• november 5. – A németek hozzákezdenek Szevasztopol ostromához.
• november 8. – Az Albán Kommunista Párt (AKP) megalapítása, amelynek egyik vezetője Enver Hodzsa.
• november 9. – A budapesti villamoshálózatokon bevezetik a jobb oldali közlekedést.
• november 18. – Az angol csapatok Líbiában az olaszokkal szemben ellentámadásba mennek át.
• november 25. – A német hatóságok elveszik a német állampolgárságot azoktól a német zsidóktól, akik külföldön élnek.
• november 26.
  • Franklin D. Roosevelt elnök aláírja azt a jogszabályt, amely november negyedik csütörtökét a Hálaadás hivatalos ünnepnapjává teszi, egyben nemzeti ünneppé nyilvánítja.
  • Elindul Pearl Harbor felé az 1. japán légiflotta.
• november 28. – A Szovjet Vörös Hadsereg visszafoglalja Rosztov-na-Donut.

December

• december 5. – Władysław Sikorski, az emigrációs lengyel kormány miniszterelnöke Moszkvában barátsági és segítségnyújtási szerződést köt a szovjet kormánnyal.
• december 6.
  • Moszkva alatt kezdetét veszi a szovjet ellentámadás.
  • Nagy-Britannia hadat üzen Romániának, Magyarországnak és Finnországnak.
  • Bulgária hadat üzen Nagy-Britanniának és az Amerikai Egyesült Államoknak.
• december 7.
  • Japán támadás az Amerikai Egyesült Államok csendes-óceáni hadiflottája ellen Pearl Harbornál. (Lásd: Pearl Harbor elleni japán támadás)
  • Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak.
• december 8. –
  • A Pearl Harbor elleni japán támadás után az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent Japánnak.
  • A japán kormány hadat üzen Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak.
• december 9. – Kína hadat üzen Japánnak, Németországnak, és Olaszországnak.
• december 10. – Japán csapatok szállnak partra a Fülöp-szigeteken.
• december 11. – Németország és Olaszország hadat üzen az Egyesült Államoknak.
• december 12.
  • A szlovák kormány hadat üzen Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak.
  • Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak.
  • Románia hadat üzen az Egyesült Államoknak.
• december 13.
  • A japán csapatok betörnek Burmába.
  • Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak.
• december 14. – A Független Horvát Állam hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak.
• december 16. – A londoni emigráns csehszlovák kormány bejelenti, hogy minden országgal hadiállapotban lévőnek tekinti magát, amely Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok ellen harcol. (Németországgal és Magyarországgal szemben a hadiállapotot a két ország első Csehszlovákia-ellenes katonai fellépése óta beálltnak tekintették.)
• december 17. – Japán csapatok szállnak partra Borneón.
• december 25. – Japán csapatok elfoglalják Hongkongot.

Határozatlan dátumú események

• január – A Szovjetunió 7 500 000 aranydollárért megvásárolja Németországtól a Suwalki-körzetet.
• augusztus – A partizánok átmenetileg ellenőrzésük alá vonják Nyugat-Szerbia csaknem 20 ezer km²-nyi területét (ún. Uzsicei Köztársaság).
• szeptember – Károlyi Mihály kilép a passzivitásból, és Angliában megalakítja az Új Demokratikus Magyarországért mozgalmat.

Államok vezetőinek listája 1941-ben

1941 a filmművészetben

1941 az irodalomban

• január: A Sorsunk című irodalmi folyóirat első megjelenése
• október – Megjelenik Magyar Csillag című folyóirat Illyés Gyula szerkesztésében.
• Albert Camus megalapítja a francia ellenállás lapját Combat(wd) (Harc) címmel
• Weöres Sándor: Holdbeli csónakos (színjáték)
• Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja (regény)
• Veres Péter: Falusi krónika (regény)
• Ottlik Géza: Hamisjátékosok (elbeszélés)
• Örkény István: Tengertánc (novelláskötet)
• Márai Sándor: Kassai őrjárat (elbeszélés)
• Szerb Antal: A világirodalom története
• Noël Coward: Vidám kísértet (Blithe Spirit, vígjáték)
• Eric Knight: Légy hű magadhoz (This Above All, regény)
• Upton Sinclair: Két világ között (Between Two Worlds, regény)
• John Crowe Ransom: Az új kritika (The New Criticism, esszékötet)
• Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! (Der aufhaltsame Aufstieg des Arturo Ui, színmű, a hitlerizmus paródiája)
• Franz Werfel: Bernadette (Das Lied von Bernadette, regény)
• Stefan Zweig: Sakknovella (Schachnovelle, elbeszélés)
• Pär Lagerkvist: Nyáréji álom a szegényházban (Midsommardröm i fattighuset, színmű)
• Martin Alfred Hansen: Jonathán utazása (Jonatans rejse, regény)
• Louis Aragon: Szívszakadásig (Le Créve - Cœur, verseskötet)
• Paul Valéry: Olyan, amilyen (Tel quel, aforizmagyűjtemény)
• Cesare Pavese: Szülőföldem (Paesi tuoi, regény)
• Elio Vittorini: Szicíliai beszélgetés (Conversazione in Sicilia, regény)
• Rafael Alberti Merello: Szegfű és kard között (Entre el clavel y la espada, verseskötet)
• Alekszandr Alekszandrovics Fagyejev: Az utolsó udege (Poszlednyij udege, regény)
• Konsztantyin Mihajlovics Szimonov: Legény a talpán (Pareny iz nasevo goroda, elbeszélés)
• Dzsambul Dzsabajev: Fiam, Leningrádiak (Leningradtik örenderim, verseskötet)
• Cao Jü [Ts'ao Chü]: Pekingi emberek (Pej-csing zsen, színmű)

1941 a jogalkotásban

1941 a légi közlekedésben

1941 a sportban

• A Ferencváros megvédi NB1-es elsőségét. Ez a klub 16. bajnoki címe.

1941 a tudományban

• május 12. – Konrad Zuse bemutatja a Zuse Z3(wd) programvezérelt számítógépet.

1941 a vasúti közlekedésben

• január 31. – A Budapest–Cegléd–vasútvonal töltésen futó új szakaszának átadásával megszűnik a Kőbányai úti (Liget téri) halálsorompó.
• augusztus 5. – A Budapest–Cegléd–vasútvonal töltésen futó új szakaszának átadásával megszűnik a Kerepesi úti halálsorompó.

1941 a zenében

• január 20. – 6. vonósnégyes (Bartók) – premier
• Ernst Křenek: Tarquinius (Tarquin) – opera
• Elterjed és népszerűvé válik egy német katonadal, a Lili Marleen, amely egy korszak emblematikus dalává válik idővel