1942

Január

• január 2. – Manilát, a Fülöp-szigetek fővárosát elfoglalják a japán csapatok.
• január 4. – A magyar csendőrség fellép a partizánok ellen a Sajkásvidéken.
• január 5. – Varsóban megalakul a Lengyel Munkáspárt (PPR). (Titkára Marcell Nowotko, majd meggyilkolása után, november 28-tól Pawel Finder.)
• január 9. – A londoni emigráns kormány élén Dušan Simović-ot a nagyszerb orientációjú Slobodan Jovanović váltja fel. (A Simović-kormány január 13-áig marad hivatalban.)
• január 10. – Kezdetét veszi Indonézia japán ellenőrzése.
• január 11. – Kuala Lumpurt elfoglalják a japánok.
• január 12. – Kezdetét veszi a német hadvezetés „Dobverés” fedőnevű akciója. (A német U-Bootok 1942 júliusáig az Egyesült Államok keleti partja előtt közel 500 hajót süllyesztettek el legénységgel együtt.)
• január 15. –
  • Magyarországon bevezetik a liszt- és kenyérjegyet, illetve fejadagot.
  • Pánamerikai értekezlet Rio de Janeiróban.
• január 19. – Újabb csehszlovák-lengyel nyilatkozat jelenik meg a háború utáni közös államalakulat létrehozásáról, de a két emigráns kormány eltérő külpolitikai kapcsolatrendszere, a Szovjetunió eltérő megítélése végül az egész tervezetet sikertelenségre kárhoztatja.
• január 20. – A wannseei konferencia „a zsidókérdés végső megoldásának” megtervezéséről és végrehajtásáról.
• január 21–23. – Újvidéki vérengzés.
• január 22. – A moszkvai és tulai területek felett a – német erőket fokozatosan kiszorító – szovjet csapatok veszik át az ellenőrzést.

Február

• február 3. – A londoni lengyel emigrációs kormány létrehozza a Nemzeti Tanácsot és a parlamentet.
• február 5. – A Szovjetunió területén elkezdődik az 1. csehszlovák ezred toborzása.
• február 8.
  • Elkezdődik a görögországi zsidók deportálása.
  • Fritz Todt, a Német Birodalom fegyverkezési és lőszerellátási miniszterének halálát követően a tárca élére Albert Speer, a Führer főépítésze kerül.
• február 14. – A lengyel emigrációs kormány a Fegyveres Harci Szövetségeket (ZWZ) Honi Hadsereggé (Armia Krajowa) alakítja át.
• február 15.
  • Szingapúr japán kézen.
  • Kihirdetik az 1942:II. törvénycikket a kormányzóhelyettesi méltóságról.
• február 18. – Eredménytelen rádiós tárgyalások kezdődnek a Szovjetunió és Josip Broz Tito között a partizánok anyagi támogatásáról.
• február 19. – Az országgyűlés Horthy Istvánt kormányzóhelyettesé választja.

Március

• március 8. – A japán csapatok megszállják Rangunt.
• március 9. – Magyarországon a Bárdossy-kormány lemond, Kállay Miklós az új kormányfő.
• március 25. – Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba. (Október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak.)
• március 27. – Elhagyja Franciaországot a deportáltak első vonatszerelvénye.
• március 28–29. – A Lübeck elleni brit éjszakai bombatámadással a szövetséges csapatok először próbálják ki a szőnyegbombázást egy város lakónegyedén.

Április

• április 18. – Pierre Laval alakít kormányt Franciaországban.

Május

• május 4. – A Korall-tengeri csata fordulópont a távolkeleti fronton, az amerikaiak tengeren legyőzik a japánokat.
• május 12. – A szovjet csapatok ellentámadásba mennek át Harkov térségében.
• május 15. – A szlovák parlament utólagosan jóváhagyja a zsidók deportálását; az egyetlen ellenszavazatot a Magyar Párt képviselője, Esterházy János adja le, míg több szlovák képviselő – tiltakozása jeléül – a szavazás idején elhagyja az üléstermet.
• május 26.
  • Angol–szovjet segítségnyújtási egyezmény megkötése.
  • Elkezdődik a Thészeusz hadművelet.
• május 27. – A Berlin–Prága országúton cseh fegyveres ellenállók egy csoportja merényletet hajt végre Reinhard Heydrich birodalmi protektor ellen. (Heydrich június 4-én egy prágai kórházban halt meg, míg a két cseh katona, Jozef Gabčík és Jan Kubiš június 18-án egy prágai templomban – a német túlerővel szemben hősiesen védekezve – saját maguk vetettek véget életüknek.)
• május 28. – A szovjetek súlyos vereséget szenvednek a németektől Harkovnál.
• május 30. – Köln éjjeli bombázásával kezdetét veszik a Németország elleni angolszász légitámadások.

Június

• június 4. – Merénylet áldozata lesz a Cseh–Morva Protektorátus helytartója, Reinhard Heydrich.
• június 4–7. – A midwayi csatában az Egyesült Államok győzelmet arat a japán flotta felett.
• június 5.
  • Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen Bulgáriának, Magyarországnak, Romániának.
  • A német csapatok elfoglalják Szevasztopolt.
• június 10.
  • A Reinhard Heydrich elleni merényletre válaszul SS-csapatok kivégzik Lidice falu férfi lakosait, a nőket és a gyermekeket koncentrációs táborba hurcolják.
  • A német csapatok újabb offenzívát indítanak a Szovjetunió déli területein.
• június 11. – Szovjet–amerikai kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írnak alá.
• június 13. – Elkezdődik a Pastorius hadművelet.
• június 21. – Erwin Rommel csapatai élén bevonul Tobrukba.

Július

• július 11. –
  • Szevasztopol német kézen.
  • Megkezdődik a berlini zsidóság Auschwitzba deportálása.
  • Szovjet-amerikai szerződés az agresszió elleni harc alapelveiről.
• július 16-áról 17-ére virradó éjszaka – Párizsban tizenháromezer zsidót tartóztatnak le, utóbb németországi megsemmisítő táborokba szállítják őket.
• július 24. – Rosztov-na-Donut megszállják a német csapatok.

Augusztus

• augusztus 5. – Az angol kormány Németország szerződésszegése miatt érvénytelennek tekinti a müncheni szerződést.
• augusztus 12. – Az amerikaiak első, a 8. légi hadsereg által Angliából végrehajtott startrégiai bombatámadása a francia Rouen városa ellen.
• augusztus 15. – Jozef Tiso holicsi beszédében kinyilvánítja a szlovákok „jogát” arra, hogy megszabaduljanak a zsidóktól.
• augusztus 19. – Az angol–amerikai csapatok partra szállnak Dieppe-nél, azonban a hídfőt a német egységek megsemmisítik.
• augusztus 20. – A kormányzóhelyettes repülőszerencsétlenség áldozata lesz a keleti fronton.
• augusztus 23. – Megkezdődik a sztálingrádi csata.
• augusztus 29. – Bulgáriában a zsidók számára kötelezővé teszik a sárga csillag viselését, kitiltják őket a nyilvános helyekről, valamint megtiltják, hogy használják a tömegközlekedést.

Szeptember

• szeptember 4.
  • A Szovjetunió légiereje megkezdi Budapest bombázását.^[forrás?]
  • A német kormány korábbi „csereakció”-jának alapelve megváltozik a francia állampolgárokkal szemben. A meghirdetett „csereakció” négy önkéntes francia állampolgár németországi munkája fejében egy francia hadifogoly hazaengedése állt. Ettől a naptól fogva kötelező munkaszolgálattá alakították az önkéntesek nagy számú csoportjait, és haláltáborokba hurcolták.
• szeptember 6. – Magyarországon kihirdetik az 1942. évi XV. törvénycikket, amely szerint a zsidók nem szerezhetnek mezőgazdasági ingatlanokat, és a birtokukban levőket kötelesek eladni.
• szeptember 9. – A jugoszláv emigráns kormány moszkvai képviselete követség rangjára emelkedik. (Tito tiltakozik.)
• szeptember 17. – Karl Dönitz tengernagy, a német tengeralattjárók főparancsnoka kiküldi az U-Boot-parancsnokoknak a hírhedett Laconia-parancsot, amelyben kifejezetten megtiltja, hogy az ellenséges hajótörötteket megmentsék.

Október

• október 23. – A második el-alameini csata kezdete.
• október 25. – A zágrábi katedrálisban megtartott ünnepi misén Alojzije Stepinac érsek arról szól, hogy az emberek fajtól függetlenül egyenlőek.
• október 26. – Norvégiában törvény mondja ki a zsidó közösség vagyonának teljes elkobzását.

November

• november 8. – A Fáklya hadművelet során angol és amerikai csapatok szállnak partra a Észak-Afrikában Casablancánál, Algírnál és Oránnál.
• november 11.
  • A német csapatok megszállják egész Franciaországot.
  • Olasz és német egységek vonulnak be Korzikára és Tuniszba.
• november 13. – A japán csapatok súlyos vereséget szenvednek a Salamon-szigeteknél.
• november 19. – Szovjetunió elkezdi téli offenzíváját a doni fronton a németek ellen.
• november 22. – Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.
• november 26. – Megalakul az AVNOJ („Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa”) Josip Broz Tito vezetésével. (Az AVNOJ programja szerint azonos demokratikus jogok illetik meg Jugoszlávia minden népét. A háború után szabad választást tartanak. Elismeri a magántulajdon sérthetetlenségét és a magánkezdeményezést a gazdasági életben.)
• november 27.
  • A touloni kikötőben – a francia matrózok – elsüllyesztik a francia hajóhadat, hogy az ne kerüljön a németek kezére.
  • Tömeges kitelepítés kezdődik Zamość (lublini vajdaság) környékéről. (Himmler tervei szerint itt egy németek által betelepített övezetet kell létrehozni.)
• november 28. – A bostoni Cocoanut Grove szórakozóhelyen kitört tűzben 492 ember veszti életét és mintegy 130-an sérülnek meg, mellyel az esemény a történelem legsúlyosabb szórakozóhelyi balesete lesz.

December

Határozatlan dátumú események

• március – Létrehozzák a Lengyel Munkáspárt illegális fegyveres szervezetét, a Népi Gárdát (Gwardia Ludowa – GL).
• július vége–szeptember eleje – A németek első akciója a varsói gettó likvidálására. (A lakosok egy részét elszállítják a haláltáborokba. 1940 őszétől 1942 közepéig mintegy 100 ezer zsidó hal éhen és pusztul el járványos betegségekben a gettóban.)

Államok vezetőinek listája 1942-ben

1942 a filmművészetben

• november 26. – New Yorkban, a „Hollywood Theater” filmszínházban bemutatják Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével a „Casablanca” című filmet, melyet Kertész Mihály rendezett.

1942 az irodalomban

• Kodolányi János: Rókatánc (elbeszélések)
• Kodolányi János: Holdvilág völgye (regény)

1942 a jogalkotásban

1942 a légi közlekedésben

1942 a sportban

• Története során a Csepeli Weisz-Manfréd FC először nyeri meg az NB1-et. Először fordul elő, hogy nem budapesti csapat végez az élen.

1942 a tudományban

• december 2. – A chicagói futballstadionban Enrico Fermi és Szilárd Leó beindították a világ első ellenőrzött, önfenntartó nukleáris láncreakcióját.
• Lükő Gábor: A magyar lélek formái néprajzi tárgyú könyvének megjelenése

1942 a vasúti közlekedésben

• december 5. – Átadják Szeretfalva–Déda-vasútvonalat, amely összeköttetést biztosít a Székelyföld és a magyar vasúti hálózat között.

1942 a zenében

• szeptember 24. – Huszka Jenő Mária főhadnagy operettjének bemutatója