1947

Január

• január 14. – Magyarországon kihirdetik az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvénycikket, mely megszünteti a magyar nemesi és főnemesi rangot (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő), az örökös főispáni címet és azokat a rangjelző címeket (méltóságokat), melyeket mint kitüntetéseket rendszeresítettek (valóságos belső titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfőtanácsos, kormánytanácsos stb.), továbbá eltörölte a vitéz cím használatát is.
• január 15. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány.
• január 19. – A lengyelországi választásokon – csakúgy mint a szejm-választásokból győztesen kikerülve – a demokratikus blokk (a Lengyel Munkáspárt, a Lengyel Szocialista Párt, a Néppárt és a demokraták) győz. (Stanisław Mikołajczyk miniszterelnök-helyettes az események hatására – mivel a választási manipulációk, szavazathamisítások és más akadályozó tényezők miatt – pártja, a Lengyel Néppárt (PSL) nagy vereséget szenved (a szavazatoknak mindössze 10,3%-át kapja, vagyis összesen 28 mandátumot) elhagyja az országot, visszatér a londoni emigráns kormányhoz.)
• január 21. – Németország amerikai megszállási övezetében megalakul Bréma Szabad Hanza-város tartomány.
• január 23. – A CSKP KB belpolitikai kérdéseket megvitató ülésén kitűzik „A nemzet többségéért” jelszót, és kinyilvánítják, hogy a pártnak egyeduralomra kell törnie.

Február

• február 5. – Bolesław Bierutot választják a Lengyel Köztársaság elnökévé. (Józef Cyrankiewicz benyújtja javaslatát az új kormány megalakítására.)
• február 6. – Varsóban megalakul a Józef Cyrankiewicz vezette új lengyel kormány. (A kormányban a Lengyel Munkáspárt 5, a Lengyel Szocialista Párt 7, a Parasztpárt 5, a Demokrata Párt 3, a Munkáspárt 2, az Új Felszabadulási Lengyel Parasztpárt és a pártonkívüliek pedig 1–1 taggal képviseltetik magukat.)
• február 9. – A legnagyobb hótakaró-vastagságot (151 cm) Magyarországon ezen a napon mérik Kőszeg térségében.
• február 10.
  • A Szovjetunió Párizsban békeszerződést köt Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával és Finnországgal.
  • A jugoszláv kormány aláírja a békeszerződést Olaszországgal, Bulgáriával és Magyarországgal, továbbá megkapja Zárát, Fiumét és Isztriát.
• február 13. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az üzérkedők ellen és a kétéves terv védelmében.
• február 19. – A szejm elfogadja a Lengyel Köztársaság új (első) alkotmányát, az úgynevezett kis alkotmányt, amely egészen 1952. július 22-éig marad érvényben.
• február 20. – A munkáspárti brit kormány bejelenti, hogy az angolok 1948 júniusáig elhagyják Indiát.
• február 25. – Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát – Rákosi Mátyás közbenjárására – a szovjet hatóságok letartóztatják, és bírósági tárgyalás nélkül húsz év kényszermunkára ítélik. (Kilenc évi távollét után, 1955 őszén tért haza. Ez a nap 2001 óta a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.)
• február 28. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Szászország tartomány.

Március

• március 12. – Truman-doktrína elkötelezi az Egyesült Államokat amellett, hogy Európában vagy másutt beavatkozzék a kommunista vagy kommunista támogatású mozgalmakkal szemben.
• március 31. – Franco tábornok bemutatja a cortesnek a maga örökösödési törvényét, amely Spanyolországot király nélküli monarchiává teszi. (A törvény Francót jelöli ki „régensnek”, akinek az oldalán egy királyi tanács áll. A törvény, amelyet júliusban népszavazás fogadott el – 87%-os „igen” szavazattal – megszabja, hogy a régens után a királyi család egyik tagja fog az ország élére kerülni, aki idősebb harmincévesnél.)

Április

• április 4. – A csehszlovákiai Hradec Královéban, a kommunista párti Július Ďuriš földművelésügyi miniszter meghirdeti az ún. hradeci programot, melyben az 50 hektárnál nagyobb földbirtok felosztását követeli.
• április 9. – Az Irgun nevű zsidó jobboldali földalatti mozgalom egyik rohamosztaga támadást intéz Dér Jászin arab falu ellen. (A támadásban közel 100 lakost öltek meg.)
• április 12. – Kezdetét veszi a Csehszlovákia és Magyarország közti lakosságcsere.
• április 15. – Pozsonyban, a háborús bűnökkel vádoltak perében Jozef Tisót és az egykori külügyminisztert, Ferdinand Ďurčanskýt halálra, Alexander Mach volt belügyminisztert 30 évi börtönre ítélik.
• április 18. – Jozef Tiso egykori szlovák államelnök kivégzése.
• április 26. – Faludy György vezetésével ledöntik Prohászka Ottokár budapesti szobrát.
• április 28. – Törvénybe iktatják az első ötéves tervet Jugoszláviában.

Május

• május 1. – A szicíliai maffia támadást intéz a május 1-jét ünneplő tömeg ellen Portella della Ginestrában (Piana degli Albanesi). (11-en haltak meg, köztük gyermekek.)
• május 11. – A francia „túlerő” jegyében befejezik az alkotmányozást Laoszban. (Laosz monarchista parlamentáris államformát vett fel. Laosz Kambodzsa és Vietnám oldalán a Francia Unió tagja lett.)
• május 31. – Megalakul a Dinnyés-kormány.

Június

• június 3. – Az indiai alkirály, Lord Mountbatten bejelenti, hogy Indiát két független államra osztják fel.
• június 4. – Lord Mountbatten, indiai alkirály egy sajtótájékoztatón bejelenti, hogy a britek nem 1948 júniusában, hanem még ezév augusztus 15-én vonulnak ki. (Nem egészen tíz héttel a bejelentés után.)
• június 5. – Meghirdetik a Marshall-tervet a II. világháború kárainak helyreállítására.
• június 9. – A hároméves gazdasági tervre vonatkozó törvényjavaslat szövegét a pártköziértekezlet véglegesíti, és meghatározzák a hitelszervezet államosításának mértékét és fogadják el a Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal szervezetét is.

Július

• július 2.
  • A magyar nemzetgyűlés, több napos vita után megszavazza a Párizsban aláírt békeszerződést, melyet július 25-én hirdettek ki (1947. évi XVIII. tc.), ez azonban csak szeptember 15-én lépett életbe.
  • A varsói vezetés határozatot fogad el a lengyel népgazdaság helyreállítását célzó hároméves tervről.
• július 7.
  • Állítólagos ufószerencsétlenség az új-mexikói Roswellben (megjegyzés: július 7-e jelentették be a törmelékek megtalálását, a felfedezésükre már három héttel korábban sor kerülhetett).
  • A csehszlovák kormány megfigyelőket küld Párizsba a Marshall-tervvel foglalkozó európai gazdasági konferenciára.
  • Lengyelország szovjet közbenjárásra lemondja az amerikaiak által felajánlott Marshall-segélyt.
• július 9. – A jugoszláv kormány elutasítja a Marshall-tervet.
• július 9–12. – A Klement Gottwald kormányfő vezette csehszlovák állami küldöttség Moszkvában a szovjet vezetőkkel tárgyal a két ország gazdasági kapcsolatairól és a Marshall-tervről.
• július 10. – A csehszlovák kormány hazahívja küldötteit a Marshall-tervvel foglalkozó párizsi konferenciáról, mivel nézete szerint a terv elfogadhatatlan politikai követeléseket támaszt Csehszlovákiával szemben.
• július 11. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az előző földreform revíziójáról.
• július 12. – A Moszkvában tárgyalásokat folytató csehszlovák küldöttség hazatérése után a Szovjetunió nagy mennyiségű gabonát küld a szárazság sújtotta Csehszlovákiának.
• július 15. – A román hatóságok letartóztatják a Tămădău-i repülőtéren Iuliu Maniut, a Nemzeti Parasztpárt vezetőjét és helyettesét, Ion Mihalachet, a földreform végrehajtóját.
• július 21. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Szász-Anhalt tartomány.
• július 24. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Brandenburg tartomány.
• július 26. – Franco – aki magát már 1936-ban generalisszimusznak és államfőnek minősítette – visszaállítja Spanyolországban a királyságot, de nem nevez meg uralkodót, így élete végéig de facto régens marad.

Augusztus

• augusztus 1.
  • Létrejön a Gazdasági Vasutak Igazgatósága a Gazdasági vasutak kezelésére.
  • Jugoszláv–bolgár jegyzőkönyv a balkáni konföderáció előkészítéséről.
  • Budapesten megalakul az 1. Honvéd Önálló Rádiófelderítő Század.
• augusztus 14. – Pakisztán függetlenségének kikiáltása.
• augusztus 15. – India függetlenségének kikiáltása.
• augusztus 17. – A szentendrei tömeggyilkosság.
• augusztus 21. – A katasztrofális szárazság okozta károk elhárításához szükséges financiális fedezet biztosítása érdekében a CSKP KB elnöksége a milliomosok megadóztatását javasolja, és ennek érdekében kampányba kezd.
• augusztus 23. – A román parlament ratifikálja a párizsi békét.
• augusztus 27. – Mint párizsi magyar követ Károlyi Mihály átadja megbízólevelét Vincent Auriol francia köztársasági elnöknek.
• augusztus 31. – A kékcédulás választások, amelyet csalással a Magyar Kommunista Párt nyer. (Lásd: 1947-es magyarországi országgyűlési választás.)

Szeptember

• szeptember 16. – Pozsonyban a Nemzeti Bíróság háborús bűnösként halálra ítéli a világháború éveiben antifasisztaként helyt álló Esterházy Jánost, az első bécsi döntés után is szlovák területen maradt magyar kisebbség vezetőjét.
• szeptember 22–27. – Megalakul a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform).

Október

• október 1. – Megnyitja kapuit a Kossuthról elnevezett új katonai akadémia. (Az első itt végzett tiszteket 1948 augusztusában avatták fel.)
• október 14. – Chuck Yeager az amerikai légierő (USAF) berepülőpilótája a Bell X–1 típusú kísérleti repülőgéppel átlépi a hangsebességet.
• október 19. – Magyarországon bevezetik a totót. E nap mérkőzéseire lehet először fogadni.
• október 31. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazza a milliomosok adóját és az ún. fényűzési adót.

November

• november 6. – I. Mihály román király elfogadja a második Groza-kormány új összetételét.
• november 12. – A Román Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt központi bizottságainak együttes ülésén elfogadják az egységes munkáspárt alapelvét. (Az egyesülésre 1948-ban kerül majd sor.)
• november 20. – Erzsébet hercegnő hozzámegy Fülöp edinburgh-i herceghez a Westminsteri apátságban.
• november 26. – A 2. magyar hadsereg tragédiája miatt a népbíróság által bűnösnek ítélt Jány Gusztáv vezérezredest Budapesten kivégzik.
• november 29. – Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.
• november 30. – Szegeden fölszentelik a Honvéd téri református templomot.

December

• december 1. – Hatályba lép a nagybankok államosításáról szóló törvény.
• december 6. – Josip Broz Tito marsall, jugoszláv elnök négynapos magyarországi látogatását kezdi meg Budapesten, ahol Dinnyés Lajos miniszterelnök fogadja. Rákosi Mátyás ekkor gyógykezelésen a Szovjetunióban tartózkodik.
• december 8. – Aláírják a magyar–jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést Budapesten.
• december 9. – Kelebiai vadászattal véget ér Tito négynapos magyarországi látogatása.
• december 30. – Gheorghe Gheorghiu-Dej, a PCR első titkára és Petru Groza miniszterelnök – a katonáktól körülvett palotában – lemondásra kényszeríti I. Mihály román királyt, és kikiáltják a Román Népköztársaságot.

Határozatlan dátumú események

• április – Megalakul az első szicíliai regionális parlament.
• november – Magyarországon államosítják a nagybankokat, valamint az érdekképviseletükbe tartozó ipari és kereskedelmi vállalatok magyar tulajdonú részvényeit (1947. évi XXX. tc.).

Államok vezetőinek listája 1947-ben

1947 a filmművészetben

• Claude Autant-Lara: A test ördöge
• Charles Chaplin: Monsieur Verdoux
• Radványi Géza: Valahol Európában
• Jacques Tati: Kisvárosi ünnep
• Orson Welles: A sanghaji asszony

1947 az irodalomban

• Déry Tibor: A befejezetlen mondat (regény)
• Anne Frank naplója
• Malcolm Lowry: Vulkán alatt
• Thomas Mann: Doktor Faustus (regény)
• William Somerset Maugham: Akkor és most (regény)
• Németh László: Iszony (regény)
• Szabó Lőrinc: Tücsökzene (versek)
• Weöres Sándor: A fogak tornáca (versek)
• Tennessee Williams: A vágy villamosa (dráma)

1947 a jogalkotásban

1947 a légi közlekedésben

• Szuperszonikus repülés kezdete.

1947 a sportban

• A Újpesti TE nyeri az NB1-et. Ez a klub nyolcadik bajnoki címe.

1947 a tudományban

• december 16. – Az első tranzisztor megépítése.
• Gábor Dénes holográfiai kutatásokba kezd.
• Neumann János műve az elektronikus számológépek programozásáról.
• Megtalálják a Holt-tengeri tekercseket.
• Thor Heyerdahl Kon-Tiki expedíciója.
• Csillagtársulások felfedezése.
• R. Broom és J. Robinson régész-antropológusok STS 5 („Mrs. Ples”) lelete, az Australopithecus africanus máig legteljesebb koponyája.

1947 a vasúti közlekedésben

1947 a zenében

• Maurice Duruflé: Requiem
• Igor Stravinsky: Orpheus (balett), Petruska (balett, 2. verzió)
• Edgard Varèse: Tuning Up
• Benjamin Britten: Albert Herring (opera)
• Frank Sinatra: Songs by Sinatra

Január

• január 2. – Alekszandr Tyihonov, szovjet biatlonista
• január 8. – David Bowie, angol énekes, zeneszerző († 2016)
• január 21. – Matuz István, Kossuth-díjas magyar fuvolaművész
• január 26.
  • Patrick Dewaere, francia színész, zeneszerző, énekes († 1982)
  • Hámori Ildikó Kossuth-díjas magyar színésznő
• január 29. – Linda Buck Nobel-díjas amerikai biológus

Február

• február 2. – Farrah Fawcett amerikai színésznő († 2009)
• február 3.
  • Apró Attila magyar rendező († 2020)
  • Paul Auster amerikai költő, író, forgatókönyvíró († 2024)
• február 4. – Máté Péter, magyar énekes, zeneszerző († 1984)
• február 10. – Sebő Ferenc, Kossuth-díjas magyar énekes, zeneszerző, zenetudós, a nemzet művésze († 2026)
• február 15. – Nádasdy Ádám, magyar nyelvész, költő, műfordító († 2026)
• február 18. – Fritz Mihály, magyar szobrász és éremművész
• február 23. – Valerij Pavlovics Pusztovojtenko, ukrán politikus, 1997–1999 között Ukrajna miniszterelnöke
• február 27. – Gidon Kremer, lett hegedűművész, karmester

Március

• március 4. – Nicole Calfan, francia színésznő
• március 12. – Fenyő Miklós, magyar énekes, előadóművész († 2026)
• március 25. – Elton John, angol zeneszerző, előadó
• március 27. – Jobba Gabi, Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 1983)
• március 29. – Markó Iván, Kossuth-díjas magyar táncművész († 2022)

Április

• április 5. – Balsai István, ügyvéd, politikus († 2020)
• április 12.
  • Tom Clancy, amerikai író († 2013)
  • Boros Lajos, magyar műsorvezető, újságíró, író († 2024)
• április 21. – Iggy Pop, amerikai énekes
• április 25. – Johan Cruijff, háromszoros aranylabdás holland labdarúgó, edző († 2016)
• április 26. – Kishonti Ildikó, magyar színésznő († 2009)

Május

• május 2. – Tonk Sándor, magyar történész († 2003)
• május 3. – Kónya Imre, magyar politikus, a Boross-kormány belügyminisztere
• május 9. – Dougal Dixon, skót geológus és író
• május 14. – Anne Wiazemsky, francia színésznő és író († 2017)
• május 26. – Benedek Katalin, magyar folklorista

Június

• június 1. – Benkő Péter kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész
• június 6. – Robert Englund, amerikai színész
• június 14. – Baló György televíziós újságíró, a Magyar Televízió kulturális igazgatója († 2019)
• június 14. – Farkas György magyar építőmérnök, egyetemi tanár
• június 19. – Salman Rushdie, indiai születésű brit író
• június 22. – Nógrádi Gábor, magyar író, költő

Július

• július 1. – Ron Dennis, brit üzletember

• július 2. – S. Sárdi Margit, irodalomtörténész
• július 8. – Farkas Gábor orvos
• július 9. – Pelsőczy László magyar színművész, műsorvezető
• július 11. – John Holt jamaicai reggae-zenész († 2014)
• július 12. – Orbán György zeneszerző
  • Mari Trini(wd) spanyol énekes, dalszerző († 2009)
• július 17. – Kamilla brit királyné, III. Károly brit király második felesége
• július 19.
  • Brian May brit gitáros, a Queen tagja
  • Gazdag Gyula magyar rendező, forgatókönyvíró, vágó
• július 21. – Lukács Sándor Kossuth-díjas magyar színművész
• július 27. – Ilya Salkind producer
• július 29. – Benkő Dániel magyar lant- és gitárművész († 2019)
• július 30. – Arnold Schwarzenegger osztrák származású amerikai színész, politikus

Augusztus

• augusztus 14. – Danielle Steel amerikai írónő
• augusztus 16. – Gyenes Károly magyar televíziós szerkesztő, riporter, természetjáró
• augusztus 21. – Erdős Sándor olimpiai bajnok magyar vívó
• augusztus 26. – Nicolae Dobrin, román labdarúgó († 2007)
• augusztus 28. – Gothár Péter Kossuth-díjas magyar rendező, filmrendező, a nemzet művésze

Szeptember

• szeptember 14. – Sam Neill északír születésű új-zélandi színész († 2026)
• szeptember 21. – Stephen King amerikai író
• szeptember 24. – Mihály Tamás Kossuth-díjas magyar basszusgitáros, zeneszerző (Omega) († 2020)
• szeptember 27.
  • Kaltenbach Jenő, jogász, ombudsman
  • Maros Gábor magyar színész, énekes († 2022)
  • Meat Loaf, Grammy-díjas amerikai rockénekes, színész († 2022)
• szeptember 28. – Haszina Vazed bangladesi politikus, kormányfő

Október

• október 1. – Som Lajos, magyar zenész, basszusgitáros († 2017)
• október 5. – Brian Johnson, az AC/DC együttes énekese
• október 8. – Timár Béla Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező († 1989)
• október 9. – France Gall francia énekesnő († 2018)
• október 13. – Mary Zsuzsi, magyar énekesnő († 2011)
• október 15. – Fazekas László magyar labdarúgó, edző († 2026)
• október 19. – Bánsági Ildikó, Kossuth-díjas magyar színésznő, a nemzet művésze
• október 26. – Fazakas Szabolcs, magyar üzletember, diplomata, politikus († 2020)
• október 27. – Szacsvay László, Jászai Mari-díjas magyar színész, a nemzet színésze
• október 28. – Horváth Charlie, Liszt Ferenc-díjas magyar énekes
• október 30. – Filó Kristóf római katolikus pap, budakeszi plébános († 2024)

November

• november 2. – Harrach Péter, teológus, politikus, az Országgyűlés alelnöke
• november 3. – Bencze Ilona, Jászai Mari-díjas magyar színésznő
• november 8.
  • Göncz Kinga, magyar pszichiáter, politikus
  • Guus Hiddink, holland labdarúgóedző
• november 17. – Somló Tamás magyar zenész, énekes, dalszerző, az LGT tagja († 2016)

December

• december 9. – Pósa Lajos, magyar matematikus
• december 12. – Doktor József, gépészmérnök, az oldalrakodós konténerszállító magyar feltalálója
• december 13. – Duschanek János, festő, grafikus († 2013)
• december 14. – Zalatnay Sarolta, magyar énekesnő, előadóművész
• december 16. – Anna Nehrebecka lengyel színésznő
• december 20. – Gigliola Cinquetti, olasz énekesnő, színésznő
• december 21. – Zoe Lofgren amerikai politikus, jogász
• december 23. – Piros Ildikó Kossuth-díjas magyar színésznő