2026

Január

• január 1.
  • Ciprus veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Dániától.
  • Bulgária új pénzneme az euró, az eurózóna 21. tagjaként.
  • A crans-montanai tűz egy svájci síparadicsomban több mint negyven ember életét követelte.
• január 3.
  • Az Egyesült Államok hadserege elfogja Venezuela elnökét, Nicolás Madurót és feleségét, Cilia Florest.
  • Ciudad de la Paz Egyenlítői-Guinea új fővárosa.
• január 5. – Kinevezik Delcy Rodríguezt Venezuela megbízott elnökének.
• január 13. – Egyre jobban felerősödnek az Irán kormánya ellen folytatott tüntetések az országban, sajtóhírek szerint több mint tízezren meghalnak. (Különböző források szerint ez a szám a harmincezret is meghaladhatja.)
• január 15. – A voksok 72%-ával, 81 éves korában hetedszer is elnöknek választják Ugandában Yoweri Musevenit. (Legfőbb ellenfele, a popsztárból lett politikus, Bobi Wine a szavazatok 24%-át szerezte meg.)
• január 18.
  • A spanyolországi Adamuzban kisiklik két vonat, aminek következtében 46 ember életét veszti.
  • Az elnökválasztás első fordulója Portugáliában.
• január 19–23. – Megrendezésre kerül az 56. Világgazdasági Fórum.
• január 20.
  • A szíriai kormány hadereje elfoglalja a Szíriai Demokratikus Erők(wd) által felügyelt területek nagy részét.
  • Benyújtja lemondását Rumen Radev(wd) bolgár elnök. (Helyét három nappal később Ilijana Jotova veszi át.)
• január 22. – Az Amerikai Egyesült Államok kilép az Egészségügyi Világszervezetből.
• január 23. – Takaicsi Szanae japán miniszterelnök feloszlatja a tokiói parlament alsóházát, és február 8-ára előrehozza a parlamenti választást.
• január 28. – Canterbury érsekké avatják Sarah Mullallyt, aki az anglikán egyházban az első nő ezen a poszton. (Felszentelésére március 25-én került sor.)

Február

• február 1. – A 39 éves, jobboldali populista Laura Fernández nyeri az elnökválasztást Costa Ricában, s a május 8-ai beiktatásakor a második nő lesz a közép-amerikai ország élén Laura Chinchilla (2010–2014) után.
• február 5. – Lejár az Új START-szerződés, az utolsó, még érvényben lévő amerikai–orosz fegyverzetkorlátozási megállapodás.
• február 6. – Megkezdődnek a 2026. évi téli olimpiai játékok.
• február 8.
  • Választás Thaiföldön a kormányfő leváltása után. (Jelentős főlénnyel nyeri a választást az Anutin Charnvirakul kormányfő vezette konzervatív Bhumjaithai párt.)
  • Előrehozott parlamenti választás Japánban, amelyen a Takaicsi Szanae miniszterelnök vezette konzervatív Liberális Demokrata Párt végez az első helyen.
  • Az elnökválasztás második fordulója Portugáliában, amely a szocialista António José Seguro győzelmével zárul.
• február 12. – Választás Bangladesben, amelyen a Bangladesi Nacionalista Párt végez az első helyen.
• február 13–15. – Megrendezésre kerül a 62. Müncheni Biztonsági Konferencia.
• február 17.
  • Peru parlamentje eltávolítja posztjáról az ország elnökét, José Jerít. (Helyét José María Balcázar veszi át.)
  • Gyűrűs napfogyatkozás Dél-Argentína, Chile, Dél-Afrika és az Antarktisz felett.
• február 22. – A Koreai Munkapárt újraválasztja Kim Dzsongunt főtitkáraként.
• február 23. – Hivatalba lép Rob Jetten, Hollandia történetének legfiatalabb és első nyíltan meleg miniszterelnöke.
• február 26. – A pakisztáni kormány hadat üzen az afganisztáni tálibok ellen.
• február 28.
  • Az Egyesült Államok és Izrael bombázni kezdi Iránt, a cél az iráni kormány leváltása, életét veszti többek között Ali Hámenei legfelsőbb vezető. Az egyik támadás egy lányiskolát is érint, ahol legalább 175-en életüket vesztik.
  • Irán az amerikai és izraeli támadásra válaszként többek között Dubajt is bombázza. (A repülőtér és az ikonikus Burdzs al-Arab szálloda is megsérül.)

Március

• március 1. – A dél-szudáni Abiemnomban Unity állami felfegyverzett fiatalok lemészárolnak 169 embert.
• március 5. – Előrehozott parlamenti választás Nepálban.
• március 8.
  • Modzstaba Hámeneit választják meg Irán új legfelsőbb vezetőjének.
  • Gustavo Petro kolumbiai elnök pártja többséget szerez a parlamenti választásokon, mind a képviselőházban, mind a szenátusban.
• március 10. – Az Országgyűlés elfogadja a Donald Trump amerikai elnök által az ENSZ alternatívájaként létrehozott Béketanács alapokmányát és Magyarországnak a szervezethez történő csatlakozását.
• március 13. – Az Egyesült Államok bombázni kezdi Hárg szigetet, ahol Irán legfőbb olajexportáló és -feldolgozó központja található.
• március 15.
  • A 2026-os észak-koreai parlamenti választáson, ahol minden választókerületben csak a Koreai Munkapárt jelöltjei indulhattak, Kim Dzsongun pártja minden egyes képviselői széket megnyer.
  • A vietnámi választásokon majdnem minden szavazatot a Kommunista Párt szerzett meg, bár veszített négy képviselőt.
• március 17. – Izrael légiereje meggyilkolja az iráni biztonsági tanács főtitkárát, Ali Láridzsánit.
• március 16. – Pakisztán egyik bombázása eltalál egy kabuli kórházat, legalább 400 ember életét vesztette.
• március 22. – Parlamenti választás Szlovéniában, ahol Robert Golob miniszterelnök balközép Szabadság Mozgalma és Janez Janša jobboldali Szlovén Demokrata Pártja fej-fej mellett végez.
• március 24.
  • Előrehozott parlamenti választás Dániában, amelyen a Mette Frederiksen miniszterelnök vezette szociáldemokraták a szavazatok 21,9%-át szerezték meg, azonban parlamenti többséget nem sikerült szerezniük.
  • A Direkt36 cikkét követően kiderül, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomását követően házkutatást végeztek több informatikus otthonában is, akik a Tisztelet és Szabadság Pártnak dolgoztak.
• március 25. – A Meta és a YouTube cégeket az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága felelősnek találja a közösségimédia-függőség terjedése miatt.
• március 30. – Hónapok után először az Egyesült Államok engedélyezi egy olajszállítmány megérkezését Kubába, enyhítve a január óta életben lévő blokádot.

Április

• április 1–11. – Az Artemis II, az Artemis-program első személyzettel rendelkező, Holdat megkerülő repülése.
• április 6. – Az Artemis II személyzete az emberiség történelmében távolabb kerül a Földtől, mint bármely másik ember.
• április 7. – Irán és az Egyesült Államok megegyezik egy két hétig tartó tűzszünetről.
• április 8. – Izrael bombázni kezdi Libanont. A támadásokban legalább 300-an meghalnak, és ezernél többen megsérülnek.
• április 10. – Ötödjére is újraválasztják Dzsibuti elnökét, Ismail Omar Guelleh-t.
• április 12.
  • Parlamenti választás Magyarországon.
  • Lemond posztjáról Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke. (Pártja a listás szavazatok alig több mint 1%-át szerezte meg.)
  • Az elnökválasztás első fordulója Peruban. (A szélsőjobboldali Keiko Fujimori végez az első helyen.)
• április 13–23. – XIV. Leó pápa 11 napos afrikai látogatása Algériába, Kamerunba, Angolába és Egyenlítői-Guineába. (A Vatikán számára azért fontos Afrika, mert a világ katolikusainak több mint az ötöde a kontinensen él, és egyúttal az egyik olyan térség, ahol gyors ütemben nő a katolikusok száma.)
• április 13.
  • Az Egyesült Államok blokádot indít Irán kikötői ellen.
  • Mark Carney kanadai miniszterelnök pártja megnyeri az összes rendkívüli választást az országban, így többségbe kerülve a képviselőházban. (Carney eddig kisebbségi kormány élén kormányzott.)
• április 15. – Sulyok Tamás köztársasági elnök a Sándor-palotában hivatalosan is felkéri Magyar Pétert, az április 12-i választásokon győztes Tisztelet és Szabadság Párt vezetőjét kormányalakításra.
• április 19. – Előrehozott parlamenti választás Bulgáriában, ahol Rumen Radev(wd) korábbi államfő baloldali-euroszkeptikus Progresszív Bulgáriája a szavazatok 44%-val abszolút többséget szerez, ezzel véget ér az évek óta tartó belpolitikai válság.
• április 23. – Ilie Bolojan román miniszterelnök kormánya kisebbségbe kerül, miután a Szociáldemokrata Párt kilép a nagykoalícióból.
• április 25. – Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentik, hogy a választási vereséget követően nem veszik át parlamenti mandátumaikat. (A Fidesz–KDNP vezetői egyben felajánlották tisztségeikről való lemondásukat is.)

Május

• május 5.
  • A Magyar Tudományos Akadémia Pósfai Mihály geológust választja meg új elnökének.
  • Romániában megbukik a Bolojan-kormány.
• május 7.
  • Parlamenti választások Skóciában és Walesben. (Mindkét országrészben a regionális-függetlenségpárti pártok végeznek az első helyen, de nem szereznek abszolút többséget.)
  • Önkormányzati választások az Egyesült Királyság egyes részein, a több mint száz éve egymással politikai váltógazdaságban működő Konzervatív Párt és Munkáspárt támogatottsága nagymértékben visszaesik a bal- és jobboldali populista erőkkel szemben.
• május 8.
  • A február 1-jei elnökválasztás győztesének, a 39 éves politológus végzettségű, jobboldali populista Laura Fernández beiktatása Costa Ricában.
  • Bulgáriában Iliana Yotova köztársasági elnök az áprilisban lezajlott választás eredményeképpen Rumen Radevet(wd) (Progresszív Bulgária) nevezi ki az ország miniszterelnökének. (1997 óta ez az első alkalom, hogy egy ottani párt(szövetség) önállóan kormányt tud alakítani.)
• május 9.
  • Megalakul az új Országgyűlés.
  • Az Országgyűlés több mint kétharmados többséggel Forsthoffer Ágnest (Tisztelet és Szabadság Párt) házelnökké választja, aki a Parlament épületére újra kitűzi az EU zászlaját.
  • Az Országgyűlés több mint kétharmados többséggel Magyar Pétert (Tisztelet és Szabadság Párt) miniszterelnökké választja.
• május 12–16. – Eurovíziós Dalfesztivál Bécsben melyet több ország is bojkottál Izrael részvétele miatt.
• május 12. – Megalakul a Magyar-kormány. (A kabinetnek 17 tagja van.)
• május 14.
  • Véget ér a veszélyhelyzet, amely hat éven át volt hatályban, de azt a Magyar-kormány nem hosszabbította meg.
  • Lemond Evika Siliņa lett miniszterelnök miután kormánya elveszíti többségét a parlamentben.
• május 19–22. – A Köztársasági Elnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra hozza a 2024-es kegyelmi ügy dokumentumait.
• május 19. – Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter Sándor Zsolt altábornagyot nevezi ki a Magyar Honvédség vezérkari főnökének.
• május 22.
  • Robbanás a MOL tiszaújvárosi központjában, a baleset következtében egy ember meghal és többen súlyosan megsérülnek.
  • A szlovén parlament miniszterelnökké választja Janez Janšát (Szlovén Demokrata Párt), aki ezzel negyedik kormányfői ciklusát kezdi meg. (Janša jobbközép kisebbségi kormányt alakít a szélsőjobboldal és a nemzetiségek külső támogatásával.)
• május 24. – Parlamenti választás Cipruson. (Az előző három szavazáshoz hasonlóan ismét a jobbközép Demokratikus Tömörülés végez az első helyen, de nem szerez abszolút többséget.)
• május 28. – A lett parlament Andris Kulbergset (Új Egység) választja miniszterelnökké.
• május 29.
  • Orosz drón csapódik a romániai Galați egyik lakóházába, ketten megsérülnek.
  • A Magyar-kormány és az Európai Bizottság mintegy 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás felszabadításáról állapodik meg, melyet közszolgáltatások és közlekedésfejlesztésre, valamint kis- és középvállalkozások támogatására kívánnak fordítani.
• május 30. – Előrehozott parlamenti választás Máltán. (Az Európai Unió legkisebb tagállamában a 2013 óta hatalmon lévő balközép Munkáspárt történelmi jelentőségű, zsinórban negyedik győzelmét aratja a jobbközép Nemzeti Párttal szemben.)

Június

• június 2. – X. Frigyes dán király a márciusi választást követően Mette Frederiksen (Szociáldemokraták) miniszterelnököt kéri fel kormányalakításra, aki ezzel harmadik ciklusát kezdi meg. (Frederiksen a 2019 és 2022 közötti ciklusához hasonlóan ismét baloldali kisebbségi kormányt alakít.)
• június 3–7. – A Demokratikus Koalíció rendkívüli tisztújításán Varju Lászlót választja meg új elnökének.
• június 7.
  • Az elnökválasztás második fordulója Peruban, amely a szélsőjobboldali Keiko Fujimori győzelmével ér véget.
  • Parlamenti választás Örményországban, ahol ismét a 2018 óta hatalmon lévő nyugatbarát Polgári Szerződés szerez abszolút többséget.
  • Előrehozott parlamenti választás Koszovóban, melyet a legutóbbihoz hasonlóan Albin Kurti miniszterelnök baloldali-nacionalista Vetëvendosjéje nyer meg.
• június 10.
  • Helyére kerül a barcelonai Sagrada Família központi tornyának utolsó eleme, ezzel eléri végső magasságát. (A székesegyház csak 2035-re lesz teljesen elkészülve.)
  • Zavargások Észak-Írországban.
• június 13. – A Fidesz rendkívüli tisztújításán ismét Orbán Viktort választják meg pártelnöknek.
• június 15. – Az Országgyűlés több mint kétharmados többséggel megszavazza, hogy a jövőben egy ember maximum két cikluson át (8 évig) tölthesse be a miniszterelnöki tisztséget.
• június 21. – Az elnökválasztás második fordulója Kolumbiában, amely a jobboldali populista Abelardo de la Espriella győzelmével ér véget.
• június 22. – Lemond tisztségéről Keir Starmer (Munkáspárt) brit miniszterelnök.
• június 24. – Súlyos földrengések Venezuelában, az áldozatok száma 235 fő.
• június 30.
  • Megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
  • Megdől a mindenkori magyarországi hőségrekord, miután 42 °C-ot mértek Szécsényben. (Az új csúcsérték felülmúlta a korábbi, 41,9 °C-os maximumot, amelyet még 2007. július 20-án regisztráltak Kiskunhalason.)

Július

• július 1. – Írország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Ciprustól.
• július 2. – Az algériai parlamenti választásokat a Nemzeti Felszabadítási Front nyeri.
• július 6. – A Hamász vezetői lemondanak a hatalomról a Gázai övezetben a 2025-ös béketerv részeként.
• július 10. – Az Európai Bizottság hivatalosan jóváhagyja Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez (EPPO), így az ország a szervezet 25. tagállamává válik.
• július 13.
  • A Magyar Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény 17. módosítását, a Fidesz kivonult a szavazáskor. (A július 18-án kihirdetett alaptörvény elfogadásával többek között megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök és egyes alkotmánybírák megbízatása, az országgyűlési képviselői mandátum 12 évre korlátozódik, valamint létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.)
  • Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök benyújtja, a parlament pedig másnap hivatalosan is elfogadja a lemondását, amivel a teljes ukrán kormány távozik.
• július 19. – Újraválasztják São Tomé és Príncipe elnökét, Carlos Vila Novát.
• július 20.
  • Sulyok Tamás megbízatásának – alaptörvényi – megszűnését követően Forsthoffer Ágnes, mint az Országgyűlés elnöke veszi át ideiglenesen az államfői feladatokat, melyet az új államfő hivatalba lépéséig gyakorol. (Házelnöki feladatait az átmeneti időszakban az Országgyűlés által kijelölt alelnök, Hallerné Nagy Anikó látja el.)
  • Andy Burnham (Munkáspárt) lesz az Egyesült Királyság miniszterelnöke.
• július 27. – Az Országgyűlés Sonnevend Pált – július 28-i hatállyal – megválasztja alkotmánybírónak, Hende Csaba – a tizenhetedik Alaptörvény-módosítással bevezetett, 12 éves korlátozás miatt – megüresedő helyére.

Augusztus

• augusztus 7. – Kolumbiában hivatalba lép az új államfő, Abelardo de la Espriella.
• augusztus 11. – Az Országgyűlés Baka Andrást Magyarország köztársasági elnökének választja.
• augusztus 12. – Teljes napfogyatkozás Észak-Amerika északi része, Nyugat-Afrika és Európa felett.
• augusztus 16. – Autóbusz-baleset az M3-as autópálya Vásárosnamény felé vezető oldalán, a Mezőkeresztes–Mezőnagymihály csomópont után. (Egy lengyel zarándokcsoportot szállító turistabusz a bosznia-hercegovinai Medjugorjéból tartott hazafelé. A balesetben 47-en megsérültek és 12-en elhunytak.)
• augusztus 19. – Hivatalba lép Baka András, Magyarország 2026. augusztus 11-én megválasztott köztársasági elnöke. (A 73 éves Baka a rendszerváltás utáni Magyarország legidősebben hivatalba lépő államfője.)
• augusztus 25. – Távozik hivatalából Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész. (Lemondó nyilatkozatát július 22-én küldte meg az Országgyűlés alelnökének, amelyben többek között kifejtette, hogy „az elfogadható szakmai és közéleti viták kereteit messze meghaladó támadások érték” személyét, továbbá hogy az „ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé, és nem lehet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színtere”.)
• augusztus 29. – Népszavazás Izlandon az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások újraindításáról. (A referendumon a választók 53%-a a csatlakozási tárgyalások újraindítása ellen szavaz, így Izand a közeljövőben nem lesz európai uniós tagország.)

Szeptember

• szeptember 1. – Németország dróntámadással vádolja Oroszországot, miután a Lipcse/Halle repülőtér területén egy ukrán repülő közelében robbanóanyagokkal töltött drónt fedeznek fel.
• szeptember 2. – Norvégiában V. Harald király halálát követően fia VIII. Haakon néven leteszi az esküt.
• szeptember 4. – Az ENSZ jóváhagyja a Javítsuk ki a térképet javaslatot, amely elhagyja a Mercator-vetület használatát és az Egyenlő Föld-vetület használatát szorgalmazzák.
• szeptember 5. – A Magyar Kétfarkú Kutya Párt Tóth-Benedek Csanádot választja meg új elnökének.
• szeptember 10. – Az Anszár Alláh mozgalom jelentős sikereket ér el Jemen keleti partjánál, átvéve az irányítást fontos városok és a Báb el-Mandeb szoros felett.
• szeptember 13. – Parlamenti választások Svédországban, ahol Magdalena Andersson volt szociáldemokrata miniszterelnök vezetésével a baloldali blokk kerül többségbe a jobboldali pártokkal szemben.
• szeptember 16. – Hashim Thaçi, Koszovó korábbi elnökét háborús bűncselekmények elkövetéséért 25 év börtönbüntetésre ítélik.
• szeptember 17. – 1923 óta először új macskafajt fedeznek fel, a Leopardus tilcayót.
• szeptember 18. – Tüntetések kezdődnek Franciaországban az oktatás romló helyzete miatt, több százezren részt vesznek, és a tüntetések Európa más országaiba is terjednek.
• szeptember 18–20. – Háromnapos parlamenti választás Oroszországban, mely ismét a Vlagyimir Putyint támogató Egységes Oroszország fölényes győzelmével zárul.
• szeptember 23. – A Fátima Ezzahrá el-Manszúri(wd) által vezetett Hitelesség és Modernitás Párt(wd) nyerte a marokkói parlamenti választást, el-Manszúri lett az ország első női miniszterelnöke.
• szeptember 28. – Lemond Aleksandar Vučić Szerb köztársasági elnök, amit követően Ana Brnabić az ország első nyíltan meleg államfője lesz.

Október

• október 3. – Andris Kulbergs miniszterelnök pártja nyeri meg a legtöbb széket Lettország Parlamentjében.
• október 5–12. – A 2026-os Nobel-díjak bejelentése
• október 6. – Justina Shiroka Pulát választják Koszovó elnökévé.
• október 12. – Hivatalba lép Észtország új elnöke, Ülle Madise.
• október 19. – Andorra és San Marino társulási megállapodást ír alá az Európai Unióval.
• október 26.
  • Luiz Inácio Lula da Silva, a Munkáspárt jelöltje nyeri meg a brazíliai elnökválasztás második fordulóját, legyőzve Flávio Bolsonarót. (Az első fordulót Bolsonaro, a Liberális Párt(wd) jelöltje nyerte meg.)
  • Az Egyetemista Lista nyeri meg a szerb parlamenti választást, legyőzve Aleksandar Vučić köztársasági elnök koalícióját

Határozott dátumú események

• november 3. – Amerikai félidős kongresszusi választás, a képviselőház egésze és a szenátus harmada megújul.
• november 15. – Az 1977-ben útra indult Voyager–1 szonda egy fénynapnyira kerül a Földtől.
• december 31. – Lejár az Egyesült Nemzetek Szervezete portugál főtitkárának, António Guterresnek a mandátuma.

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán – A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program várható vége.

Kiemelt témák és évfordulós emlékévek 2026-ban

Államok vezetőinek listája 2026-ban

2026 az építészetben

• az év folyamán – Tancsiang híd átadása, Tajvan (a világ leghosszabb egytornyos, aszimmetrikus kábeltartós hídja)
• az év folyamán – Gordie Howe híd átadása (Egyesült Államok-Kanada között)
• az év folyamán – Tour F felhőkarcoló, Abidjan (Afrika legmagasabb magasépülete)
• az év folyamán – Long Thanh nemzetközi repülőtér átadása, Vietnám (Vietnám legnagyobb repülőtere)
• az év folyamán – Rooppur atomerőmű átadása (Banglades első atomerőműve)
• az év folyamán – Akkuyu atomerőmű átadása (Törökország első atomerőműve)
• az év folyamán – Neom Green Hydrogen Project befejezése, Szaúd-Arábia (a világ legnagyobb kereskedelmi hidrogénüzeme, amely teljes egészében megújuló energiával működik, 2027-től termel eladásra)
• az év folyamán – Dogger Bank szélerőmű park, Észak-Anglia partja (a világ legnagyobb tengeri szélerőmű létesítménye)
• az év folyamán – Grand Ethiopian Renaissance Dam, Etiópia (Afrika legnagyobb vízerőműve a Kék-Nílus folyón)
• az év folyamán – Extremely Large Telescope (ELT) Chile (a világ legnagyobb optikai teleszkópja)
• az év folyamán – Cherenkov Telescope Array Observatory (CTAO) (a világ legnagyobb gammasugár-obszervatóriuma)
• az év folyamán – Stuttgart 21 (stuttgarti vasúti csomópont)

2026 a sportban

• február 6–22. – A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2019-es döntése nyomán Milánó és Cortina d’Ampezzo rendezi a téli ötkarikás játékokat.
• február 8. – Super Bowl LX.
• március 6–15. – XIV. téli paralimpiai játékok.
• május 30. – UEFA-bajnokok ligája-döntő Budapesten.
• június 11. – Megkezdődik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság. (A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2017-es döntése szerint – ettől az évtől kezdődően – a világbajnokság mezőnyét 32 csapatról 48-ra növeli.)
• június 13. – A New York Knicks 53 év után először megnyeri az NBA-döntőt.
• június 19. – A Spanyol labdarúgó-válogatott megnyeri a 2026-os labdarúgó-világbajnokság döntőjét. Ezzel Spanyolország másodszor lesz világbajmok.
• szeptember 13. – A Formula–1 mezőnye 45 év után tér vissza Madridba: a város először rendez futamot a Madring új pályáján, míg a régió korábban a jaramai versenypályán adott otthont a Spanyol Nagydíjnak (1968–1981).

2026 a zenében

Díjátadók

• február 2. – 68. Grammy-gála.
• augusztus 11–15. – Sziget Fesztivál 2026
• szeptember 22. – Ella Langley Choosin’ Texas című kislemeze minden idők legsikeresebb dala lett a Billboard Hot 100 slágerlistán. (24 hetet töltött a lista élén.)

Albumok

2026 a televízióban

• augusztus 2. – Megszűnik a TV2 Tények című hírműsora és másnap, augusztus 3-án a TV2 Híradó váltja fel. Ugyanezen a napon, 10 év után visszatér a csatorna bulvármagazinja, az Aktív.

2026 a kriminalisztikában

• január 22. – A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség aljas indokból, különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt vádat emel a 2000-ben eltűnt 11 éves bajai kisfiú, Till Tamás megölésével gyanúsított Fehér János építési vállalkozó ellen.
• április 16. – Letartóztatták D4vd amerikai énekest Celeste Rivas Hernandez meggyilkolásáért.
• április 25. – A 2024-es eset után újabb merényletet kísérelnek meg Donald Trump amerikai elnök ellen.
• június 24. – A Szegedi Ítélőtábla különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítéli Pénzes Henrietta gyilkosát, Kurai András „Mukit”, amiért 2022-ben meg akarta ölni a nővérét, aki befogadta a szabadulása után. A jogerős ítélet szerint Muki legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra, ezzel a másodfokú bíróság súlyosbította az elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék által kiszabott 20 év szabadságvesztést.