január 13. – Egyre jobban felerősödnek az Irán kormánya ellen folytatott tüntetések az országban, sajtóhírek szerint több mint tízezren meghalnak. (Különböző források szerint ez a szám a harmincezret is meghaladhatja.)
január 15. – A voksok 72%-ával, 81 éves korában hetedszer is elnöknek választják UgandábanYoweri Musevenit. (Legfőbb ellenfele, a popsztárból lett politikus, Bobi Wine a szavazatok 24%-át szerezte meg.)
január 28. – Canterbury érsekké avatják Sarah Mullallyt, aki az anglikán egyházban az első nő ezen a poszton. (Felszentelésére március 25-én került sor.)
Választás Thaiföldön a kormányfő leváltása után. (Jelentős főlénnyel nyeri a választást az Anutin Charnvirakul kormányfő vezette konzervatív Bhumjaithai párt.)
Az Egyesült Államok és Izraelbombázni kezdiIránt, a cél az iráni kormány leváltása, életét veszti többek között Ali Hámenei legfelsőbb vezető. Az egyik támadás egy lányiskolát is érint, ahol legalább 175-en életüket vesztik.
Irán az amerikai és izraeli támadásra válaszként többek között Dubajt is bombázza. (A repülőtér és az ikonikus Burdzs al-Arab szálloda is megsérül.)
A 2026-os észak-koreai parlamenti választáson, ahol minden választókerületben csak a Koreai Munkapárt jelöltjei indulhattak, Kim Dzsongun pártja minden egyes képviselői széket megnyer.
A vietnámi választásokon majdnem minden szavazatot a Kommunista Párt szerzett meg, bár veszített négy képviselőt.
Előrehozott parlamenti választás Dániában, amelyen a Mette Frederiksen miniszterelnök vezette szociáldemokraták a szavazatok 21,9%-át szerezték meg, azonban parlamenti többséget nem sikerült szerezniük.
március 30. – Hónapok után először az Egyesült Államok engedélyezi egy olajszállítmány megérkezését Kubába, enyhítve a január óta életben lévő blokádot.
Mark Carney kanadai miniszterelnök pártja megnyeri az összes rendkívüli választást az országban, így többségbe kerülve a képviselőházban. (Carney eddig kisebbségi kormány élén kormányzott.)
április 19. – Előrehozott parlamenti választás Bulgáriában, ahol Rumen Radev(wd) korábbi államfő baloldali-euroszkeptikus Progresszív Bulgáriája a szavazatok 44%-val abszolút többséget szerez, ezzel véget ér az évek óta tartó belpolitikai válság.
április 25. – Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentik, hogy a választási vereséget követően nem veszik át parlamenti mandátumaikat. (A Fidesz–KDNP vezetői egyben felajánlották tisztségeikről való lemondásukat is.)
Parlamenti választások Skóciában és Walesben. (Mindkét országrészben a regionális-függetlenségpárti pártok végeznek az első helyen, de nem szereznek abszolút többséget.)
Önkormányzati választások az Egyesült Királyság egyes részein, a több mint száz éve egymással politikai váltógazdaságban működő Konzervatív Párt és Munkáspárt támogatottsága nagymértékben visszaesik a bal- és jobboldali populista erőkkel szemben.
Bulgáriában Iliana Yotova köztársasági elnök az áprilisban lezajlott választás eredményeképpen Rumen Radevet(wd) (Progresszív Bulgária) nevezi ki az ország miniszterelnökének. (1997 óta ez az első alkalom, hogy egy ottani párt(szövetség) önállóan kormányt tud alakítani.)
Robbanás a MOLtiszaújvárosi központjában, a baleset következtében egy ember meghal és többen súlyosan megsérülnek.
A szlovén parlament miniszterelnökké választja Janez Janšát (Szlovén Demokrata Párt), aki ezzel negyedik kormányfői ciklusát kezdi meg. (Janša jobbközép kisebbségi kormányt alakít a szélsőjobboldal és a nemzetiségek külső támogatásával.)
május 24. – Parlamenti választás Cipruson. (Az előző három szavazáshoz hasonlóan ismét a jobbközép Demokratikus Tömörülés végez az első helyen, de nem szerez abszolút többséget.)
Orosz drón csapódik a romániai Galați egyik lakóházába, ketten megsérülnek.
A Magyar-kormány és az Európai Bizottság mintegy 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás felszabadításáról állapodik meg, melyet közszolgáltatások és közlekedésfejlesztésre, valamint kis- és középvállalkozások támogatására kívánnak fordítani.
május 30. – Előrehozott parlamenti választás Máltán. (Az Európai Unió legkisebb tagállamában a 2013 óta hatalmon lévő balközép Munkáspárt történelmi jelentőségű, zsinórban negyedik győzelmét aratja a jobbközép Nemzeti Párttal szemben.)
Június
június 2. – X. Frigyes dán király a márciusi választást követően Mette Frederiksen (Szociáldemokraták) miniszterelnököt kéri fel kormányalakításra, aki ezzel harmadik ciklusát kezdi meg. (Frederiksen a 2019 és 2022 közötti ciklusához hasonlóan ismét baloldali kisebbségi kormányt alakít.)
Az elnökválasztás második fordulója Peruban, amely a szélsőjobboldali Keiko Fujimori győzelmével ér véget.
Parlamenti választás Örményországban, ahol ismét a 2018 óta hatalmon lévő nyugatbarát Polgári Szerződés szerez abszolút többséget.
Előrehozott parlamenti választás Koszovóban, melyet a legutóbbihoz hasonlóan Albin Kurti miniszterelnök baloldali-nacionalista Vetëvendosjéje nyer meg.
Helyére kerül a barcelonaiSagrada Família központi tornyának utolsó eleme, ezzel eléri végső magasságát. (A székesegyház csak 2035-re lesz teljesen elkészülve.)
június 15. – Az Országgyűlés több mint kétharmados többséggel megszavazza, hogy a jövőben egy ember maximum két cikluson át (8 évig) tölthesse be a miniszterelnöki tisztséget.
Megdől a mindenkori magyarországi hőségrekord, miután 42 °C-ot mértek Szécsényben. (Az új csúcsérték felülmúlta a korábbi, 41,9 °C-os maximumot, amelyet még 2007. július 20-án regisztráltak Kiskunhalason.)
A Magyar Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény 17. módosítását, a Fidesz kivonult a szavazáskor. (A július 18-án kihirdetett alaptörvény elfogadásával többek között megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök és egyes alkotmánybírák megbízatása, az országgyűlési képviselői mandátum 12 évre korlátozódik, valamint létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.)
Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök benyújtja, a parlament pedig másnap hivatalosan is elfogadja a lemondását, amivel a teljes ukrán kormány távozik.
Sulyok Tamás megbízatásának – alaptörvényi – megszűnését követően Forsthoffer Ágnes, mint az Országgyűlés elnöke veszi át ideiglenesen az államfői feladatokat, melyet az új államfő hivatalba lépéséig gyakorol. (Házelnöki feladatait az átmeneti időszakban az Országgyűlés által kijelölt alelnök, Hallerné Nagy Anikó látja el.)
július 27. – Az Országgyűlés Sonnevend Pált – július 28-i hatállyal – megválasztja alkotmánybírónak, Hende Csaba – a tizenhetedik Alaptörvény-módosítással bevezetett, 12 éves korlátozás miatt – megüresedő helyére.
augusztus 19. – Hivatalba lép Baka András, Magyarország 2026. augusztus 11-én megválasztott köztársasági elnöke. (A 73 éves Baka a rendszerváltás utáni Magyarország legidősebben hivatalba lépő államfője.)
augusztus 25. – Távozik hivatalából Nagy Gábor Bálintlegfőbb ügyész. (Lemondó nyilatkozatát július 22-én küldte meg az Országgyűlés alelnökének, amelyben többek között kifejtette, hogy „az elfogadható szakmai és közéleti viták kereteit messze meghaladó támadások érték” személyét, továbbá hogy az „ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé, és nem lehet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színtere”.)
augusztus 29. – Népszavazás Izlandon az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások újraindításáról. (A referendumon a választók 53%-a a csatlakozási tárgyalások újraindítása ellen szavaz, így Izand a közeljövőben nem lesz európai uniós tagország.)
szeptember 13. – Parlamenti választások Svédországban, ahol Magdalena Andersson volt szociáldemokrata miniszterelnök vezetésével a baloldali blokk kerül többségbe a jobboldali pártokkal szemben.
szeptember 18. – Tüntetések kezdődnek Franciaországban az oktatás romló helyzete miatt, több százezren részt vesznek, és a tüntetések Európa más országaiba is terjednek.
november 7. – Hat ember veszti életét és legalább tizenöten – köztük két rendőr – megsebesülnek egy tömeges lövöldözésben a lengyelországi Krakkófőterén.
az év folyamán – Neom Green Hydrogen Project befejezése, Szaúd-Arábia (a világ legnagyobb kereskedelmi hidrogénüzeme, amely teljes egészében megújuló energiával működik, 2027-től termel eladásra)
az év folyamán – Dogger Bank szélerőmű park, Észak-Anglia partja (a világ legnagyobb tengeri szélerőmű létesítménye)
az év folyamán – Grand Ethiopian Renaissance Dam, Etiópia (Afrika legnagyobb vízerőműve a Kék-Nílus folyón)
január 22. – A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség aljas indokból, különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt vádat emel a 2000-ben eltűnt 11 éves bajai kisfiú, Till Tamás megölésével gyanúsított Fehér János építési vállalkozó ellen.
június 24. – A Szegedi Ítélőtábla különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítéli Pénzes Henrietta gyilkosát, Kurai András „Mukit”, amiért 2022-ben meg akarta ölni a nővérét, aki befogadta a szabadulása után. A jogerős ítélet szerint Muki legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra, ezzel a másodfokú bíróság súlyosbította az elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék által kiszabott 20 év szabadságvesztést.