1977

Január

• január 1.
  • A csehszlovák ellenzék képviselői közzéteszik a Charta ’77 elnevezésű dokumentumot, melyben kinyilvánítják, hogy céljuk az emberi jogok védelme. (A Charta '77 első szóvivői: Václav Havel, Jiří Hájek és Jan Patočka.)
  • Hatályba lép a szocialista országokba érvényes „piros” útlevél.
  • Megalakul a 93. Vegyes Repülőszázad.
• január 3. – Nagy-Britannia kölcsönt vesz fel a Nemzetközi Valutaalaptól.
• január 7. – Prágában nyilvánosságra kerül az emberi jogokkal foglalkozó Charta '77, aláírói közül többet letartóztatnak.
• január 9. – Harmincnégy magyar értelmiségi Pavel Kohuthoz, a Charta '77 egyik szóvivőjéhez írt levelében szolidaritásáról biztosítja a mozgalmat.
• január 10.
  • A Nyiragongo kitörésében legalább 70-en vesztik életüket.
  • Pénzreform Angolában.
• január 17. – Portugáliában a NATO ellenőrzése alá helyezik a szárazföldi erőket.
• január 18.
  • Újabb jelentős kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Bank. Nyugat-európai bankok 150 millió dollárt utalnak át Magyarországnak.
  • Szarajevó térségében lezuhan a Dzsemal Bijedics jugoszláv miniszterelnököt és kíséretét szállító repülőgép; a kormányfővel együtt 8-an veszítik életüket.
• január 20. – Elfoglalja hivatalát az 53 éves Jimmy Carter, az Amerikai Egyesült Államok 39., demokratapárti elnöke. A külügyminiszter Cyrus Vance.
• január 21. – Jimmy Carter amerikai elnök kegyelemben részesíti azokat, akik a vietnámi háború során megtagadták a katonai szolgálatot vagy külföldre szöktek a sorozás elől.
• január 24. – Az atochai mészárlás Madridban, másnap a mészárlást a szélsőjobboldali Apostoli Antikommunista Szövetség magára vállalta.
• január 28. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) vezetősége művészek és értelmiségiek részvételével „antichartista” tüntetést rendez a prágai Nemzeti Színházban.

Február

• február 3. – Tafari Benti etióp vezetőt puccsal távolítják el a hatalomból.
• február 7. – Budapesten felavatják a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 24 emeletes Nagyvárad téri Elméleti Tömbjét a Nagyvárad téren.
• február 11.
  • Megnyílik Budapesten az Ady-emlékmúzeum.
  • Mengisztu Hailé Mariam az etiópiai vezető.
• február 14. – Új alkotmányt fogadnak el Afganisztánban.
• február 16. – Solton felavatják az Solti rádióadót , amely a Kossuth Rádió adásait sugározza.
• február 20. – Választásokat tartanak Salvadorban. Az elkövetett visszaélések miatt a következő napokban heves tömegmegmozdulások törnek ki, melyre a hatóságok kíméletlen terrorral válaszolnak.

Március

• március 2–3. – Az olasz, a francia és a spanyol kommunista párt vezetőinek tanácskozása Madridban. Közös nyilatkozatban fogalmazzák meg az eurokommunizmus alapelveit.
• március 4. – A Richter-skála szerinti 7,2 erősségű földrengés hatalmas pusztítást visz végbe Románia délkeleti részén. A természeti csapás mintegy 1500 emberéletet követel, 35 ezer család fedél nélkül marad.
• március 6. – Kairóban egyiptomi-amerikai gazdasági, kereskedelmi és hitelegyezményt írnak alá.
• március 7. – A Zulfikar Ali Bhutto kormányfő vezette néppárt nyeri a parlamenti választásokat Pakisztánban.
• március 7–9. – 40 fekete-afrikai és 20 arab ország képviselői, az Arab Liga, az Afrikai Egységszervezet és a PFSZ képviselői három napos tárgyalása Kairóban.
• március 9–10. – James Callaghan brit kormányfő tárgyalásai Jimmy Carter amerikai elnökkel.
• március 16. – Indira Gandhi súlyos veresége az indiai választásokon.
• március 17. – Teng Hsziao-pinget (Deng Xiaoping) visszahelyezik valamennyi tisztségébe.
• március 18. – Kongóban halálosan megsebesítik Marien Ngouabi köztársasági elnököt, majd egy 11 tagú katonai bizottság veszi át a hatalmat.
• március 22. – Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik az NDK-ba. Aláírják az új, 25 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.
• március 24. – Indira Gandhit Morárdzsi Deszái váltja fel a kormányfői poszton Indiában.
• március 25.
  • Nyilvános kivégzések Kínában.
  • VI. Pál pápa a München-Freisingi főegyházmegye érsekkévé nevezi ki Joseph Alois Ratzingert. (A pápa még ugyanezen év június 27-én bíborossá nevezte ki.)
• március 27. - Két Boeing 747 típusú repülőgép összeütközik Tenerife Los Rodeos repülőterén. A katasztrófában 583 ember hal meg.
• március 26–31. – Cyrus Vance amerikai külügyminiszter Moszkvában tárgyal a SALT–2-ről.
• március 28. – Népszínház név alatt összevonják az Állami Déryné Színházat és a Huszonötödik Színházat.
• március 30. – Raymond Barre francia kormányfő megalakítja második kabinetjét.

Április

• április 1. – Spanyolországban feloszlatják a francoista pártot.
• április 9. – A madridi kormányzat engedélyezi a kommunista párt hivatalos működését.
• április 7. – Terroristák meggyilkolják az NSZK főállamügyészét (Siegfried Buback).
• április 13–14. – Az MSZMP Központi Bizottsága új, hosszú távú lakásépítési programról határoz.
• április 14. – VI. Pál pápa fogadja a magyar katolikus püspöki kar tagjait.
• április 17. – Az Egyesült Államokban, az először rendezett West Coast Computer Faire-en (Nyugati Parti Számítógép Vásár) Steve Jobs és Steve Wozniak bemutatták az Apple II számítógépet.
• április 18. – Carter amerikai elnök energiatakarékossági programot jelent be.
• április 28. – Stuttgartban életfogytiglani fegyházra ítélik Andreas Baader, Gudrun Esslin és Jan-Carl Raspe terroristákat, a Vörös Hadsereg Frakció vezetőit.
• április 30. – Az Olasz Kommunista Párt és a Kereszténydemokrata Párt vezetőinek első hivatalos megbeszélései.

Május

• május 2. – Az USA nem ellenzi Vietnám felvételét az ENSZ-be.
• május 4–6. – Az Akadémia közgyűlése Szentágothai Jánost – mint az első párton kívülit – választja az MTA elnökévé.
• május 7–8. – Londonban tartják csúcstalálkozójukat a legfejlettebb gazdaságú országok (G7) állam- és kormányfői. (Az Európai Bizottság elnöke első alkalommal vesz részt a tanácskozáson.)
• május 10–11. – A NATO állam- és kormányfői Londonban megvitatják a hosszú távú védelmi programot.
• május 13. – Dolores Ibárruri spanyol kommunista politikus 38 éves szovjet száműzetéséből visszatér Madridba.
• május 14. – Don Juan – a legitim spanyol király – lemond dinasztikus jogairól fia, János Károly javára.
• május 16. – Franciaországban új gaulle-ista párt alakul.
• május 17. – Az izraeli előrehozott parlamenti választásokon megerősödik a jobboldali Likud blokk, háttérbe szorítva az 1948 óta folyamatosan kormányzó szocialistákat. Az új miniszterelnök Menahem Begin.
• május 18. – Genfben 33 ország – köztük az USA és a Szovjetunió – képviselői aláírják a környezeti hadviselés tilalmáról szóló egyezményt.
• május 28. – Szélsőbaloldali puccskísérlet Angolában.

Június

• június 1. – Magyarországon bevezetik a magánkereskedői igazolványt, amit szakképesítéshez kötnek.
• június 2. – Kádár János megkapja a Nemzetközi Lenin-békedíjat.
• június 3. – Az USA és Kuba között megállapodás jön létre, miszerint 16 évnyi szünet után újra felveszik a diplomáciai kapcsolatot.
• június 9. – VI. Pál pápa a Vatikánban fogadja Kádár Jánost.
• június 11. – A lengyel kormány leállítja a helyi beruházásokat.
• június 13. – A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságának (JKSZ KB) elnöksége elfogadja Edvard Kardelj előterjesztését az egypártrendszerből az „önigazgatói politikai pluralizmusba” való átmenetről.
• június 14. – Moszkva visszahívja katonai tanácsadóit Szomáliából.
• június 15. – 41 év után Spanyolországban újra szabad választásokat tartanak. (Adolfo Suárez miniszterelnök Demokratikus Centrum Szövetség pártja győzedelmeskedik; a szocialisták a második legnagyobb párt.)
• június 15–16. – Kádár és Ceaușescu Debrecenben és Nagyváradon folytatnak tárgyalásokat. (Közleményben rögzítik a nemzetiségek „híd-szerepét”, konkrét eredményeket azonban nem sikerül elérni a magyar kisebbség ügyében.)
• június 16. – Leonyid Brezsnyev az SZKP főtitkára a leköszönt Nyikolaj Podgornij utódaként a Szovjetunió új államfője.
• június 20–21. – Leonyid Brezsnyev látogatása Franciaországban.
• június 24. – Karakas Lászlót Trethon Ferenc váltja fel a munkaügyi miniszteri székben.
• június 27. – Függetlenné válik Dzsibuti, az utolsó francia gyarmat Afrikában.
• június 30. – A Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete (SEATO) hivatalosan feloszlatja magát.

Július

• július 1. – Megszűnik a vámhatár az EGK és az EFTA országok között.
• július 4–7. – Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tárgyal az NSZK-ban.
• július 5. – Mohammad Ziaul Hakk tábornok államcsínye Pakisztánban. Zulfikar Ali Bhutto miniszterelnök házi őrizetbe kerül.
• július 7. – Az Egyesült Államokban kipróbálták a megnövelt sugárzású atomfegyvert, a neutronbombát.
• július 14. – New Yorkban megismétlődik az 1965-ös teljes áramkimaradás, fosztogatásokra kerül sor.
• július 16–21. – A KKP KB ülésén Teng Hsziao-ping vonala érvényesül.
• július 19. – Az Egyesült Államokban rehabilitálják az 1927-ben kivégzett Saccot és Vanzettit.
• július 21. – A Szabadság Párt veresége a Srí Lanka-i választásokon.
• július 21–24. – Egyiptomi-líbiai fegyveres összeütközés.

• július 23. – Atomenergia ellenes tüntetés Bostonban, az Egyesült Államokban.
• július 23. – Szomáli csapatok megtámadják az etiópiai Ogadent.
• július 25. – Neelam Sanjiva Reddy lesz India 6. elnöke.
• július 30. – A német Dresdner Bank elnökét, Jürgen Pontót a RAF tagjai agyonlövik.

Augusztus

• augusztus 1. – Romániában elkezdődik az Zsil-völgyi bányászsztrájk.
• augusztus 1–11. – Cyrus Vance amerikai külügyminiszter közel-keleti körútja.
• augusztus 4. – Franciaország bekapcsolódik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó egyezmény kidolgozásába.
• augusztus 11. – Az Egyesült Államok és Panama megállapodik abban, hogy 2000-ben Panama átveszi a Panama-csatornát.
• augusztus 12–18. – A Kínai Kommunista Párt XI. Kongresszusa: befejeződik a kulturális forradalom.
• augusztus 15. – Megszökik a római börtönkórházból Herbert Kappler náci háborús bűnös, egykori SS-ezredes, Róma Gestapo-főnöke.
• augusztus 16. – Graceland-i (Memphis, Tennessee) otthonában éri a halál Elvis Presley-t.
• augusztus 17.
  • A szovjet Arktyika atomjégtörő a tengerhajózás történetében először töri át az Északi-sarki medence jégpáncélját és jut el a sarkra.
  • Budapesten – a Népligetben – átadják a Planetáriumot.
• augusztus 20. – Az Amerikai Egyesült Államok elindítja csillagközi útjára a Voyager–2 űrszondát.
• augusztus 21. – Mozgósítás Etiópiában.
• augusztus 22–26. – Cyrus Vance amerikai külügyminiszter Kínában tárgyal.

Szeptember

• szeptember 1. – Az Egyesült Államok és Kuba 16 évi szünet után újra felveszi a diplomáciai kapcsolatokat.
• szeptember 3. – Pakisztánban letartóztatják Zulfikar Ali Khan Bhuttot.
• szeptember 5.
  • Kölnben a RAF elrabolja Hanns Martin Schleyert, a Német Munkaadók Szövetségének elnökét.
  • Az Amerikai Egyesült Államok elindítja csillagközi útjára a Voyager–1 űrszondát.
• szeptember 7. – Etiópia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Szomáliával.
• szeptember 10. – Utoljára hajtanak végre halálos ítéletet nyaktilóval Franciaországban.
• szeptember 14–16. – Budapesten aláírják a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítéséről szóló csehszlovák-magyar kormányközi egyezményt.
• szeptember 14–23. – A francia baloldali pártok tanácskozásán megbomlik a baloldal egysége.
• szeptember 15. – A magyar és a csehszlovák kormányfő szerződést ír alá a gabcikovo-nagymarosi vízlépcsőrendszerről.
• szeptember 21. – A Malév 203-as járata, az Isztambul-Bukarest-Budapest között menetrend szerint közlekedő TU-134-es Bukaresttől 55 km-nyire kényszerleszállás közben lezuhan. A nyolctagú személyzet és 21 utas életét veszti, 23 magyar és egy török állampolgár túléli a szerencsétlenséget.
• szeptember 22–24. – Kádár János Jugoszláviában Titóval tárgyal.
• szeptember 23–24. – Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Washingtonban tárgyal a SALT–2-ről.
• szeptember 27–29. – Agostinho Neto angolai elnök a Szovjetunióban tárgyal.
• szeptember 29. – Bajkonurból felbocsátják Föld körüli pályára a szovjet Szaljut–6 űrállomást.
• szeptember 30. – Letartóztatják a július közepén Franciaországban eltűnt Klaus Croissant-t, a Baader-Meinhof csoport védő ügyvédjét.

Október

• október 1.
  • Széles körű béremelések Kínában.
  • Közös szovjet-amerikai nyilatkozat a közel-keleti helyzetről.
• október 3. – Letartóztatják Indira Gandhit korrupció és hatalmi visszaélések vádjával; 16 óra elteltével szabadlábra helyezik.
• október 4. – Belgrádban megkezdi működését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBEÉ) soros értekezlete, melynek záró napja a következő év márciusa.
• október 6. – Moszkvában szentté avatják Innokentyij Venyaminov moszkvai metropolitát. (Innokentyij a leghíresebb orosz hittérítő pap a XIX. században.)
• október 7. – Elfogadják a Szovjetunió új alkotmányát.
• október 11. – Szanaában meggyilkolják Hámidit, a Jemeni Arab Köztársaság elnökét, háromtagú elnöki tanács veszi át az ország irányítását.
• október 12. – A NATO keretein belül létrehozzák az Atomtervező Csoport Magas Szintű Részlegeit a hadszíntéri atomeszközök korszerűsítésének vizsgálatára.
• október 13. – A Lufthansa Mallorcáról Frankfurtba tartó járatát palesztin terroristák kerítik hatalmukba. A túszokért cserébe a Baader-Meinhof csoport bebörtönzött tagjainak szabadon bocsátását követelik.
• október 17. – Spanyolországban életbe lép az amnesztiatörvény, amely büntetlenséget garantál az 1937. július 27. és 1977. június 15. között elkövetett cselekményekre, elrendeli a politikai foglyok szabadon bocsátását, és lehetővé teszi a száműzöttek hazatérését.
• október 18.
  • Nyugatnémet határőr-alakulat Mogadishuban megrohamozza a 13-án eltérített repülőgépet és kiszabadítja a túszokat.
  • Stuttgartban, a Vörös Hadsereg Frakció bebörtönzött vezetői – Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Jan-Carl Raspe – öngyilkosságot követnek el.
• október 19. – A franciaországi Mulhouse mellett egy autó csomagtartójában megtalálják Hanns Martin Schleyer holttestét.
• október 20. – A reformpolitikához való óvatos visszatérésről határoz az MSZMP KB-a.
• október 21. – Morárdzsi Deszái indiai kormányfő látogatása a Szovjetunióban.

November

• november 2. – A Fekete-tengerben (Törökországnál) felfedezik a világ legnagyobb urántelepét.
• november 4. – Az ENSZ fegyverszállítási embargót rendel el a Dél-afrikai Köztársaság ellen, ez az első kötelező szankció egy tagállam ellen.
• november 11. – Nagyarányú tisztogatási hullám indul a „négyek bandájának” hívei ellen Kínában.
• november 13. – Szomália felmondja együttműködési szerződését a Szovjetunióval.
• november 16. – Magyarországon tárgyal a Fiat-konszern elnöke, Giovanni Agnelli.
• november 17. – Luxorban 58 külföldi turistát és négy egyiptomit gyilkolnak meg iszlám terroristák, következményeként az utazási irodák tömegesen mondják vissza egyiptomi körútjaikat.
• november 19–20. – Anvar Szadat egyiptomi elnök látogatása Izraelben.
• november 24. – Az Európa Tanács tagja lesz Spanyolország.

December

• december 1. – Az MSZMP Központi Bizottságának ülése megállapítja, hogy az 1977. évben elért eredmények elmaradnak a népgazdasági tervtől.
• december 3. – Josip Broz Tito jugoszláv és Nicolae Ceaușescu román államfő leteszi a Vaskapu II. vízerőmű alapkövét.
• december 4–10. – Az angolai Népi Felszabadítási Mozgalom I. Kongresszusa.
• december 4. – Banguiban Közép-Afrika császárrá koronázzák Jean-Bédel Bokassa tábornokot
• december 7. – Megnyílik a Lillafüredi Palotaszálló.
• december 8.
  • Egyiptom bezáratja a kelet-európai szocialista országok konzulátusait és kulturális intézeteit.
  • Ahmed Hasszán al-Bakr iraki elnök a Szovjetunióba látogat.
• december 9. – Elkészül a Körösök vízlépcsőrendszere, miután átadják ennek utolsó tagját, a körösladányi duzzasztóművet.
• december 10. Az Amnesty International kapja a Nobel-béke-díjat. Az irodalmi díj a spanyol Vicente Aleixandre-hoz, a keserű hangú szürrealista lírikushoz kerül.
• december 25–26. – Szadat egyiptomi elnök és Begín izraeli miniszterelnök tárgyalásai Iszmáilijában.
• december 27–29. – A Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (népfront) ülése.
• december 29–30. – Carter amerikai elnök látogatása Lengyelországban.
• december 31. – Kambodzsa megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Vietnámmal, a határon történt harci cselekmények miatt.

Határozatlan dátumú események

• január – Harmincnégy magyar értelmiségi felhívása a Charta '77 támogatására.
• az év folyamán – Új devizarendszert vezetnek be Jugoszláviában. (A külföldi fizetőeszközökkel azok a gazdasági alanyok, köztársaságok rendelkeznek, amelyek ezeket kivitelből előteremtik.)

Államok vezetőinek listája 1977-ben

1977 a filmművészetben

• Csillagok háborúja

1977 az irodalomban

• Bereményi Géza: Legendárium
• Somlyó György – A költészet vérszerződése (tanulmányok), Szépirodalmi
• Megjelenik Ladislav Ballek szlovák író Pomocník (A segéd) című regénye.

1977 a jogalkotásban

1977 a légi közlekedésben

• január 25. – Megnyitják a Ferihegyi repülőtér korszerű induló utascsarnokát, ezzel kétszeresére bővül a légikikötő utaskapacitása.
• március 27. – A holland KLM és az amerikai PanAm Boeing 747-es repülőgépe összeütközik a tenerife-i repülőtér kifutópályáján. 583 ember veszíti életét. Ez a repülés történetének eddigi legsúlyosabb szerencsétlensége.
• november 22. – Megindul Európa (Párizs és London) és New York között a szuperszonikus polgári légiforgalom a Concorde gépekkel.

1977 a sportban

• A Vasas SC nyeri az NB1-et. Ez a klub 6. bajnoki címe.
• a Jászberényi Lehel HC Megalapítása

1977 a televízióban

• Táncdalfesztivál

1977 a tudományban

• június 26. – A vonalkód első kereskedelmi használatának kezdete az Amerikai Egyesült Államokban
• augusztus 20. – A Voyager–2 indítása
• szeptember 5. – A Voyager–1 indítása Cape Canaveralból
• november 23. – A Cape Canaveralról pályára állítják a Meteosat–1-t, az első európai meteorológiai műholdat.
• Az első napelemes számológép megjelenése.
• A neutronbomba kifejlesztése.

1977 a vasúti közlekedésben

1977 a zenében

• január 17. – Ferencsik János karnagy 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített zászlórendjét kapja.
• február 27. – Ausztráliai koncertkörútjának első állomására, Sydney-be érkezik az ABBA együttes. A nagy sikerű turnén forgatják az ABBA – A film c. filmet.
• június 26. – Elvis Presley utolsó koncertje Indianapolisban, a Market Square Arenaban.
• szeptember 25. – A „The Wings” jótékonysági koncertet ad, a bevételt a velencei Szent Márk-székesegyház javára ajánlja fel.
• december 7. – Az AC/DC nevű rockegyüttes az amerikai Atlantic Records stúdiójában rögzíti egyik minikoncertjét, amit kifejezetten rádiós lemezlovasoknak szánnak. A felvétel 20 évvel később nagy példányszámban is megjelent Live from the Atlantic Studios címmel.
• Demjén Ferenc 3 társával együtt megalapítja a V’Moto-Rock együttest.
• Megalakul a Dire Straits brit rockzenekar, Mark Knopfler vezetésével.

január–április

• január 2. – Farkas Norbert, magyar labdarúgó
• január 3. – Lee Bowyer, angol labdarúgó
• január 3. – Iizuka Majumi, japán énekes és szeijú
• január 4. – Sólyom-Nagy Máté, operaénekes
• január 5. – Ferjan Matej, szlovén-magyar salakmotor-versenyző († 2011)
• január 6. – Daniel Chapo mozambiki politikus, elnök
• január 7. – Dolhai Attila, magyar színész, énekes
• január 8. – Matkó Zsolt, magyar labdarúgó, a Bőcs KSC kapusa
• január 10. – Mike Fokoroni, zimbabwei atléta
• január 11. – Tokaji Viktor, magyar jégkorongozó
• január 12. – Cade McNown, quarterback
• január 13. – Orlando Bloom, angol színész
• január 20. – Orosz Dénes, magyar filmrendező, forgatókönyvíró, író.
• január 23. – Völgyesi Gabriella a Unique együttes gyönyörű énekesnője
• január 28. – Daunte Culpepper, amerikai quarterback
• január 29. – Sam Jaeger, amerikai színész
• január 29. – Justin Hartley, amerikai színész
• február 1. – Robert Traylor amerikai kosárlabdázó († 2011)
• február 2. – Shakira (Shakira Isabel Mebarak Ripoll), kolumbiai énekesnő
• február 2. – Ryan James Bittle, amerikai színész
• február 5. – Pavel Novotný cseh pornószínész
• február 8. – Roman Kosztomarov, orosz jégtáncos
• február 13. – Randy Moss amerikaifutball-játékos
• február 19. – Gianluca Zambrotta, olasz labdarúgó
• február 19. – Teo Đogaš, horvát vízilabdázó
• február 22. – Hakan Yakın, svájci labdarúgó
• február 22. – Posta Victor magyar zenész, színész
• február 24. – Lükő Zsolt fedélzeti technikus, posztumusz hadnagy († 2008)
• február 25. – Zováth János, magyar labdarúgó
• február 26. – Greg Rikaart, amerikai színész
• március 1. – Baranyi Imre, vízilabdázó
• március 1. – Leszek Blanik, lengyel tornász
• március 8. – James Van Der Beek, amerikai színész
• február 8. – Sverre Andreas Jakobsson, izlandi kézilabdázó
• március 9. – Szarvas József "Josh", énekes, Josh és Jutta duóból
• március 14. – Macuda Naoki, japán labdarúgó († 2011)
• március 16. – Thomas Rupprath, német úszó
• március 18. – Trent Tesoro, amerikai pornószínész
• március 20. – Vadim Devyatovskiy, fehérorosz kalapácsvető
• március 20. – Vladan Marković, szerb úszó
• március 23. – Kabai Lóránt, költő, író, szerkesztő, kritikus, vizuális művész
• március 26. – Sandro Viana, brazil atléta
• március 27. – Elek Norbert, magyar labdarúgó
• március 28. – Karsai Dániel magyar ügyvéd, alkotmányjogász († 2024)
• március 30. – Kovács Béla válogatott labdarúgó
• április 2. – Michael Fassbender, német színész
• április 4. – Boczkó Gábor, magyar párbajtőröző
• április 7. – Rósa Dénes, magyar labdarúgó
• április 10. – Aaron Armstrong, trinidadi atléta
• április 13. – Kovács Norbert labdarúgó
• április 14. – Sarah Michelle Gellar, amerikai színésznő
• április 16. – Fredrik Ljungberg, svéd labdarúgó
• április 18. – Bryce Johnson, amerikai színész
• április 22. – Csányi Erika, magyar színésznő, énekesnő
• április 23. – John Cena, amerikai pankrátor, színész
• április 26. – Tom Welling, amerikai modell, színész
• április 28. – Kikelomo Ajayi, nigériai labdarúgó

május–augusztus

• május 2. – Megyesi László, labdarúgó
• május 6. – Kristof Beyens, belga kerékpározó
• május 8. – Szentpáli Roland, tubaművész
• május 10. – Nick Heidfeld, Formula–1-es autóversenyző
• május 10. – Fodor Zoltán, magyar táncművész, koreográfus
• május 13. – Neil Hopkins, amerikai színész
• május 15. – Kolovratnik Krisztián, színész
• május 16. – Melanie Lynskey új-zélandi színésznő
• május 19.
  • Manuel Almunia, spanyol labdarúgó
  • Natalia Oreiro uruguayi színésznő, énekesnő, a Vad angyal főszereplője
• május 20. – Matt Czuchry, amerikai színész
• május 26. – Luca Toni, olasz labdarúgó
• május 31. – Eric Christian Olsen amerikai színész
• június 1. – Marius Radu, román labdarúgó
• június 1. – Némedi Norbert, magyar labdarúgó
• június 2. – Váczi Gergő, magyar újságíró, műsorvezető
• június 3. – Gaal Gergely magyar politikus
• június 4. – Vicente Lima, brazil sprinter
• június 8. – Kanye West, amerikai rapper
• június 11. – Shane Meier, kanadai színész
• június 11. – Ryan Dunn, amerikai színész, kaszkadőr († 2011)
• június 14. – Duncan Oughton új-zélandi labdarúgó
• június 19. – Maria Cioncan, román atléta († 2007)
• június 22. – Bernadette Heerwagen német színésznő
• június 23. – Jason Mraz, amerikai énekes, dalszövegíró
• június 23. – Attila Korodi, román környezetvédelmi miniszter
• június 24. – Anthony Ashley-Cooper, Shaftesbury tizenegyedik earlje († 2005)
• június 27. – Raúl, spanyol labdarúgó
• június 27. – Sabine Dünser lichtensteini énekesnő, az Elis együttes alapítója († 2006)
• június 28. – Fogarasi Gergely, alkotóművész
• június 29. – Szujó Zoltán, magyar újságíró, sportriporter, autóversenyző
• június 29. – Jeff Baena amerikai filmrendező, forgatókönyvíró († 2025)
• június 30. – Monica Iacob-Ridzi román politikus, ifjúsági és sportminiszter
• július 1. – Liv Tyler, amerikai színésznő
• július 1. – Molnár Balázs, magyar válogatott labdarúgó
• július 5. – Nicolas Kiefer, német teniszező
• július 7. – Aleš Hanák, cseh pornószínész
• július 8. – Milo Ventimiglia, amerikai színész
• július 10. – Martin Čotar, horvát kerékpározó
• július 13. – Gustavo Lima, portugál vitorlázó
• július 14. – Viktória svéd királyi hercegnő
• július 18. – Alekszandr Szergejevics Morozevics, orosz sakkozó
• július 18. – Sebestyén Balázs, magyar rádiós és tévés műsorvezető
• július 20. – Yves Niare, francia súlylökő
• július 21. – Ilja Noszkov, orosz színész
• július 22. – Alessandro Grandoni, olasz labdarúgó
• július 27. – Jonathan Rhys Meyers, ír színész
• augusztus 2. – Edward Furlong, amerikai színész
• augusztus 3. – Rui Silva, portugál atléta
• augusztus 3. – Tom Brady, amerikaifutball-játékos
• augusztus 9. – Csordás Csaba, magyar labdarúgó
• augusztus 12. – Jesper Grønkjær, dán labdarúgó
• augusztus 15. – Igor Cassina, olasz olimpiai bajnok tornász
• augusztus 16. – Farkasházi Réka, magyar színésznő
• augusztus 17. – Thierry Henry, francia labdarúgó
• augusztus 21. – Spala Korinna, magyar táncművész, koreográfus
• augusztus 22. – Szabó Gergő sportriporter
• augusztus 24. – Robert Enke, német labdarúgó († 2009)
• augusztus 25. – Jonathan Togo, amerikai színész
• augusztus 26. – Therese Alshammar, svéd úszónő
• augusztus 26. – Vereckei Ákos, kétszeres olimpiai és hatszoros világbajnok kajakozó
• augusztus 27. – Deco, portugál labdarúgó
• augusztus 31. – Jeff Hardy, amerikai pankrátor

szeptember–december

• szeptember 7. – Lengyel Tamás, Jászai Mari-díjas magyar színész
• szeptember 11. – Varró Dániel, magyar költő
• szeptember 12. – Julija Pahalina orosz műugró
• szeptember 14. – Ferenczi István, magyar válogatott labdarúgó
• szeptember 15. – Tom Hardy, angol színész
• szeptember 17. – Rob Kornél, magyar labdarúgó
• szeptember 18. – Koncz Zsolt, magyar labdarúgó
• szeptember 21. – Kiss Gergely, háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó
• október 6. – Daniel Brière, kanadai jégkorongozó
• október 8. – Daniel Bess, amerikai színész
• október 10. – Pomper Tibor, magyar labdarúgó
• október 18.
  • Paul Stalteri, kanadai labdarúgó
  • Juhász László Attila, magyar építészmérnök
• október 28.
  • Németh Milán, magyar amerikaifutball-játékos
  • Moser Károly, magyar szinkronszínész
• november 2.
  • Randy Harrison, amerikai színész
  • Leon Taylor, olimpiai ezüstérmes brit műugró
• november 6. – Niradzsan nepáli királyi herceg, a Sah-dinasztia tagja († 2001)
• november 10.
  • Brittany Murphy, amerikai színésznő († 2009)
  • Tihomil Vranješ, horvát vízilabdázó
• november 11. – Deák Attila, magyar kosárlabdázó
• november 12. – Benni McCarthy, dél-afrikai labdarúgó
• november 15.
  • Sean Murray, amerikai színész
  • Peter Phillips, a brit trón 11. várományosa, Anna brit királyi hercegnő fia
• november 23. – Pintér Zoltán, magyar labdarúgó
• november 25. – Guillermo Cañas argentin teniszező
• november 26. – Ivan Basso olasz kerékpáros
• november 30. – Olivier Schoenfelder francia jégtáncos
• december 2. – Robert Garcia amerikai politikus
• december 4. – Nádasi Veronika magyar színésznő, szinkronszínész, énekes, tanár
• december 7.
  • Dominic Howard, angol dobos (Muse)
  • Horváth Patrícia, magyar vízilabdázó
• december 9. – Tóth Barnabás, magyar filmrendező, színész, producer
• december 18. - Axwell svéd DJ
• december 19. – Boros Tamara, horvátországi magyar asztaliteniszező
• december 26. – Frédéric Dambier, francia műkorcsolyázó
• december 30. – Saša Ilić, szerb labdarúgó