1905

Határozott dátumú események

• január 3. – I. Ferenc József magyar király feloszlatja az országgyűlést és új választásokat ír ki.
• január 4. – A Függetlenségi és 48-as (Ugron) Párt beolvad a Függetlenségi és 48-as pártba.
• január 22.
  • A Lengyel Királyság területén az orosz forradalom hatására általános sztrájk tör ki, melyet további politikai sztrájkok, tüntetések követnek.
  • Szentpéterváron egy sokezres munkástömeg – békés szándékkal – a Téli Palotához vonul, hogy beadványait átadja az uralkodónak, II. Miklósnak, azonban a cár katonái tüzet nyitnak a fegyvertelen tömegre. (Az orosz történelemben „véres vasárnapként” ismertté vált esemény fegyveres összecsapások és tüntetések hosszú sorát indította el.)
• január 26–február 4. – Lezajlanak az 1905-ös magyarországi országgyűlési választások, melyen az 1875 óta kormányzó Szabadelvű Párt vereséget szenvedett. (I. Ferenc József ennek ellenére az eredményt negligálva megtartotta Tisza István kabinetjét hivatalában, majd június 18-án a császárhű báró Fejérváry Gézát nevezte ki miniszterelnöknek, ezzel súlyos belpolitikai válságot robbantva ki Magyarországon. A győztes szövetkezett ellenzék – tagjai vérmérsékletétől függően – a Monarchia részleges, vagy teljes felszámolását, Magyarország szerepének radikális újragondolását, átalakítását tűzte programjára.)
• január 28. – Varsóban iskolasztrájk robban ki, amely az egész Lengyel Királyságra kiterjed. (Az ifjúság lengyel nyelvű oktatást, lengyel nyelvű tankönyveket és lengyel tanárokat követel.)
• február 18. – A magyar országgyűlés 10 ellenzéki nemzetiségi – román, szerb és szlovák – képviselője közös nemzetiségi klubot alapít.
• április 8. – Meghal Josip Strossmayer diakóvári püspök, a horvát nemzeti politika kiemelkedő alakja.
• május 1. – Újabb általános sztrájk a Lengyel Királyságban.
• május 27–28. – A csuzimai csata, melyben a japán haditengerészetet tönkreveri a Zinovij Rozsesztvenszkij tengernagy vezette orosz Balti Flottát a Koreai-szoros keleti részén, a Csuzima-szorosban.
• május 31. – Távozóban a párizsi Operából egy anarchista merényletet kísérel meg XIII. Alfonz spanyol király ellen. (A merénylet sikertelenül végződik.)
• június 7. – A norvég nemzetgyűlés megszünteti a svéd-norvég uniót.
• június 11–12. – A Szlovák Szociáldemokrata Párt (SZSZDP) I. kongresszusa az összmagyarországi pártból való kiválás mellett dönt.
• június 18. – Fejérváry Géza alakít kormányt.
• június 22–24. – Łódźban a munkások fegyveres felkelést robbantanak ki, amelyet a cári csapatok levernek.
• július 7. – Japán csapatok szállnak partra Szahalinon.
• augusztus 9. – Portsmouthban megszületik a békeszerződés, amely lezárja az orosz–japán háborút.
• szeptember 15. – Vörös péntek, a szociáldemokraták százezres tömegtüntetése az általános választójogért.
• október 2–3. – A dalmáciai és horvátországi képviselők fiumei konferenciája. (Elfogadják a horvát ellenzéki politika új irányvonalát, az ún. „új kurzust”. A délszlávokat fenyegető legnagyobb veszélynek a német és osztrák balkáni térhódítást tartják, ezért támogatják az önálló Magyarországért harcoló magyar ellenzéket. A határozatot aláíró pártok – a Horvát Jogpárt, a Horvát Haladó Párt, a horvátországi Szerb Nemzeti Önálló párt, a Szerb Nemzeti Radikális Párt és időlegesen a szociáldemokrata párt – horvát–szerb választási koalíciót hoznak létre.)
• október 17. – Zárában a szerb képviselők értekezlete is csatlakozik a fiumei határozathoz.
• október 31. – Kikiáltják a Markovói Köztársaság függetlenségét.
• november 4. – II. Miklós orosz cár hatályon kívül helyezi az 1899-es manifesztumot, mely korlátozta Finnország autonómiáját az Orosz Birodalmon belül.
• november 5. – A IX. – és egyben az utolsó – összausztriai szociáldemokrata kongresszus október 31-ei felhívására Ausztria-szerte tiltakozó megmozdulásokat tartanak az általános választójog bevezetése érdekében. (Prágában a tüntetés 1 halálos áldozattal jár.)
• november 18.
  • Megszületik az önálló Norvég Királyság.
  • Ifj. Andrássy Gyula vezetésével megalakul az Országos Alkotmánypárt.
• november 19. – Megnyitják a hívők előtt a budapesti Szent István-templomot, a későbbi Bazilikát. (A zárókő ünnepélyes letételére csak december 8-án kerül sor.)
• november 27. – A morvaországi tartományi gyűlés által november 22-én elfogadott úgynevezett morva paktumot Ferenc József is szentesíti. (A paktum újraszabályozza a tartományi rendtartás, a tartományi választások nemzetiségi arányait, az oktatás és a közigazgatás nyelvhasználati szabályait.)
• november 28. – Sztrájk Ausztriában az általános választójog érdekében. (Ez az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb munkásmegmozdulása.)
• december 9. – Franciaországban elfogadják a szeparációs törvényt, amely kimondja, hogy az állam nem ismer el, és nem finanszíroz felekezetet. (Ennek eredményeként a köztársaság garantálja a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, de az elismert egyházak kategóriáját megszünteti.)
• december 14. – Zsolnán bejelentik a Szlovák Néppárt megalakulását.
• december 22. – A Lengyel Szocialista Párt felkelést hirdet, amelyet azonban kezdeti sikerek után elfojtanak.
• december 28. – Bolgár–szerb vámunió.

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • Oroszországban megkezdődik a forradalom.
  • Az I. Eszperantó Világkongresszus Boulogne-sur-Merben.
  • A Szontagh nővérek létrehozzák a Csetneki csipke háziiparát.
  • A hivatalos magyarországi kivándorlási statisztika szerint ebben az évben vándorol ki a legtöbb szlovák; az összes kivándorló (170 430) 31%-a, 52 368 fő.
  • A német törvényhozás, a Reichstag elfogadja azt a törvényt, amely megszünteti a rabszolgaságot a német védnökség alatt álló területeken.
• december vége – Białystokban orosz mintára létrehozzák az első és egyetlen lengyel tanácsot, a „munkásküldöttek tanácsát”.

Államok vezetőinek listája 1905-ben

1905 a filmművészetben

• június 19. – Megnyílik az első ötcentes mozikuckó Pittsburgh-ben. Naponta 8 órán át futnak a filmek.

1905 az irodalomban

1905 a jogalkotásban

1905 a légi közlekedésben

1905 a sportban

1905 a tudományban

• Albert Einstein „csodálatos éve”, melyben három alapvető cikke jelenik meg: egyikben kifejleszti a speciális relativitáselméletet, a másikban bizonyítja, hogy az anyag atomokból áll, a harmadikban jelentősen hozzájárul a kvantummechanika fejlődéséhez.

1905 a vasúti közlekedésben

• február 6. – Átadják a forgalomnak a Lajosmizse és Kecskemét közötti vasútvonalat, illetve az ebből kiágazó Kisnyír (ma Hetényegyháza) és Kerekegyháza közötti helyi érdekű vasutat.
• szeptember 27. – Felavatják a Nagykároly–Mátészalka és Csap közötti vasutat.

1905 a zenében