január 1. – Csehszlovákiában érvénybe lép a föderációról szóló törvény. Az államalakulat két egyenjogú ország, a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság szövetségévé alakul át.
január 16. – Prágában egy 20 éves egyetemista, Jan Palach benzinnel leönti és felgyújtja magát a kommunista rendszer elleni tiltakozásul.
január 20. – A 17 éves Bauer Sándor Budapesten végiglocsolja benzinnel és meggyújtja a testére csavart nemzeti színű zászlót. (Búcsúlevelében a következőket írta: „Szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek.”)
február 1. – Kairóban tartják az Arab Liga ülését, melyen a palesztin politikai tömörülések összefoglaló szervezete, a Palesztin Nemzeti Tanács is részt vesz. (A Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökévé Jasszer Arafatot, az Al Fatah nevű szervezet vezetőjét választják.)
A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) újra foglalkozik Rákosi Mátyás hazahozatala ügyében és úgy dönt, hogy azt a Központi Bizottság (KB) elél terjeszti.
Négy arab terrorista Zürichben támadást intéz az El-Al izraeli légitársaság Tel-Avivba induló gépe ellen. (Az izraeli kormány 24-én légitámadást hajt végre az Al Fatah két szíriai tábora ellen.)
február 23. – Nixon elnök európai körútra indul; látogatást tesz Brüsszelben, Londonban, Nyugat-Berlinben és a Vatikánban is.
február 25. – A Központi Kerületi Bíróság a vádlottak távollétében hazatérés megtagadásáért Varga Zoltán labdarúgót ötévi, feleségét két és fél évi szabadságvesztésre, és mindkettőjüket teljes vagyonelkobzásra ítéli.
március 6. – Az MSZMP Központi Bizottságában többen fenntartásokkal élnek Rákosi hazatérésével kapcsolatban, ezért a testület csak elvben járul hozzá a hazaköltözéshez, a konkrét időpont kijelölését a PB-re bízza.
március 11–15. – A JKSZ IX. kongresszusa, ahol elfogadják a párt új szervezeti szabályzatát, amivel növelik a tagpártok önállóságát.
március 14. – Újabb szovjet–kínai határincidens robban ki az Usszuri-folyó Csenpao (Damanszkij)-szigeténél.
A politikai elégedetlenség nyílt lázadásba megy át Pakisztánban. Új kormány alakul, amely a hónap végén ostromállapotot vezet be.
A 70 éves Golda Meir alakít kormányt Izraelben. (Ő lett az ország negyedik miniszterelnöke, és mindeddig ő az egyetlen nő, aki ezt a tisztséget betöltötte.)
A Varsói Szerződés éves konferenciáján egy európai biztonsági konferencia összehívását javasolják a NATO, illetve a Varsói Szerződés országai és a semleges államok részvételével.
március 29. – Madridban rendezik az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét. A 16 induló ország dalai közül négy is (a brit, a francia, a holland és a spanyol) azonos pontszámmal végez az első helyen. Amszterdam kapja a rendezés jogát a következő, 1970-es évre.
március 31. – Kádár János és Fock Jenő miniszterelnök levelet intéz a CSKP KB-hoz és a csehszlovák kormányhoz. (Kifejezésre juttatják, hogy „a párt és az ország” a szocializmus csehszlovákiai vívmányainak sorsa feletti aggodalommal figyeli a fejleményeket.)
július 23. – János Károly elnyeri Spanyolország hercege címet, aki aláírja az örökösödési törvényt, és a cortes elé járul, hogy esküt tegyen az állam vezetőjének a Nemzeti front eszméire, valamint a királyság minden alapvető eszméjére.
Augusztus
augusztus 19–21. – A megszállás első évfordulóján Prágában és más csehszlovák városokban tömegtüntetések zajlanak, amelyeket a belügyiek erőszakkal oszlatnak szét.
december 8–10. – Először ülésezik a Modern Társadalom Kihívásainak Bizottsága (CCMS).
december 9. – Romániában a Minisztertanács elrendeli a könyvkiadás átalakítását. Ennek keretében jön létre a Kriterion Könyvkiadó, amely a nemzeti kisebbségek önálló könyvkiadója.
március 28. – A stockholmi jégkorong világbajnokságon a csehszlovák válogatott legyőzi a szovjet csapatot. A sikert szovjetellenes megmozdulások követik Csehszlovákiában.