1922
| 1922 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1922 |
| Ab urbe condita | 2675 |
| Bahái naptár | 78 – 79 |
| Berber naptár | 2872 |
| Bizánci naptár | 7430 – 7431 |
| Buddhista naptár | 2466 |
| Burmai naptár | 1284 |
| Dzsucse-naptár | 11 |
| Etióp naptár | 1914 – 1915 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1977 – 1978 |
| Shaka Samvat | 1844 – 1845 |
| Holocén naptár | 11922 |
| Iráni naptár | 1300 – 1301 |
| Japán naptár | 2582 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4618–4619 |
| Kopt naptár | 1638 – 1639 |
| Koreai naptár | 4255 |
| Muszlim naptár | 1340 – 1341 |
| Örmény naptár | 1371 ԹՎ ՌՅՀԱ |
| Szeleukida naptár | 2233–2234 |
| Thai szoláris naptár | 2465 |
| Zsidó naptár | 5682 – 5683 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek
Évek: 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927
Események
Határozott dátumú események
- január 25. – A Szlovák Néppárt a nemzetgyűlésben beterjeszti első hivatalos tervezetét Szlovákia autonómiájának törvénybe iktatására.
- február 1. – Kazys Grinius litván miniszterelnök lemond tisztéről.
- február 2. – A Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda- és Földműves Párt és a kormányon levő KNEP egyesülésével létrejön az Egységes Párt (EP), hivatalos nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt.
- február 3–10. – Általános bányászsztrájk Csehszlovákiában a bérek csökkentése ellen.
- február 6. – XI. Piusz pápa megválasztása.
- február 15. – Lettországban elfogadják az alkotmányt.
- február 26. – Szovjet-Oroszországban dekrétum rendeli el „az egyházak arany vagy ezüst műkincsinek és minden drágakőnek azonnali elkobzását, amelyek nem szolgálják közvetlenül a kultuszt”. (Az elkobzott javakat eladták külföldön, hogy pénzügyileg valamennyire szanálják az országot.)
- március 2. – Bethlen István rendeleti úton életbe lépteti az új választási törvényt, leszűkítve ezzel a választásra jogosultak körét.
- március 17. – Lengyelország barátsági szerződéseket köt Lettországgal, Észtországgal és Finnországgal a Szovjet-Oroszország elleni védelem érdekében.
- március 29. – Litvániában megszavazzák az agrárreformra vonatkozó törvényt.
- április 1. – Mindössze 34 évesen, Madeira szigetén, nem sokkal dél után, spanyolnáthában meghal IV. Károly magyar király. (Károly halála után a 9 és fél éves Habsburg Ottó lett a trónörökös, aki 18 éves korában a Habsburg-dinasztia fejévé is vált.)
- április 3. – Sztálint a kommunista párt első titkárává választják.
- április 5. – IV. Károly magyar király temetése a funchali Miasszonyunk-templomban, az európai uralkodóházak és államok főbb képviselői nélkül, a helyiek és a közeli hozzátartozók szűk körében. (A szertartást a helyi püspök celebrálta.)
- április 12. – Magyarország és Finnország kapcsolatai diplomáciai szintre emelkednek.
- április 16. – A weimari köztársaság és az Oroszországi Szovjet Köztársaság külügyminiszterei aláírják a rapallói egyezményt a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételéről. Az egyezmény a szovjet állam (1922. december 30-tól Szovjetunió) első hivatalos elismerése volt.
- április 23. – A Nagy Török Nemzetgyűlés megfosztja VI. Mehmed szultánt a trónjától.
- április 28. – Centralista célzatú közigazgatási reform a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban, amely a kialakított 33 közigazgatási egységet közvetlenül Belgrádnak rendeli alá.
Mikófalvai Passió - május 1. – Megrendezik az első magyarországi passiójátékot Mikófalván. (1922 áldozócsütörtökétől szeptember 17-ig, huszonöt előadáson mintegy huszonötezer ember látta a Passiót.)
- május 5. – A genfi konvenció döntése Felső-Szilézia ügyében, mely szerint Lengyelországnak 3 évig vámmentesen kell szenet szállítani Németországba.
- május 20. – Agrárreform a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban. (A nagybirtokokat 100–500 hektár felett – kárpótlás ellenében – felosztják.)
- június 1. – Megjelenik a csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok Magyarországról is támogatott központi napilapja, a Prágai Magyar Hírlap.
- június 5. – Csehszlovákia és az Oroszországi Szovjet Köztársaságok Szövetsége ideiglenes szerződést ír alá a gazdasági kapcsolatokról.
- június 7. – Amerikai hadihajók tűz alá veszik Samsunt Észak-Törökországban (török függetlenségi háború).
- június 16. – Bethlen István – harmadik összetételben – átalakítja kormányát, amelyben Rakovszky Iván a belügyi, Szabó István a földművelésügyi, Vass József a népjóléti, Daruváry Géza az igazságügyi, míg Walko Lajos a kereskedelemügyi tárca élére kerül, ugyanakkor Klebelsberg Kuno több mint kilenc esztendőn át tölti be a kultuszminiszteri tisztséget.
- június 24. – Meggyilkolják Walther Rathenau német külügyminisztert.
- július 24. – Újból fellángol a nyugat-magyarországi felkelés Burgenlandban a Rongyos Gárda vezetésével, amely sokkal inkább Horthy-ellenes álláspontot képvisel és Lajtabánság nem áll vissza.
- július 25. – A mosonbánfalvi összecsapás a rongyosok és az osztrák rendőri alakulatok között.
- július 31. – Csehszlovákiában befejezi működését az utolsó magyar főiskola, a kassai jogakadémia.
- augusztus 1. – Litvániában elfogadják az alkotmányt.
- augusztus 15. – Horthy Miklós kormányzó vitézzé avatja idősebbik fiát, Istvánt.
- augusztus 31. – A második csehszlovák–jugoszláv szövetségi szerződés.
- szeptember 11. – A görög coup d’etat.
- szeptember 18. – Magyarországot felveszik a Népszövetségbe.
- szeptember 22. – Észtországot, Lettországot és Litvániát felveszik a Népszövetségbe.
- szeptember 26. – Lengyelországban törvényt hoznak a legnagyobb hazai nemzetiség, az ukránok érdekében.
- október 7. – Csehszlovákiában Antonín Švehla vezetésével új kormány alakul.
- október 11. – A kemalista török vezetés és az antant Mudanjában fegyverszünetet köt.
- október 15. – Gyulafehérváron megkoronázzák I. Ferdinánd román királyt és Mária királynét.
- október 17. – Térfi Bélától Bud János veszi át a közélelmezési tárca nélküli miniszteri posztot.
- október 30. – III. Viktor Emánuel olasz király a Quirinale-palotában fogadja Benito Mussolinit, akit egy új kormány megalakításával bíz meg.
- október 31. – Olaszországban megalakul a Mussolini vezette új kormány.
- november 1. – Törökországban eltörlik a szultanátust. (A török országgyűlés a szultánt, VI. Mehmedet hivatalosan is megfosztja trónjától.)
- november 4. – Howard Carter brit amatőr régész felfedezi Tutanhamon egyiptomi fáraó sírját a Királyok völgyében. (Miután leástak 12 lépcsőfokot – és megtisztították a teljes bejáratot – ráleltek a sír bejáratára, Carter két nappal később, november 26-án belépett a sírba, és megtalálta a 3200 éven átháborítatlanul őrzött titkot.)
- november 5. – A nemzetgyűlési választások lengyelországban. (A jobboldali pártok választási blokkja, a Nemzeti Egység Keresztény Szövetsége (Chjena) a szavazatok 28,8%-ával 169 mandátumot szerez, ugyanakkor a Piast Párt 12,9%-kal 70 mandátumot, a nemzeti kisebbségek blokkja 15,1%-kal 66 mandátumot, a Lengyel Néppárt Felszabadítás Frakciója 10,9%-kal 49 mandátumot, a Lengyel Szocialista Párt 10,11%-kal 41 mandátumot, a Nemzeti Munkáspárt 5,3%-kal 18 mandátumot, míg a kommunisták csak 2 mandátumra tesznek szert a szavazatok 1,43%-ával.)
- november 15. – A Távol-keleti Köztársaság felvételét kéri a szovjet köztársaságok közé.
- november 17. – VI. Mehmed száműzetésbe távozik Olaszországba. (Belátva helyzete tarthatatlanságát egy brit csatahajó fedélzetén elhagyta Isztambult. Rövid Máltai tartózkodás után Olaszországban talált menedéket.)
- november 18. – Csehszlovákiában megalakul a Národní hnuti (Nemzeti mozgalom) nevű cseh fasiszta szervezet.
- november 19.
- A szultanátus hívei II. Abdul-Medzsidet kiáltják ki szultánnak.
- Megalakul a Magyar Légiforgalmi Rt.
- december 9. – Lengyelországban a köztársasági elnöknek jelölt Józef Piłsudski visszalép.
- december 16. – Lengyelországban a Nemzeti Demokrata Párt tagja, Eligiusz Niemiadowski halálos merényletet követ el az újonnan megválasztott köztársasági elnök, Gabriel Narutowicz ellen. (Az új lengyel kormány megalakításával Władysław Sikorski tábornokot bízzák meg.)
- december 19. – Daruváry Géza igazságügyi miniszter veszi át a külügyminisztérium irányítását Bánffy Miklóstól.
- december 20. – Lengyelországban az új köztársasági elnöknek Stanisław Wojciechowskit, a centrum jelöltjét választják meg.
- december 28. – Kolozsváron a Magyar Nemzeti Párt és a Magyar Néppárt egyesülésével megalakul az Országos Magyar Párt.
- december 30. – Megalakul a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Szovjetunió.
Határozatlan dátumú események
- az év folyamán –
- Kolozsváron megnyílik a repülőtér.
- Megnyitja kapuit a Józef Piłsudski lengyel marsall által rendelettel újraalapított Kremenyeci Líceum.
- Francesc Macià megalapítja a Katalán Állam nevű independentista katalán pártot.
- A brit–holland Royal Dutch Shell cég kutatói hatalmas olajlelőhelyre bukkannak Venezuellában, ami megváltoztatja a szegény agrárország életét.
- az év közepe – Nemzetgyűlési választások Magyarországon.
- december – A Kelet-Galíciában kitört ukrán felkelést a lengyel csapatok leverik.
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1922-ben
1922 a tudományban
- szeptember 13. – Megmérik a levegő eddigi legmagasabb hőmérsékletét Líbiában (58 °C).
- november 26. – Howard Carter és George Carnarvon megkezdi Tutanhamon egyiptomi fáraó sírjának feltárását.
1922 a légi közlekedésben
1922 a vasúti közlekedésben
1922 a filmművészetben
- május 21. – megjelenik a moszkvai moziban Dziga Vertov első Kino-pravdá-ja, a havi híradó. Az egész Szovjetuniót járják az operatőrök, hogy dokumentálják a szocializmus építését.
- A magyar filmes emigrációs hullámnak köszönhetően Bécsben 38 filmművész dolgozik, míg budapesti filmgyárak külföldieket szerződtetnek.
- A legtöbb budapesti mozi amerikai tulajdonba kerül. Az I. világháború alatt betiltott amerikai, francia és olasz filmek elöntik a pesti vásznakat.
- Foolish Wives (Szeszélyes asszonyok) – rendező és főszereplő Erich von Stroheim
- Nosferatu – rendező F.W. Murnau és főszereplő Max Schreck
- Oliver Twist – főszereplő Jackie Coogan
- Robin Hood – rendező Allan Dwan és főszereplő Douglas Fairbanks
- Balogh Béla – Beszéljen a papájával, Mozibolond
- Deésy Alfréd – Székelyvér, Petőfi, Őfensége inkognitóban, Ludas Matyi
- Bolváry Géza – Meseország
1922 az irodalomban
- január 12. – Budapesten felolvasó-estét tart Thomas Mann, melyen bemutatja kéziratban lévő regényének, A varázshegynek (Der Zauberberg) egyik fejezetét.
- József Attila: Szépség koldusa
- Kodolányi János: Sötétség (első megjelent novellája)
- Erdélyi József: Ibolyalevél (első verseskötete)
1922 a zenében
- március – 1. hegedű-zongora szonáta (Bartók) bemutatója Arányi Jelly és Bartók Béla közreműködésével.
- Ez év őszén írja meg Bartók Béla a II. hegedű-zongora szonátáját.
- Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara bemutatja a Bartók művét a Négy zenekari darabot, Dohnányi Ernő vezényletével
1922 a sportban
1922 a jogalkotásban
Születések
- január 1. – Farkas Antal magyar színművész († 2010)
- január 2. – Vertel József grafikusművész, bélyegképtervező († 1993)
- január 3. – Keresztesi Béla erdőmérnök, az MTA tagja († 2001)
- január 9. – Sághy Vilmos magyar agrárközgazdász, szakpolitikus († 1999)
- január 3. – Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító († 1991)
- január 11. – Telegdi Bálint Wolf-díjas kísérleti részecskefizikus, az MTA tiszteleti tagja († 2006)
- január 16. – Csorba István színész († 1981)
- január 17. – Bakos Ferenc nyelvész († 1996)
- január 17. – Betty White amerikai színésznő († 2021)
- január 21. – Telly Savalas amerikai színész. Neve mindörökre összeforrott az általa alakított Kojakkal († 1994)
- február 2. – Faragó József néprajzkutató († 2004)
- február 5. – Szepesi György magyar rádiós sportkommentátor, újságíró, sportvezető († 2018)
- február 10. – Göncz Árpád író, műfordító, jogász, köztársasági elnök († 2015)
- február 15. – Jožef Smej maribori püspök († 2020)
- március 1. – Jichák Rabin Nobel-díjas izraeli politikus, miniszterelnök († 1995)
- március 3. – Hidegkuti Nándor világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára († 2002)
- március 7. – Csányi György olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta († 1978)
- március 12. – Jack Kerouac amerikai író († 1969)
- március 18. – Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész († 1972)
- március 19. – Polinszky Károly vegyészmérnök, az MTA tagja, 1974–1980-ban Magyarország oktatásügyi minisztere († 1998)
- március 23. – Ugo Tognazzi olasz színész és rendező († 1990)
- április 3. – Doris Day amerikai énekesnő, színésznő († 2019)
- április 16. – Párdi Imre magyar politikus, az Országos Tervhivatal elnöke († 2009)
- április 19. – Erich Hartmann német katonatiszt, minden idők legeredményesebb (352 légi győzelem) vadászpilótája († 1993)
- április 21. – Holl Béla piarista szerzetes, irodalomtörténész († 1997)
- április 22. – Petőházi Gábor magyar agrármérnök, politikus († 1978)
- május 21. – Fehér Klára író, újságíró († 1996)
- május 27. – Christopher Lee angol színész († 2015)
- június 2. – Kiss Lajos nyelvész, szlavista, a magyar helynév-etimológiai kutatások úttörő alakja, az MTA tagja († 2003)
- június 3. – Alain Resnais francia filmrendező († 2014)
- június 10. – Judy Garland amerikai színésznő, énekesnő († 1969)
- június 14. – Kevin Roche ír származású amerikai Pritzker-díjas építész († 2019)
- június 19. – Aage Niels Bohr Nobel-díjas dán magfizikus, a Nobel-díjas Niels Bohr fizikus fia († 2009)
- július 10. – Jake LaMotta, amerikai profi ökölvívó († 2017)
- július 15. – Leon Max Lederman Nobel-díjas fizikus († 2018)
- július 27. – Szilágyi Lajos magyar általános mérnök, építésügyi szakpolitikus († 2004)
- július 30.
- Pálinkás-Pallavicini Antal honvéd őrnagy, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja († 1957)
- Soós Gábor gazdaságpolitikus, miniszterhelyettes, államtitkár († 1993)
- augusztus 2. – Agárdy Gábor a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2006)
- augusztus 8. – Reich Károly Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus († 1988)
- augusztus 15. – Tilli Endre olimpiai bronzérmes, világbajnok tőrvívó († 1958)
- augusztus 18. – Alain Robbe-Grillet francia regény-, esszé- és filmíró, a becsületrend lovagja († 2008)
- augusztus 22. – Miloš Kopecký cseh színész († 1996)
- szeptember 1. – Vittorio Gassman Oscar-díjas olasz színész († 2000)
- szeptember 8. – Tomanek Nándor Jászai Mari-díjas magyar színművész († 1988)
- szeptember 16. – Guy Hamilton brit rendező († 2016)
- szeptember 19.– Majtényi Erik romániai magyar költő, író, szerkesztő, műfordító († 1982)
- szeptember 27. – Arthur Penn amerikai rendező († 2010)
- október 1. – Jang Csen-ning kínai-amerikai fizikus, aki a statisztikus fizika és a szimmetriaelvek területén dolgozott († 2025)
- október 7. – Polcz Alaine író, pszichológus († 2007)
- október 7. – Wagner Nándor szobrász, festő († 1997)
- október 13. – Rózsa György könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és az ENSZ genfi könyvtára főigazgatója († 2005)
- október 13. – Schweitzer József országos főrabbi († 2015)
- október 23. – Bálint Ágnes író, szerkesztő, dramaturg († 2008)
- október 27. – Michel Galabru, francia születésű színész († 2016)
- október 31. – Barbara Bel Geddes amerikai Golden Globe- és Emmy-díjas színésznő († 2005)
- november 5. – Vándor Kálmán magyar újságíró, dalszövegíró († 2016)
- november 11. – Kurt Vonnegut amerikai író († 2007)
- november 14. – Butrosz Butrosz-Gáli egyiptomi politikus, az ENSZ főtitkára († 2016)
- november 15. – Igor Jakovlevics Sztyecskin szovjet fegyvertervező († 2001)
- november 16. – José Saramago portugál író († 2010)
- november 16. – Salvatore Giuliano szicíliai bandita és szeparatista († 1950)
- november 22. – Eugene Stoner amerikai mérnök, fegyvergyáros, az M-16 gépkarabély alkotója († 1997)
- november 26. – Charles M. Schulz amerikai karikaturista († 2000)
- november 30. – Dergács Ferenc magyar közgazdász, miniszterhelyettes († 1981)
- december 10. – Kaszás Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes († 1974)
- december 14. – Németh Amadé karmester, zeneszerző († 2001)
- december 15. – Horvai István kétszeres Kossuth-díjas rendező († 2004)
- december 20. – Randolph L. Braham holokausztkutató, politológus, történész († 2018)
- december 22. - Dévay Camilla magyar színésznő († 1998)
- december 22. – Sebastian Kräuter nyugalmazott temesvári püspök († 2008)
- december 28. – Stan Lee amerikai író, szerkesztő, a Marvel Comics egykori elnöke († 2018)
Halálozások
- január 1. – Kühár István magyarországi szlovén katolikus pap, a Szlovenszka krajina-program egyik kidolgozója, Kühár János testvére (* 1887)
- január 5. – Ernest Shackleton brit felfedező, Antarktisz-kutató (* 1874)
- január 22. – XV. Benedek pápa (* 1854)
- január 25. – Neszméry Gáspár római katolikus plébános, alesperes (* 1848)
- február 6. – Nyíri István magyar gépészmérnök, malomüzem- és fürdőalapító (* 1845)
- február 18. – Berzeviczy Béla magyar huszártiszt, I. világháborús honvéd vezérőrnagy (* 1870)
- február 21. – Chernel István magyar ornitológus (* 1865)
- március 20. – Szilády Áron nyelvész, irodalomtörténész, akadémikus (* 1837)
- március 24. – Széchenyi Ödön török altábornagy, a török tűzoltóság megteremtője, Széchenyi István fia (* 1839)
- április 1. – I. Károly osztrák császár, IV. Károly néven magyar és|cseh király (* 1887)
- április 8. – Erich von Falkenhayn német tábornok és katonapolitikus az első világháború idején, 1914–16 között a császári német hadsereg főparancsnoka (* 1861)
- augusztus 1. – Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár (* 1859)
- augusztus 2. – Alexander Graham Bell skót feltaláló (telefon) (* 1847)
- augusztus 4. – Enver pasa oszmán katonatiszt, az ifjútörökök vezetője, az első Balkán-háború és az első világháború alatt a birodalom irányító egyénisége (* 1881)
- augusztus 7. – Kolosváry Sándor jogász, egyetemi tanár (* 1840)
- szeptember 1. – Pecz Samu építész (* 1854)
- szeptember 6. – Mihalik Kálmán, a Székely himnusz zeneszerzője (* 1896)
- szeptember 27. – Apáthy István zoológus (* 1863)
- október 30. – Gárdonyi Géza író (* 1863)
- november 18. – Marcel Proust francia író (* 1871)
- december 13. – John William Godward angol festő (* 1861)
- december 16. – Eliézer Ben-Jehuda héber nyelvújító, lexikográfus, cionista újságíró (* 1858)
- december 28. – Kertész Kálmán zoológus, entomológus, az MTA tagja (* 1867)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
| Fizikai | Niels Henrik David Bohr |
| Kémiai | Francis William Aston |
| Orvosi-fiziológiai | Archibald Hill, Otto Fritz Meyerhof |
| Irodalmi | Jacinto Benavente |
| Béke | Fridtjof Nansen |
Jegyzetek
- 1 2 3 4 5 6 7 Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 134. o.
- ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 10. (géppuska–gyógynövény). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2013. 307. o. ISBN 978-963-09-6804-1
- ↑ Barth : 264. o.
- 1 2 Balti államok : 56. o.
- 1 2 Stéphane Courtois: A totalitarianizmus prófétája. Vlagyimir Iljics Lenin. Rubicon, XXXV. évf. 403–404. sz. (2024) 14. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Romsics Ignác. "Nyíltan vagy titkosan? A Horthy-rendszer választójoga" (magyar nyelven). rubicon.hu. Hozzáférés: 2019. augusztus 3.
- 1 2 3 4 5 6 7 8 Baló–Lipovecz Lengyelország, 181. o.
- ↑ Balti államok : 63. o.
- 1 2 Dékány Szilveszter: A spanyolnátha árnyékában. IV. Károly király utolsó hónapjai Madeirán. Rubicon, XXXI. évf. 348. sz. (2020) 97–98. o. ISSN 0865-6347
- 1 2 Mihail Heller – Alekszandr Nyekrics: Orosz történelem. II. A Szovjetunió története Budapest: Osiris–2000. 1996. 579. o. = Europica Varietas, ISBN 963 379 178 2
- ↑ Finnország és Magyarország. Finnország budapesti nagykövetsége (2019) (Hozzáférés: 2019. július 27.)
- 1 2 3 Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 164. o.
- ↑ Bölöny–Hubai 132-133. o.
- ↑ Ujváry Gábor: Klebelsberg nemzetpolitikai elképzelései. Népoktatás, elitképzés, decentralizáció, kultúrfölény, neonacionalizmus. Rubicon, XXXVII. évf. 422. sz. (2026) 7. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Bödők Gergely: Forradalmak és ellenforradalmak. Politikai erőszak az első világháború után. Rubicon, XXV. évf. 278. sz. (2015) 76–77. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Stemlerné Balog Ilona – Demeter Zsuzsanna: Horthy Miklós életpályájának krónikája. História, 5–6. sz. (2012)
- ↑ Surányi Csaba (2018). "A GÖRÖG ÁLLAMÉPÍTÉS NEMZETKÖZI HÁTTERE: A híoszi mészárlástól a Szmirnai tragédiáig" (PDF). BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM.
- ↑ Kronológia. In Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. 1004. o. ISBN 978 963 05 8543 9
- ↑ Balti államok : 57. o.
- ↑ Pergel Antal: A török függetlenségi háború. Rubicon, 9. sz. (2010) 60. o.
- ↑ Balkán-kronológia III: Válság és háború, 1919–1945. Szerk. Bagdi Róbert, Demeter Gábor, Bíró László, Zahorán Csaba. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya – Balgarska Akademiya na Naukite. 2022. 36. o. = A Magyar-Bolgár Vegyes Történész Bizottság Kiadványai, 10. ISBN 978 963 416 312 1
- ↑ Bölöny–Hubai 133. o.
- ↑ Frédéric Le Moal: Vörösből fekete. Benito Mussolini. Rubicon, XXXV. évf. 403–404. sz. (2024) 37. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 19. (Minnesota–Niger). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2013. 171. o. ISBN 978-963-09-6813-3
- 1 2 Nagy dinasztiák bukása. Rubicon, XXXVI. évf. 418. sz. (2025) 76. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Keresztes Imre: Furcsa pár. HVG, XLIII. évf. 44. sz. (2022) 43. o. ISSN 1217-9647
- ↑ "Képes magyar repüléstörténet 1910-től a második világháborúig" (magyar nyelven). tortenelem.com. Hozzáférés: 2022. november 12.
- ↑ Bölöny–Hubai 96. o.
- ↑ György Béla: A romániai Országos Magyar Párt története (1922-1938) [doktori disszertáció]. doktori.btk.elte.hu (Hozzáférés: 2024. december 27.)
- ↑ Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13-14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán [et al.]. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. 349. o. ISBN 973 8231 14 0
- ↑ Lénárt T. András: Katalónia a 20. században. Rubicon, XXVIII. évf. 313. sz. (2017) 58. o. ISSN 0865-6347
- ↑ A fekete arany nyomában. HVG, XLVIII. évf. 2. sz. (2026) 9. o. ISSN 1217-9647
- ↑ Lőrincz László: Fügefalevél. HVG, XLI. évf. 29. sz. (2019) 36. o. ISSN 1217-9647
- ↑ Orosz Anett: A varázshegy időtlensége. In.: HVG. XLVII. évfolyam, 2025/35. (2407) szám, 41. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Barth : 261. o.
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
- ↑ Balti államok: Georg von Rauch, Romuald J. Misiunas, Rein Taagepera: A balti államok története. Budapest: Osiris-Századvég–2000. 1994. = Europica Verietas, ISBN 9633790190
- ↑ Barth: Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2010. ISBN 978 963 370 953 5
- ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József – Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 2004. ISBN 963 05 8106 X
