január 1. – Életbe lépnek az általános adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvények Magyarországon.
január 17. – A független polgárjogi csoportok a hagyományos Liebknecht–Luxemburg-felvonuláson egy Rosa Luxemburg idézettel vonulnak fel: „A szabadság mindig a másképp gondolkodók szabadsága”; több résztvevőt őrizetbe vesznek, és később kitoloncolják őket az NSZK-ba.
február 2. – A január 17-i tüntetés miatt kitoloncolt Freya Klier rendező és Stephan Krawczyk sanzonénekes megérkezik az NSZK-ba, és nyilatkozatot tesz közzé, hogy nem jószántukból hagyták el az NDK-t.
március 25. – Pozsonyban a hívők jogaiért tüntető tömeget oszlat fel a rendőrség, letartóztatnak 125 embert. A „gyertyás tüntetésként” ismertté vált megmozdulást egy vallásszabadságot követelő petíció támogatására szervezi a mind erősebbé és határozottabbá váló katolikus ellenzék.
április 14. – Afganisztán és a Szovjetunió képviselői aláírják az afganisztáni háború lezárását és a szovjet erők kivonását szabályozó genfi megállapodást.
május 30. – Gorbacsov és Reagan Moszkvában találkozik, de nem sikerül megegyezniük a csillagháborús program leállításáról.
május 31. – A lengyel belügyminiszter, Czeszlaw Kiszczak tábornok megbeszélést tart Lech Walesa szakszervezeti vezetővel; ez az első találkozás a rezsim és az ellenzék között.
június 24. – Bejelentik, hogy felállítják a NATO Összetett Erőit Észak–Norvégia megerősítésére válság vagy ellenségeskedés idején, a kanadai CAST dandár helyett, amelyet a Központi Térségbe irányítanak át a kanadai kormány tervei szerint.
július 9. – Szerbiában tüntetéseken követelik az 1974-es jugoszláv alkotmány módosítását és az autonóm tartományok törlését.
július 10. – Csehszlovák és lengyel ellenzékiek találkozója a csehszlovák-lengyel határon.
július 11. – Görögországban az Athéntől délre fekvő Éjina-sziget közelében terroristák támadást hajtottak végre a City of Poros kirándulóhajó ellen. (A merényletben kilenc személy vesztette életét, köztük egy magyar házaspár is.)
Augusztus
augusztus 2. – Szigethalmon a magyar katonai vezetés és a szovjet Déli Hadseregcsoport képviselőinek jelenlétében falugyűlésen kérik a helyiek, hogy csökkentsék a katonai gyakorlórepülések keltette zajokat és az egyéb környezeti ártalmakat.
augusztus 21. – A Varsói Szerződés tagállamai intervenciójának 20. évfordulóján Prágában 19 év után ismét tüntetés zajlik, melyet a rendőrség feloszlat.
augusztus 23. – Egynapos bérsztrájk a Mecseki Szénbányáknál.
szeptember 5. – A szerb állami és pártvezetés támogatásáról biztosítja a 2 jugoszláv autonóm tartomány autonómiáját szűkítő szerb alkotmánymódosítás tervezetét.
szeptember 24. – 150 ezres tüntetés Nišben a koszovói szerbellenes diszkrimináció indokával.
október 15. – Csehszlovákiában nyilvánosságra hozzák a Polgári Szabadságmozgalom (Hnutí za občanskou svobodu, HOS) megalakulását bejelentő Demokracii pro všechny(Demokráciát mindenkinek) című kiáltványt.
október 17. – A 17 ezer főt mozgató magyar–szovjet dunántúli hadgyakorlaton 12 nyugati és 6 szocialista ország katonai megfigyelői is jelen vannak.
október 17–20. – A JKSZ KB ülésén határozatot hoznak, miszerint fel kell lépni a tartományi nacionalizmussal szemben.
október 28. – Prágában a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 70. évfordulója alkalmából ismét tüntetésekre kerül sor. (A rendőrség ezúttal is feloszlatja a tömeget.)
november 5. – A Tabán étterem különtermében megalakul a Független Jogász Fórum.
november 10. – Politikai pártok alapítását is lehetővé teszi az egyesülési és gyülekezési törvénytervezet, amelyet a kormány is jóváhagy. A kormány dönt az alternatív katonai szolgálat bevezetéséről.
november 11. – „Csehszlovákia 88” elnevezéssel ellenzéki értelmiségiek által kezdeményezett nemzetközi szimpózium kezdődik Prágában. (A rendezvényt megnyitó Václav Havelt a rendőrség a megnyitás pillanatában elhurcolja.)
Belgrád nyomására – a napokon keresztül tartó szimpátiatüntetés ellenére – lemondanak a koszovói vezetők.
Nagy János bécsi magyar nagykövet nyilatkozik, miszerint a leszerelés elősegítése érdekében Magyarország hajlandó egyoldalúan csökkenteni saját fegyveres erőit, és felvetni az itt állomásozó szovjet csapatok létszámának csökkentését.
Debrecenben módosítják a szovjet katonai repülések rendjét, így kisebb lesz a vadászgépek keltette zaj.
Az NDK-ban törlik az előfizethető lapok listájáról a szovjet Szputnyik-ot, mivel a lap októberi számában szó esett a Molotov-Ribbentrop-paktumról. (Ez az első eset, hogy egy szovjet sajtótermék tiltólistára kerül az NDK-ban.)
Székesfehérvárott a KISZ országos értekezlete elhatározza, hogy továbbiakban az MSZMP ifjúsági szervezeteként, de közvetlen pártirányítás nélkül kívánnak működni.
A NATO–tagországok külügyminiszterei üdvözlik a szovjet hagyományos erők csökkentését és javasolják a tárgyalások megkezdését a hagyományos erők egyensúlyának megteremtése, a biztonság és bizalomépítő intézkedések tárgyában.
Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter bejelenti, miszerint a Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok egynegyedét érintheti a haderőcsökkentés.
december 10. – Prágában lezajlik az első hivatalosan engedélyezett ellenzéki tüntetés. (A CSKP vezetői François Mitterrand francia elnök látogatása okán tanúsítanak engedékeny magatartást.)
december 30. – Lemond Branko Mikulić jugoszláv szövetségi miniszterelnök, mert nem fogadták el a költségvetést.
július 3. – Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete egy USS Vincennes nevű hajóról indított rakétával lelövi az Iran Air 655-ös járatát. A polgári utasszállító repülőgép fedélzetén tartózkodó 290 személyből senki sem éli túl a támadást.
Egerszegi Krisztina úszó olimpiai bajnok (200 m hát), olimpiai ezüstérmes (100 m hát), háromszoros ifjúsági Európa-bajnok (100 és 200 m hát, 200 m vegyes), amerikai bajnok (100 és 200 m hát)
Ramstein-Miesenbach-ban egy légibemutató katasztrófába fulladt, 30-an azonnal meghaltak. A Rammstein együttes nevét a tagok a légikatasztrófa nyomán választották.
↑Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–2004. Az 1987–2004 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte Hubai László. 5. bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai. 2004. 119–120. o. ISBN963-05-8106-X