Bagdad

Bagdad (بغداد)
A Haifa utca és híd a Tigris folyón
A Haifa utca és híd a Tigris folyón
Bagdad címere
Bagdad címere		 Bagdad zászlaja
Bagdad zászlaja
Becenév: Isten kertje
Közigazgatás
Ország Irak
TartományBagdad kormányzóság
Alapítás éve762
PolgármesterSabir al-Isawi
Irányítószám10001–10090
Körzethívószám1
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség8 126 755 fő (2018)
– elővárosokkalkb. 7 millió fő
Népsűrűségkb. 30 000 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság34 m
Terület204,2 km²
IdőzónaMoszkvai idő (UTC+3)
Elhelyezkedése
é. sz. 33° 18′ 55″, k. h. 44° 21′ 58″33.315278°N 44.366111°EKoordináták: é. sz. 33° 18′ 55″, k. h. 44° 21′ 58″33.315278°N 44.366111°E
Bagdad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bagdad témájú médiaállományokat.

Bagdad (arab írással بغداد , tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után. A város a Tigris folyó két partján terül el megközelítőleg 204,2 km2 területen. Az arab világban csak Kairó előzi meg népesség tekintetében, elővárosokkal együtt körülbelül 8 millió fő.

A városban található a kormány székhelye, számos a nemzeti intézmény és minisztériumok, valamint számos vállalat központjaként működik. A város Irak GDP-jének mintegy 40%-át állítja elő. Bagdad egyben az iszlám történelem egyik kiemelkedő központja, számos történelmi mecsettel, valamint templomokkal, mandikkal és zsinagógákkal, amelyek a város vallási sokszínűségét tükrözik. Itt található a világ egyik legrégebbi egyeteme, az al-Musztanszírija Egyetem (الجامعة المستنصرية, Al-Dzsámía al-Musztanszírija), valamint a Maszdzsid al-Kázimajn mecset, amely évente zarándokok millióit vonzza. A város ad otthon továbbá a Bagdhadi Egyetemnek (جامعة بغداد, Dzsámíat Bagdád) és Bagdadi Amerikai Egyetemnek (الجامعة الأمريكية في بغداد, Al-Dzsámía al-Amríkíja fí Bagdád). A város jelentős kulturális intézményei közé tartozik az Iraki Nemzeti Múzeum, az Iraki Nemzeti Könyvtár. A Mercer listáján, amelyet a világ nagyvárosainak élhetőségéről tett közé, 2019-ben 231 város közül az utolsó helyen volt.

Bagdadot 762-ben alapította Al-Manszúr kalifa, az Abbászida Kalifátus új fővárosaként. A város rövid időn belül az iszlám világ egyik legjelentősebb kulturális és tudományos központjává fejlődött. Itt működött több meghatározó intézmény, köztük a híres Bölcsesség Háza (بَيْت الْحِكْمَة, Bayt al-Hikmah), és a település etnikai és vallási sokszínűsége hozzájárult ahhoz, hogy Bagdad a tanulás központjaként vált ismertté. Az iszlám aranykor idején a város lakossága meghaladta az egymillió főt, ezzel a világ legnagyobb városai közé tartozott. Bagdadot 1258-ban feldúlták a Mongol Birodalom seregei, amely hosszú távú hanyatlást indított el. Ezt a folyamatot a gyakori járványok, valamint az egymást követő birodalmak uralma tovább mélyítette.

Nevének eredete

Nevének pontos eredete máig vita tárgya. Arab nyelvészek valószínűsitik annak iszlám előtti eredetét, általában a középperzsa nyelvben keresték a gyökerét. A legelterjedtebb értelmezés szerint a név jelentése „Isten adománya”, amelyet a bagh („isten”) és dād („adott”) szavak összetételéből eredeztetnek. A kifejezés az óperzsa boghu alakhoz vezethető vissza, amely rokonságban áll az indoiráni bhag és a szláv bog („isten”) szóval. Hasonló szerkezet figyelhető meg a perzsa Mehrdád (Mithradāt) névben is, amelynek jelentése „Mithra által adott”. A bagh előtag más földrajzi nevekben is megjelenik, például Baghlan és Bagram (Afganisztán), Baghshan (Irán) és Baghdati (Grúzia). Más tudósok szerint a név arámi eredetre vezethető vissza.

Földrajz

Fekvése

Bagdad egy hatalmas síkság közepén fekszik, melyen a Tigris halad keresztül. A terület, amelyre a város épült, szinte teljesen lapos és alacsony fekvésű.

Éghajlat

Bagdadban a szubtrópusi száraz éghajlat jellemző. Az egyik legforróbb város a világon, mivel a nyáron júniustól augusztusig az átlagos maximum hőmérséklet 44 °C körüli, csapadék pedig szinte sohasem esik. Az éjszakai hőmérséklet nyáron ritkán van 24 °C alatt. Mivel a páratartalom nagyon alacsony (általában 10%), porviharok is előfordulhatnak.

Télen enyhék a nappalok, decembertől februárig a maximum átlaghőmérséklet 16-18 °C. A reggelek hidegek, de fagypont alatti hőmérséklet csak egy-két alkalommal figyelhető meg évente.

Csapadék szinte kizárólag csak a novembertől márciusig terjedő időszakban esik, mértéke átlagosan mintegy 150 mm évente. Az első hóesés, melyet az elmúlt 100 évben feljegyeztek Bagdad történetében 2008. január 11.-én volt.

Bagdad éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)16,019,022,029,036,041,043,044,040,034,025,018,030,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)3,85,59,615,220,123,325,524,520,715,99,25,114,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)262828177000032126156
Havi napsütéses órák száma1922032442553003483473533152722131953237
Forrás: Climate & Temperature, Meteorological Organisation

Történelem

Bagdad a magasból 1924-ben
A város egyik „vörös zónája” nagyobb szállodákkal

A Tigris folyó középső szakaszán fekvő Bagdad környéke már az ókorban is sűrűn lakott terület volt. A régió része volt a Mezopotámia néven ismert térségnek, amelyet az emberi civilizáció egyik bölcsőjeként tartanak számon. A területet az ókorban különböző birodalmak uralták: a sumérok, az akkádok, az asszírok, majd a babiloniak. A késő ókorban a Szászánida Birodalom része lett.

Középkor

A 7. század közepén az iszlám világ politikai központja Damaszkusz volt, az Omajjád kalifák székvárosa. Azonban az Omajjádok ellen a 740-es évektől egyre erősödő elégedetlenség bontakozott ki, amelyet végül az Abbászidák döntöttek meg. 750-ben új politikai központot keresett a hatalmat szerzett dinasztia, amely jobban tükrözte uralmuk súlypontját.

Bagdadot 762-ben alapították hivatalosan. Abu Dzsaafar Abdalláh ibn Muhammad a második Abbászída kalifa kiválasztotta a Tigris partján fekvő helyet, mert stratégiailag kedvező volt: a folyó biztosította a vízellátást és a kereskedelmi lehetőségeket, míg a környező termékeny síkság élelmet nyújtott a lakosságnak. A vállalkozáshoz óriási erőforrásokat mozgósítottak: az arab krónikások 100 000 munkásról és kézművesről, valamint 18 millió aranydinárról vagy 100 millió ezüst dirhamról tudósítanak.

Az új várost kör alakúra tervezték meg, ezért kapta a „Kerek Város” (Madinat al-Manszúr) elnevezést. A korszak során a hivatalos elnevezése a Béke Városa (arabul: مدينة السلام, latinul: Madínát as-Szalám). A kör forma szimbolikus jelentőségű volt, a világmindenség harmóniáját tükrözte, és a kalifa központi szerepét fejezte ki. A várost négy kapuval látták el, amelyek a főbb kereskedelmi utakhoz kapcsolódtak: a Baszra, a Kufa, a Horászán és a Szíria felé vezető utakkal. A Kerek Város közepén állt a kalifa palotája (Aranykapu-palota) és a nagymecset, amelyek a politikai és vallási hatalom szimbólumai voltak. Bár a Kerek Városból ma alig maradt fenn valami, korabeli beszámolók és régészeti nyomok alapján viszonylag pontosan rekonstruálható az elrendezés.

A 8. századtól Bagdad rohamosan nőtt, és lakossága gyorsan elérhette az 1 millió főt, amivel korának legnagyobb városa lett. A városban külön negyedek alakultak ki kereskedők, kézművesek, tudósok és különböző vallási közösségek számára. A híres Ezeregyéjszaka meseciklusa is ezt a korszakot idézi, bár sok elemét későbbi legendák színezték ki.Bagdad gyors felemelkedése nemcsak politikai, hanem gazdasági tényezőknek is köszönhető volt. A város a Selyemút egyik legfontosabb állomása lett.

A 9. század elején al-Mamún kalifa (ur. 813–833) létrehozta a híres Bölcsesség Házát (Bayt al-Ḥikma), amely a kor tudományos központja lett. Itt görög, szír, perzsa és indiai műveket fordítottak arab nyelvre, és számos tudós dolgozott matematikán, csillagászaton, orvosláson, filozófián. Olyan nevek kötődnek Bagdadhoz, mint al-Hvárizmi (az algebra atyja), Hunajn ibn Iszhák al-Ibádi (orvosi és filozófiai szövegek fordítója), vagy al-Kindí (filozófus). A tudományos élet pezsgése hozzájárult ahhoz, hogy Bagdad az iszlám aranykor egyik szimbóluma lett.

A kalifák hatalma a 10. század közepére névlegessé vált. 936-ban Ibn Ráik, egy környékbeli sejk, majd 945-től az iráni Buvajhidák szerezték meg a város és a kalifa feletti ellenőrzést, amit 1055-ben a szeldzsukok vettek át tőlük. A város, bár politikai súlyát elvesztette, egészen a 13. századig megőrizte fontos kulturális pozícióját.

1258-ban végül a Hülegü vezette mongolok bevették, lerombolták és többszázezer lakost mészároltak le. A kalifák Egyiptomban kerestek menedéket, a kifosztott Bagdad pedig hosszú időre jelentőségét vesztette, népessége is jelentősen lecsökkent.

Újkor

A 16. században az Oszmán Birodalom hódította meg, melynek vilajetszékhelye lett. Az ismételt perzsa támadások ellenére az oszmán fennhatóság alatt állt egészen az első világháborúig, kivéve egy rövid időszakot (1623–1638), amikor a perzsák uralma alatt volt.

19. század

A 19. században Bagdadban nőtt az európai befolyás a kereskedelem fokozásával. A században a jólét növekedett Bagdadban. 1860 és 1914 között több oszmán kormányzó fejlesztette a várost, különösen Midhat Paşa. Hivatali ideje alatt (1869–72) leromboltatta a régi városfalakat, megreformálta a közigazgatást és modern nyomdát állított fel. Létrejött a távíró, katonai gyárak, valamint modern kórházak és iskolák létesültek.

20. század

1917-ben a mezopotámiai hadjárat harcaiban a Brit Birodalom elfoglalta, 1921-től a Brit Mandátum alatti Iraki Királyság (Mantadory Iraq), majd 1932-től a független Irak fővárosa. Az ország legnagyobb kereskedővárosa (szőnyeg, sálak, selyem, iparcikkek, gyapot, ópium, datolya, rizs, szézám), amely tipikusan keleties külsejű, szűk utcás, lapos tetejű fehér házakból felépített település volt.

1941-ben a brit hadsereg ismét elfoglalta. 1958-ban katonai puccs megdöntötte a királyságot. Több további katonai puccs és forradalom után, az 1960-as évek végére után indult újra fejlődésnek.

A város jelentősen sérült az 1991-es Öböl-háború bombázásai során és infrastruktúrájának nagy része elpusztult.

21. század

2003-ban az amerikaiak megszállták a Bagdadot. (Lásd: Iraki háború.) A város az amerikai bombázások során ismét jelentős károkat szenvedett. Gyakorlatilag polgárháborús helyzet alakult ki, amit nehéz volt kordában tartani.

2007 végére stabilizálódott a helyzet: a merényletek megritkultak, kezdtek visszaköltözni az emberek, most már éjszaka is kimehettek az utcára, újra zenés lakodalmakat kezdtek tartani, sőt – egyes források szerint – szeszboltok is nyíltak.

2019 végén a tüntetők Bagdad és más iraki városok utcáira vonultak, hogy demonstráljanak a gazdasági fejlődés hiánya, a kormányzati korrupció és a belügyekbe történő külföldi beavatkozás ellen. Egy tüntetőcsoport megtámadta az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét is.

2020. január 3-án az Egyesült Államok légicsapást hajtott végre a bagdadi nemzetközi repülőtér ellen, az iráni Forradalmi Gárda legfőbb parancsnokát megcélozva, és megölte a vele együtt tartózkodó iraki milícia vezetőjét is.

Népesség

Bagdad adminisztratív felosztása

A bagdadi agglomeráció lakosságát 2015-ben 7,2 millióra becsülték.

Az egykor jelentős nyugati közösség 1958 óta lecsökkent, és ma főként üzletemberekre, a diplomáciai testület tagjaira és a külföldi vállalatok vezetőire korlátozódik. Hasonlóképpen a város egykor külföldi arabok, köztük többszázezer egyiptomi otthona volt. Sokan az öböl-háború előtt hagyták el az országot.

Egykor egy nagy zsidó közösségnek is otthont adott, az etnikai üldözés azonban az 1950-es évektől kezdve azonban a legtöbb zsidót elűzte az országból, és a 20. század végére gyakorlatilag egy sem maradt közülük.

Nyelv

A városban iraki arabot beszélnek, az arab nyelv egy dialektusát.

A káld katolikus egyház szír arámi nyelven vezeti le a liturgiát. Mivel azonban a hívek többsége arabul beszél, a lakosság arab nyelvét egyre inkább használják imák, bibliai szakaszok mondásakor, és a szentmise gyakran kétnyelvű. A vallási oktatás arab nyelven folyik.

Vallás

A lakosság 95%-a muszlim. Ennek megfelelően számtalan mecset található Bagdadban, amelyek közül a leghíresebb az Abu Hanifa mecset. A 2003-as háború előtt a muszlimok 65 százaléka szunnita, 35 százaléka pedig síita volt. Azóta ez az arány változott.

Bagdadban vallásilag síita, szunnita, asszír / káld / szír, örmény és vegyes városrészek találhatók.

A keresztények aránya csekély, talán 1-2%. A városban négy katolikus főegyházmegyének: a örmény katolikus, káld katolikus, a latin és a szír katolikus főegyházmegyének az érseki széke is megtalálható. A városban székel az asszír keleti egyház patriarchája.

Építészet

A város építészete a hagyományos két- vagy háromemeletes téglaházaktól a modern acél-, üveg- és betonszerkezetekig terjed. A hagyományos bagdadi ház általában egy zsúfolt beépítésű, keskeny utcán található, rácsos ablakokkal, és fallal körülvett belső udvarral rendelkezik.

A késő oszmán korszak néhány szép épülete az Al-Karkh, Ruṣzāfah és Al-Kāẓimiyyah negyedekben található.

Oktatás

A város az ország legjelentősebb képzési központja. Több egyetem is található itt, például a Bagdadi egyetem, az Al-Mustansiriyya egyetem és a Műszaki egyetem.

Kultúra

Múzeumok

Bagdad múzeumai közül a legfontosabb:

  • az Iraki Múzeum (1923), amely az ókori Mezopotámia fontos régészeti kincseit tartalmazza;
  • a Modern Művészetek Nemzeti Múzeuma (1962), amely iraki művészek festményeinek, szobrainak és kerámiájának gyűjteményét tartalmazza.
Az Al-Kadhimiya-mecset

Mecsetek

Az iszlám világ legfontosabb mecsetjei és szentélyei közül több található itt:

  • a Mūsai al-Kāẓim és Muḥammad al-Jawād síita imámok szentélye Al-Kāẓimiyyah-ban;
  • a szunnita Abū Ḥanīfah szentélye Al-Aʿẓamiyyah-ban;
  • az ʿAbd al-Qādir al-Jīlānī , a qādiriyyah szúfi rend alapítójának szentélye Ruṣzāfah-ban.

Közlekedés

Híres emberek

A városhoz kapcsolódik

  • Nyáry Ernő (1906-1987) karmelita szerzetes, bagdadi érsek (1954-1983)

A város szülöttei

Testvérvárosok

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ "cosit.gov.iq/documents/population/projection/projection2015-2018.pdf" (PDF). Hozzáférés: 2023. november 18.
  2. ↑ "Al-Mustransiyia University". Hozzáférés: 2025. augusztus 23.
  3. ↑ Mercer: Quality of living rankings
  4. ↑ "House of Wisdom". Hozzáférés: 2025. augusztus 23.
  5. 1 2 A.A. Duri (2012). Encyclopaedia of Islam New Edition Online (EI-2 English). Brill. doi:10.1163/1573-3912_islam_COM_0084. {{cite book}}: Check |doi= value (súgó); Unknown parameter |subtitle= ignored (súgó)
  6. ↑ Kiss Lajos
  7. ↑ First snow for 100 years falls on Baghdad (Hozzáférés: 2013. 06.04.)
  8. ↑ Révai Nagy Lexikona, 2. kötet: Bagdad
  9. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 "Baghdad | History, Population, Map, & Facts | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). 2024. december 20. Hozzáférés: 2025. január 20.
  10. ↑ Uj Idők Lexikona 3-4. Bagdad (Budapest, 1936)
  11. ↑ "Optimizmus szele lengi be Bagdadot". index.hu. 2007. november 20. Hozzáférés: 2025. január 20.
  12. ↑ "Magyar Történelmi Családok Egyesülete". 2006. április 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. augusztus 7.

Források

További információk

Ez az iraki településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!