1929
Események
Határozott dátumú események
január 6. – I. Sándor jugoszláv király – a szerb-horvát konfliktusból fakadó kormányozhatatlanságra hivatkozva bevezeti a diktatúrát. Az új kormányfő Petar Živković tábornok. (1918-1929 között 23 alkalommal változott a kormány összetétele.)
január 7. – Ante Pavelić megalakítja a horvát usztasa mozgalmat . (Harcot hirdet a fennálló állammal szemben, melynek módszere a terror.)
február 1. – Antonín Švehla csehszlovák miniszterelnök – súlyos betegségére hivatkozva – lemond, az új kormányt az agrárpárti František Udržal vezeti.
február 11. – Az olasz állam és a pápaság megköti a lateráni egyezményt . (Ezzel megoldódik a „római kérdés”, létrejön a Vatikánvárosi Állam , és rendeződik a pápaság 1870 óta ellentmondásos helyzete Rómában, illetve Olaszországban. Az egyezményhez kapcsolódó konkordátum szerint a katolikus vallás Olaszországban államvallássá lesz.)
március 4. – Beiktatják hivatalába az Egyesült Államok 31. elnökét, Herbert Hoovert .
április 14. – Lengyelországban megalakul Kazimierz Switalski kormánya, melyben elsősorban Józef Piłsudski közeli és megbízható hívei a miniszterek. (Piłsudski hívei kilépnek a Lengyel Szocialista Pártból.)
május 16. – Megrendezik az első Oscar-gálát .
június 19. – Radola Gajdát , a csehszlovák Fasiszta Nemzeti Közösség vezetőjét két hónapos szabadságvesztésre ítélik hadügyminisztériumi iratok kicsempészésének kísérletéért.
július 17. – A jugoszláv államvédelmi törvény alapján Ante Pavelić -et távollétében halálra ítélik.
augusztus 31. – A német háborús jóvátételről tárgyaló hágai konferencia egynegyedére – hozzávetőlegesen egymilliárd dollárra – csökkenti a Csehszlovákiára 1919 -ben kirótt ún. „felszabadítási” adót, melyet 37 éven át kellett volna fizetni.
szeptember 29. – Budapesten megalakul a lengyel–magyar kulturális kapcsolatok terén tevékenykedő Magyar Mickiewicz Társaság .
október 1. – A Szovjetunióban bevezetik a forradalmi naptár használatát.
október 3. – A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság neve Jugoszláv Királyságra változik; egyúttal az új közigazgatási rendszer 9 bánságra osztja fel az országot.
október 5. – Vojtech Tukát , a Szlovák Néppárt egyik vezetőjét, Magyarország javára folytatott államellenes tevékenység vádjával 15 évi szabadságvesztésre ítélik. (Tiltakozásul a Szlovák Néppárt kiválik a kormánykoalícióból.)
október 17. – Átadják a Tiszaugi hidat .
október 24. – A „fekete csütörtök”, a New York-i tőzsde összeomlása, a nagy gazdasági világválság kezdete.
október 26. – A csehszlovák hatóságok házkutatást tartanak a magyar Országos Keresztényszocialista Párt székházában és Szüllő Géza pártelnök, illetve Dobránszky János alelnök lakásán.
október 27. – A csehszlovák kormánykoalíció felbomlása miatt kiírt parlamenti választásokon 15%-kal ismét az agrárpárt szerzi meg a legtöbb szavazatot. (A magyar pártok, közös listán kilenc mandátumhoz jutnak.)
november 17. – Szegeden felszentelik a harmadik Szent Rozália-kápolnát .
november 29. – Richard Evelyn Byrd és társai (Balchen, June, McKinley) elsőként repülnek át a Déli-sark fölött, Floyd Bennett nevű gépükkel.
december 3. – Megalakult a Magyar Vitorlás és Yacht Szövetség. (A szövetség első elnöke gróf Széchenyi Emil, alelnök Ugron Gábor és Véghelyi Dezső.)
december 7. – Új alkotmány Ausztriában .
december 29. – Lengyelországban Kazimierz Bartel alakít kormányt .
Határozatlan dátumú események
az év folyamán –
Világkiállítás Barcelonában .
A lengyel nemzetgyűlés 6 képviselőklubja (közép- és baloldali ellenzéki pártok) „Centrolew” (Középbal) néven ellenzéki blokkban egyesül, s megdönti a Switalski-kormányt .
Az év témái
A Hungária (régi nevén MTK) nyeri az NB1 -et. Ez a klub 13. bajnoki címe.
Születések
január 2. – Lux Elvira magyar szexuálpszichológus († 2016 )
január 3. – Sergio Leone olasz filmrendező († 1989 )
január 13. – Nagy Marianna Európa-bajnok magyar műkorcsolyázó († 2011 )
január 15. – Kiss Dezső magyar fizikus, az MTA tagja, a részecske- és magfizikai kutatások kiemelkedő alakja († 2001 )
január 15. – Martin Luther King amerikai baptista lelkész, polgárjogi harcos és politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik kiemelkedő vezetője. († 1968 )
január 23. – Polányi János Nobel-díjas magyar kémikus
január 24. – Dési Ábel magyar költő, prózaíró, kritikus, publicista († 2008 )
január 27. – Garai Gábor magyar költő, író, műfordító († 1987 )
január 27. – Gurics György világbajnok magyar birkózó, edző († 2013 )
február 2. – Věra Chytilová cseh filmrendező († 2014 )
február 3. – Zilai János magyar szőlész, egyetemi tanár († 2009 )
február 12. – Gombos Katalin magyar színésznő, érdemes művész , Sinkovits Imre felesége († 2012 )
február 19. – Litván György magyar történész († 2006 )
február 23. – Herbert Mies német, kommunista politikus († 2017 )
február 23. – Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenei gyűjtő († 1975 )
február 27. – Fodor András magyar költő, esszéíró († 1997 )
március 7. – Székely János magyar író, költő († 1992 )
március 27. – Heil József magyar festőművész († 2022 )
március 28. – Psota Irén kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2016 )
március 28. – Lemhényiné Tass Olga olimpiai bajnok magyar tornász († 2020 )
április 1. – Milan Kundera cseh–francia író, drámaíró, költő, esszéista († 2023 )
április 8. – Jacques Brel énekes, színész († 1978 )
április 10. – Max von Sydow svéd színész († 2020 )
április 17. – Urbán Aladár történész, az MTA doktora, az ELTE professor emeritusa († 2019 )
április 22. – Michael Francis Atiyah brit matematikus († 2019 )
április 24. – Kokas Klára zenepedagógus, zenepszichológus († 2010 )
április 26. – Lámfalussy Sándor magyar közgazdász († 2015 )
április 27. – Nyina Ponomarjova Európa-bajnok és kétszeres olimpiai bajnok szovjet-orosz diszkoszvető († 2016 )
május 4. – Audrey Hepburn Oscar-díjas holland-angol színésznő († 1993 )
május 6. – Paul Lauterbur amerikai kémikus († 2007 )
május 10. – Kányádi Sándor Kossuth-díjas romániai magyar költő, a nemzet művésze († 2018 )
május 12. – Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár († 2019 )
május 30. – Doina Cornea román költőnő, ellenzéki személyiség († 2018 )
június 10. – James McDivitt amerikai űrhajós († 2022 )
június 12. – Anne Frank zsidó származású német lány, akit „Anne Frank naplója” címmel kiadott, a második világháború idején írt naplójegyzetei tettek világhírűvé. († 1945 )
június 13. – Víctor Israel spanyol (katalán ) színész († 2009 )
július 2. – Lányi Zsolt magyar kisgazda politikus († 2017 )
július 5. – Zám Tibor író, tanár, szociográfus († 1984 )
július 6. – Gordon Zsuzsa kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2015 )
július 25. – Vaszilij Makarovics Suksin orosz író, színész, filmrendező († 1974 )
július 28. – Jacqueline Kennedy Onassis amerikai first lady (1961-1963) († 1994 )
augusztus 1. – Hafizullah Amin afgán elnök († 1979 )
augusztus 4. vagy 24 . – Jasszer Arafat palesztin vezető († 2004 )
augusztus 5. – Boros Ottó kétszeres olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 1988 )
augusztus 10. – Tamara Buciuceanu román színésznő, a „román vígjáték nagyasszonya” († 2019 )
augusztus 17. – Francis Gary Powers , az amerikai légierő tisztje († 1977 )
augusztus 18. – Horváth Teri Kossuth-díjas magyar színésznő († 2009 )
augusztus 23. – Czibor Zoltán labdarúgó , az Aranycsapat tagja († 1997 )
augusztus 24. – Moldován Stefánia Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő († 2012 )
augusztus 26. – Sz. Jónás Ilona magyar történész, középkor-kutató († 2017 )
szeptember 3. – Irene Papas , görög színésznő, énekesnő († 2022 )
szeptember 5. – Gyarmati István magyar fizikus, fizikokémikus, az MTA tagja († 2002 )
szeptember 9. – Simonek Lídia világbajnoki ezüstérmes kézilabdázó († 2013 )
szeptember 14. – Hans Clarin német színész († 2005 )
szeptember 15. – Murray Gell-Mann Nobel-díjas amerikai fizikus († 2019 )
szeptember 20. – Bitskey Tibor Kossuth-díjas magyar színész, a nemzet színésze († 2015 )
szeptember 20. – Anne Meara amerikai színésznő, humorista († 2015 )
szeptember 21. – Kocsis Sándor labdarúgó, az Aranycsapat csatára († 1979 )
szeptember 22. – Váradi Hédi Kossuth-díjas magyar színésznő († 1987 )
október 19. – Burger Kálmán kémikus, az MTA tagja († 2000 )
október 19. – Mihail Petrovics Szimonov szovjet/orosz mérnök, repülőgéptervező († 2011 )
október 31. – Bud Spencer (Carlo Pedersoli) olasz filmrendező, színész († 2016 )
november 5. – Kékesi László Ybl-díjas építész († 1988 )
november 9. – Kertész Imre Nobel-díjas író († 2016 )
november 12. – Grace Kelly Oscar-díjas amerikai színésznő, Monaco nagyhercegnője († 1982 )
november 12. – Michael Ende német író († 1995 )
november 14. – Beck Mihály magyar kémikus († 2017 )
november 20. – Gérecz Attila magyar költő, öttusázó, az 1956-os forradalom hősi halottja († 1956 )
november 22. – Görgey Gábor József Attila-díjas magyar író, költő , műfordító , politikus († 2022 )
november 23. – Kapitány István magyar repülőgép vezető, Malév -főpilóta († 1962 )
november 25. – Gross Arnold Kossuth-díjas magyar grafikus, festő, a nemzet művésze († 2015 )
december 9. – Bob Hawke ausztrál kormányfő († 2019 )
december 9. – John Cassavetes görög–amerikai színész, forgatókönyvíró és rendező († 1989 )
december 12. – Seregi László Kossuth-díjas magyar táncos, koreográfus († 2012 )
december 13. – Christopher Plummer Oscar-díjas kanadai színész († 2021 )
december 19. – Aszódi Pál magyar jogász, politikus († 2009 )
december 28. – Bori Imre magyar író, irodalomtörténész, kritikus († 2004 )
Halálozások
január 25. – gróf Almásy Imre főispán, a felsőház tagja (* 1868 )
február 8. – Rákosi Jenő író, újságíró (* 1842 )
március 20. – Ferdinand Foch francia marsall (* 1851 )
március 21. – Batthyány Ilona grófnő († 1842 )
március 25. – Festetics Andor , a Nemzeti Színház igazgatója (* 1857 )
április 4. – Karl Benz német mérnök, a modern gépkocsitechnika egyik úttörője (* 1844 )
április 20. – Henrik porosz királyi herceg porosz királyi és német császári herceg, a Német Császári Haditengerészet tengernagya (* 1862 )
május 2. – Vargha Gyula költő, statisztikus, az MTA tagja (* 1853 )
június 11. – ifj. Andrássy Gyula politikus, volt külügyminiszter (* 1860 )
június 16. – Oldfield Thomas angol zoológus (* 1858 )
június 20. – Olgyai Viktor festőművész, grafikus (* 1870 )
június 21. – Tersztyánszky Ödön kétszeres olimpiai bajnok vívó, honvéd ezredes, Tersztyánszky Ödön jogász, alkotmánybíró apja (* 1890 )
augusztus 17. – Benedek Elek író, meseíró (* 1859 )
augusztus 22. – Otto Liman von Sanders német tábornok, az első világháború alatt az Oszmán Birodalom katonai tanácsadója és az oszmán hadsereg parancsnoka (* 1855 )
szeptember 23. – Zsigmondy Richárd magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia kiemelkedő alakja (* 1865 )
október 23. – Heim Pál gyermekgyógyász, egyetemi tanár (* 1875 )
október 24. – Tost Gyula vallás-és közoktatásügyi miniszter (* 1846 )
október 28. – Osvát Ernő szerkesztő, író (* 1877 )
október 28. – Iszer Károly magyar labdarúgás egyik megalapítója (* 1860 )
november 10. – Lichteneckert István olimpiai bronzérmes tőrvívó (* 1892 )
november 18. – Kunfi Zsigmond (er. Kohn), magyartanár, szociáldemokrata politikus, miniszter, népbiztos (* 1879 )
december 2. – Bátor Szidor zenetanár, zeneszerző (* 1860 )
december 10. – Franz Rosenzweig német filozófus, történész (* 1886 )
december 23. – Tóth János magyar államtitkár, belügyminiszter, felsőházi tag, országgyűlési képviselő (* 1864 )
A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Jegyzetek
1 2 3 Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 165. o.
↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 136-137. o.
↑ Frédéric Le Moala: Vörösből fekete. Benito Mussolini. Rubicon, XXXV. évf. 403–404. sz. (2024) 39. o. ISSN 0865-6347
↑ Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez. Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. 182. o. ISBN 963 547 849 6
1 2 3 Baló–Lipovecz Lengyelország, 182. o.
1 2 3 4 5 Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 137. o.
↑ Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. [Budapest]: Aula. 1999. 337. o. ISBN 963-9215-51-1
↑ Babus Endre: A két válságperiódus néhány fontos eseménye. HVG, 51–52. sz. (2013) 20. o. ISSN 1217-9647
↑ Lénárt T. András: Katalónia a 20. században. Rubicon, XXVIII. évf. 313. sz. (2017) 59. o. ISSN 0865-6347
↑ Bartók Béla művei (időrendben). zti.hu (Hozzáférés: 2025. március 3.)
Források
↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György –Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.