A spanyol és katalán irodalomtörténet egyik nagyjaként tartják számon, több díjjal is elismerték. Kiválóan rajzolt, de a festészetet feladta az irodalom javára. Hazáját egy időre elhagyta, miután véget ért a spanyol polgárháború, mert tagja volt a kommunista pártnak. Párizsban, Argentínában és Olaszországban élt, itt is adott ki műveiből. Spanyolországba 1977-ben tért vissza. Szenvedélyes Barcelona futball drukker volt és 88 évesen még feleségül vette a titkárnőjét, de a századfordulót már nem érte meg.
Munkássága
Több korszak is megkülönböztethető nála: neopopularizmus, gongorizmus, szürrealizmus, politikai költészet és a nosztalgikus költészet.
Az első korszaka, a neopopularizmus, a neotradicionalizmus jegyében is telik. A hagyományos formákat harmóniába hozza az avantgárddal rövid versekben, énekekben, olykor népi és olykor alaposan kidolgozott metaforákban.
Marinero en tierra (1925)– modern tónusban, egyszerű nyelvezettel. A tenger a tisztaságot és a szabadságot szimbolizálja nála