április 20. – Csehszlovákiában az 1926. évi 55 számú kormányrendelet módosítja a szlovákiai bírósági járások határait, jórészt azzal a céllal, hogy a 20%-os nemzetiségi minimum alá szorítson magyarlakta területeket.
április 24. – Szovjet-német semlegességi és megnemtámadási szerződés.
május 10. – Lengyelországban megalakul a „nemzeti egyetértés” kormányaWincenty Witos vezetésével, melyben a nemzeti demokraták, a kereszténydemokraták, a Piast Párt, a Lengyel Szocialista Párt és a Nemzeti Munkáspárt vesz részt. (Józef Piłsudski támadásai a kormánnyal szemben. Szembehelyezkedik minden olyan kísérlettel, hogy a parlament gyakoroljon felügyeletet a hadsereg fölött. Befolyását hívei révén is növeli a hadseregben. A kormány az állandósult támadások miatt lemond.)
május 12. – Józef Piłsudski lengyel marsallnak a hadsereg élén végrehajtott államcsínye. (A hozzá hű csapatokkal sulejówi rezidenciájából elindul Varsó elfoglalására.)
május 14–15. – A varsói harcok következményeként lemond a kormány.
május 15. – Stanisław Wojciechowski lengyel köztársasági elnök lemond. (Piłsudski visszautasítja köztársasági elnökké választását, és maga helyett Ignacy Mościcki professzort javasolja államelnöknek, aki június elejétől tölti be ezt a tisztséget egészen a III. köztársaság végéig.)
június 12. – Franciaország és Románia barátsági szerződést köt; Franciaország elismeri Besszarábia Romániához tartozását.
július 1. – Csehszlovákiában az 1926. évi 152. számú törvény részben rendezi a magyar nemzetiségű állampolgárság nélküliek honosításának kérdését, amely közel 40 ezer embert érint.
augusztus 2. – Lengyelországban végrehajtják az alkotmány revízióját. (Piłsudski és hívei a helyzet „szanálására” tesznek ígéretet, innen a rendszer neve: szanációs rendszer – Sanacja.)
augusztus 20. – A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Görögország barátsági szerződést köt.
október 2. – Józef Piłsudski alakít kormányt Lengyelországban. (Ő maga irányítja a hadügymi tárcát, és egyben a fegyveres erők főfelügyelője is. Kiépíti hivatalnoki-katonai diktatúráját, bár a kormányzás parlamenti demokratikus formája megmarad.)
november 8. – Az olasz hatóságok letartóztatják és gyors eljárásban ötévi internálásra, majd „rendes” eljárásban húszévi börtönre ítélik Antonio Gramscit, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát, parlamenti képviselőt. (Ítéletét 1932-ben, a Mussolini hatalomátvételének tizedik évfordulójára meghirdetett amnesztia keretében 12 évre mérsékelték.)
december 27. – Új pénzegység, a pengő forgalomba hozatala Magyarországon.
Határozatlan dátumú események
az év elején – Lengyelországban a Skrzyński-kormány a Grabski-program végrehajtásának sikertelensége, a gazdasági nehézségek és a belpolitikai válság miatt benyújtja lemondását.
az év folyamán –
Lengyelországban megindul a föld nélküli és a szegényparasztok tömeges kivándorlása. (Számuk 1928-ig eléri a félmilliót.)
Gazdasági fellendülés kezdődik Lengyelországban, ahol folytatódik a gdyniai kikötő építése, amely Koppenhága után a második legnagyobb balti-tengeri átrakodó kereskedelmi kikötővé növi ki magát.
A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
↑Mihail Heller–Alekszandr Nyekrics: Orosz történelem. II. A Szovjetunió története Budapest: Osiris–2000. 1996. 580. o. = Europica Varietas, ISBN9633791782
↑Balkán-kronológia:Balkán-kronológia III: Válság és háború, 1919–1945. Szerk. Bagdi Róbert, Demeter Gábor, Bíró László, Zahorán Csaba. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya – Balgarska Akademiya na Naukite. 2022. = A Magyar-Bolgár Vegyes Történész Bizottság Kiadványai, 10. ISBN9789634163121
↑Baló–Lipovecz:Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.