1923

Határozott dátumú események

• január 1. – A csehszlovák közigazgatás egységesítése érdekében bevezetik az ún. nagymegyék rendszerét, amely Szlovákiában a korábbi magyarországi megyerendszer 16 vármegyéje helyett 6 „župát” eredményez.
• január 5. – Josef Šoupal anarchista Prágában merényletet követ el a csehszlovák pénzügyminiszter, Alois Rašín ellen. (A miniszter 18-án hal bele sérüléseibe.)
• január 11. – Francia és belga csapatok elfoglalják a Ruhr-vidéket, hogy kierőszakolják Németországtól a háborús jóvátételt.
• február 4. – Bulgáriában sikertelen merényletet követnek el Alekszandar Sztambolijszki miniszterelnök ellen.
• február 10. – A Szlovén-Horvát-Szerb Királysághoz csanádi egyházmegyei plébániákból apostoli kormányzóság alakul Nagybecskerek székhellyel.
• február 17. – A Román Királysághoz csatolt csanádi egyházmegyei plébániákból apostoli kormányzóság alakul Temesvár székhellyel.
• február 21. – A budapesti törvényszék vagyonvesztésre ítéli Károlyi Mihályt.
• március 1. (Julián naptár szerint február 16.) – Görögországban bevezetik a Gergely-naptárt.
• március 2. – Csepelen üzembe helyezik az első magyar rádiót.
• március 6. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a köztársaság védelmét szolgáló rendelkezésekről.
• március 18. – Parlamenti választások a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban a radikálisok győzelmével.
• március 25. – Glattfelder Gyula csanádi megyés püspök székhelyét Temesvárról Szegedre teszi át.
• március 27. Romániában megszavazzák az új alkotmányt, amely általános, egyenlő és titkos választójogot biztosít a férfiaknak.
• április 26. Bowes-Lyon Erzsébet brit királyné és VI. György brit király összeházasodnak a Westminsteri apátságban.
• május 15. – Lengyelországban a Nemzeti Egység Keresztény Szövetsége és a Piast Párt aláírja a lanckoronai szerződést, mely a Sikorski-kormány bukásához vezet.
• május 18. – Prágában megkezdi rendszeres adását a csehszlovák rádió.
• május 28. – Lengyelországban megalakul a Wincenty Witos vezette új kormány.
• július 24. – Törökország és az antanthatalmak aláírják a Lausanne-i békeszerződést.
• július 19. – Hazaárulás vádjával per kezdődik Stjepan Radić, Vlatko Maček és Juraj Krnjevic, a Horvát Parasztpárt képviselői ellen.
• augusztus 2. – Országos körútjának San Franciscó-i állomásán, teljes kimerültségben meghal Warren G. Harding amerikai elnök. Utódja alelnöke, Calvin Coolidge.
• augusztus 13. – Gustav Stresemann kormánya Németországban.
• augusztus 18. – A csehszlovák-lengyel határviták a Népszövetség Tanácsa elé kerülnek. (A Tanács 1924. március 24-én szentesíti a hágai nemzetközi bíróság által kidolgozott megoldást. A határvitát a két ország 1925. április 23-án, Edvard Beneš külügyminiszter varsói látogatásakor zárja le.)
• szeptember 1. – A Richter-skála szerint 7,9-8,3 erősségű földrengés rázza meg Tokiót és Jokohamát, több mint százezer ember halálát okozva.
• szeptember 13. – Spanyolországban Miguel Primo de Rivera államcsínnyel magához ragadja a hatalmat és katonai diktatúrát vezet be. (XIII. Alfonz spanyol király azonnal elismeri a diktatúrát, a cortest pedig feloszlatják.)
• szeptember 19.–október 2. – Lengyelország Kommunista Munkáspártja II. kongresszusa határoz arról, hogy egységfrontot alakít ki a demokratákkal egy munkás-paraszt kormány létrehozására. (Követelik a földek szétosztását a parasztságnak, a földesurak kártalanítása nélkül.)
• október 5. – Lengyelország Kommunista Munkáspártja és az egységfront „21-es bizottsága” Felső-Sziléziában általános sztrájkot hirdet. (A łódzi textilmunkások és a varsói munkások követik a felhívást.)
• október 6. – Csehszlovákiában több mint 120 ezer bányász sztrájkol a bércsökkentés ellen.
• október 10. – Cao Kunt az általa lefizetett Kínai Nemzetgyűlés a Kínai Köztársaság elnökévé választja.
• október 16. – A csehszlovákiai helyhatósági választásokon a legtöbb szavazatot az agrárpárt, a kommunisták és a néppárt szerzi meg. (Szlovákiában 16,6%-os eredménnyel a néppárt a legerősebb párt.)
• október 23. – Hamburgban Ernst Thälmann vezetésével munkásfelkelés tör ki, melyet csak 26-án tudtak leverni.
• október 29. – Az Oszmán Birodalom felbomlása, a köztársaság kikiáltása, Törökország megalakulása.
• november 6. – Sztrájkok Krakkóban, ahol a sztrájkolók összetűznek a rendőrséggel. A kormány rendkívüli állapotot hirdet és a tüntetőkre lövet (18 halálos áldozat, főbb mint 200 sebesült).
• november 8–9. – Adolf Hitler puccskísérlete Münchenben.
• november 15. – A csehszlovák parlamenti választásokon az agrárpárt szerzi a legtöbb szavazatot (13,7%), a második helyen a Kommunista Párt (13,2%), a harmadikon a cseh néppárt (9,7%) végez. (A Magyar Keresztényszocialista Párt négy mandátumot szerez.)
• november 20. – Habsburg Ottó születésnapján királypárti demonstrációt tartanak budapesti Bazilikában.
• november 26. – A kisantant államok jegyzőkönyvben kötelezik magukat, hogy egymás fegyverszállítmányait átengedik országaikon.
• november 29. – Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.
• december 9. – Ismét Antonín Švehla vezetésével alakul meg a csehszlovák kormány.
• december 19. – Megbukik a Witos-kormány, és másodszor is Władysław Grabskit választják meg Lengyelország miniszterelnökévé. (Az új kormányfő a gazdasági helyzet javítására kidolgozza az ún. stabilizációs tervet. A Grabski-reformok legjelentősebb pontja az adóprés megszorítása, ezzel a vagyonos rétegeket ugyanúgy közvetett adóval terhelik, mint a dolgozókat. Megreformálják a közigazgatást, új pénzt (złoty) vezetnek be, s létrehozzák a Lengyel Bankot. Meggyorsul a külföldi tőke beáramlása.)
• december 18. – Aláírják a Magyar Királyság és a Török Köztársaság közötti barátsági egyezményt.

Határozatlan dátumú események

• az év elején – Gazdasági és pénzügyi válság Lengyelországban, ahol hiányzik az állami integráció az egymással hadakozó politikai és társadalmi pártokkal, csoportosulásokkal – főleg a Piłsudski-pártiak és a nemzeti demokraták – szemben.
• április – A csehszlovákiai ellenzéki magyar kisebbségi pártok, úgymint az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt közös beadványt juttat el a Népszövetséghez a csehszlovákiai magyarság politikai, kulturális és gazdasági sérelmeiről.

Államok vezetőinek listája 1923-ban

1923 a filmművészetben

• szeptember 3. – A Paramount Pictures által szerződtetett Ernts Lubitsch bemutatja első amerikai játékfilmjét, a Rositát, amit a közönség elutasítóan fogad.
• október 16. - Walt Disney és testvére Roy Oliver Disney megalapítják a The Walt Disney Company-t.
• december 29. – Vladimir K. Zworykin (1889–1982), orosz származású amerikai feltaláló szabadalmaztatja az „ikonoszkópot”, egy elektronikus kameracsövet, amely A.A. Campbell-Swinton 1911-es javaslatát követi. Zworykin fejlesztése több ponton épít Tihanyi Kálmán szabadalmaira.
• Safety Last! (Felhőkarcoló szerelem), főszereplő Harold Lloyd.
• The Ten Commandments, főszereplő Theodore Roberts; rendező Cecil B. DeMille
• Why Worry?, főszereplő Harold Lloyd
• A Woman of Paris, főszereplő Edna Purviance; rendező Charles Chaplin
• Fejős Pál – Egri csillagok
• Kertész Dezső – Az elrabolt királyfi
• Balogh Béla – Fehér galambok fekete városban
• Balogh Béla – A lélek órása
• Deésí Alfréd – A két és fél jómadár

1923 az irodalomban

• január eleje – Megjelenik a Napkelet első száma.
• október 17. – Baumgarten Ferenc Ferdinánd végrendeletében megalapítja a Baumgarten-díjat.
• november – Megjelenik Károlyi Mihály memoárja Egy egész világ ellen címmel.

1923 a jogalkotásban

1923 a légi közlekedésben

1923 a sportban

• Az MTK nyeri az NB 1-et, ez a klub 10. bajnoki címe.

1923 a tudományban

• A magyar Posta Kísérleti Állomás személyzetéből alakult amatőr gárda elkezdi sugározni a rádióműsort. (A hivatalos adás 1925. december 1-jén indult.)

1923 a vasúti közlekedésben

1923 a zenében

• február 7. – Berlinben bemutatják Bartók Béla Bartók: 2. hegedű-zongora szonátáját.
• november 19. – Budapesten bemutatják Bartók Béla Táncszvitjét, Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus és Dohnányi Ernő Ünnepi nyitány című zeneművét a pesti Vigadóban.
• Arthur Honegger: Pacific 231