Államcsíny

Az államcsíny vagy puccs törvénytelen hatalomátvétel, a szélesebb néptömegek támogatása nélkül, többnyire fizikai erőszak, nem ritkán katonai erő alkalmazásával, de előfordul békésen is. Az irányító hatalmat egy szűk és szervezett elit ragadja magához a törvényes formák és a politikai többség akaratának mellőzésével. Politikai jellege általában jobboldali, de vannak baloldali példák is.

A forradalomtól eltérően csak a vezető csoport lecserélése a célja, nem törekszik a társadalmi és politikai struktúrák megváltoztatására.

Az ókori és középkori történelemben gyakran palotaforradalomnak nevezik, mivel a hatalom ellenlábasai jellemzően az uralkodó palotájában, udvarában szervezték meg. A 19. században és a 20. század első felében Európában is gyakori volt. A 20. század második felétől főleg a harmadik világban fordul elő.

Államcsínyek a történelemben

• Franciaország, 1799: Bonaparte Napóleon államcsínyt hajt végre, új rendszert épít ki, a Konzulátust, melyben minden hatalom az Első Konzul (azaz ő maga) kezében összpontosul
• Svájc, 1839:
• Német Birodalom, 1920. március 13-16: Kapp-puccs az SPD vezette kormány ellen. Wolfgang Kapp megdöntöttnek nyilvánítja a köztársasági kormányt, majd magát kancellárrá nevezte ki. Néhány nap alatt leverték.
• Német Birodalom, 1923: Müncheni sörpuccs Hitler vezetésével.
• Kínai Köztársaság, 1924. október 23.: A pekingi puccs során Feng Jü-hsziang kínai hadúr megdönti Cao Kun elnök uralmát.
• Lengyelország, 1926. május: Józef Piłsudski hatalomátvétele.
• Ausztria, 1933. március 4.: Engelbert Dollfuß államcsínyt hajt végre, korlátlan hatalomra törekszik, törvénytelenné nyilvánítja a kommunista és a náci pártot is, felszámolja a gyülekezési és sajtószabadságot, fasiszta nézeteit próbálta érvényre juttatni.
• Német Birodalom, 1934: Röhm-puccs
• Ausztria, 1934. július 25.: osztrák nácik Bécsben meggyilkolják Dollfuß kancellárt.
• Japán Birodalom, 1936: a kiéleződött politikai ellentétek hatására február 26-án is meggyilkoltak 5 kormánytisztviselőt, – a hasonló akciók megakadályozására – a hadsereg átveszi az irányítást. Végül 1941-ben Tódzsó Hideki tábornokot miniszterelnöknek nevezik ki.
• Spanyolország, 1936. július 17.: nacionalista felkeléssel megkezdődik a polgárháború. A köztársaságiak veszik át a hatalmat.
• Német Birodalom, 1943. március 7.: kísérlet Hitler eltávolítására az ország éléről
• Német Birodalom, 1944. július 20.: sikertelen bombamerénylet Hitler ellen, a merénylet ürügyén leszámolnak a merénylőkkel és az ellenzékkel.
• Magyarország, 1944. október 15.: Szálasi-puccs (nyilas hatalomátvétel). A német hadsereg támogatásával Szálasi Ferenc lemondatja Horthy Miklós kormányzót, és átveszi a hatalmat.
• Csehszlovákia, 1948. február : A Csehszlovák Kommunista Párt Klement Gottwald vezetésével átveszi a hatalmat az országban.
• Irán, 1953. augusztus 22.: a CIA 1953-ban megdönti Mohammed Mossadegh iráni elnök uralmát az Operation Ajax akcióval.
• Irak, 1958. július 14-én a hadsereg és a Nemzeti Egységfront vezette forradalom megdönti a királyságot, és megalakították az Iraki Köztársaságot.
• Franciaország, 1961. április 23.:
• Algéria, 1965. június 19.: Az országot 1962-től irányító Ahmed Ben Bella elnököt korábbi harcostársa, Houari Boumedien vértelen puccsal távolítja el a hatalomból.
• Görögország, 1967: A görög katonai diktatúra kezdete, melynek az 1974-es ciprusi válság vet véget.
• Chile, 1973. szeptember 11.: Augusto Pinochet megdönti a törvényes elnök, Salvador Allende hatalmát.
• Argentína, 1943, 1962, 1966 és 1976 is erőszakos hatalomátvétel
• Irán, 1979: 'Iszlám forradalom', a császárság megdöntése, Irán államformája köztársaság.
• Törökország 1980. szeptember 12. : katonai puccs a török hadsereg vezetésével, amely megakadályozza az iszlám szélsőségesek előretörését.
• Spanyolország, 1981: február 23-án, Antonio Tejero alezredes vezetésével a Guardia Civil egyik szakasza behatol a spanyol parlament üléstermébe. Céljuk a Franco tábornok halálát követő politikai folyamatok megállítása.
• Guatemala, 1982 (és többször előtte is)
• Szovjetunió, 1991 augusztusában puccskísérlet, majd 1991. december 8-án bejelentik a Szovjetunió megszűnését.
• 1999., Pakisztán, októberében Pervez Musarraf tábornok katonai puccsal átveszi a hatalmat.
• 2000., Fidzsi 1987 után ismét katonai puccs
• 2004., Haiti (vitatott),
• 2005., Mauritánia
• Thaiföld, 2006. katonai puccs
• Fidzsi, 2006.
• Mauritánia, 2008
• Thaiföld 2014. katonai puccs
• Isztambul és Ankara, Törökország, 2016. július 15-én: 2016-os törökországi katonai puccskísérlet.
• Zimbabwe 2017.
• Szudán 2019. katonai puccs: 2019-es szudáni katonai puccs.
• Mianmar 2021. katonai puccs: 2021-es mianmari katonai puccs.
• Gabon 2023. katonai puccs: 2023-as gaboni katonai puccs.

Egyéb

• Magyarországon Posta Imre és Kovács Áron egy belső összejövetelükön, a világhálón is közvetített felszólítással élt 2019-ben, hogy döntsék meg a fennálló államrendet. Posta és hívei ráadásul saját alkotmányt fogalmaztak és konkrét személyek likvidálására ösztökéltek.
• 2024 elején a magyar hatóságok őrizetbe vettek néhány, magukat szkítának valló személyeket, akik az azt megelőző hónapokban nyíltan készültek államcsínyre (lásd szkíta puccskísérlet).

Kapcsolódó szócikkek

• önpuccs

Jegyzetek

Források

• ↑ Bogdanor: Vernon Bogdanor (szerk): Politikatudományi enciklopédia. Budapest: Osiris. 2001. = Osiris kézikönyvek, ISBN 963 389 035 7  

További információk

Nézd meg az államcsíny címszót a Wikiszótárban!

• 2002. április 13. – Államcsíny Venezuelában: megbuktatták Chávez elnököt^{[halott link]}, gondola.hu
• Melyik ország a katonai puccsok világcsúcstartója?, hvg.hu
• Edward N. Luttwak: Puccsisták kézikönyve; ford. Szalay Zsuzsanna; Századvég, Budapest, 2023 (Furor politicus)