2024

Január

• január 1.
  • Belgium veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Spanyolországtól.
  • Örményország veszi át Oroszországtól az Eurázsiai Gazdasági Unió (EGU) soros elnöki tisztét. (A szervezet szentpétervári csúcstalálkozóján Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette, hogy támogatja ugyan a tagállomok gazdasági együttműködésének elmélyítését, de ellenzi, hogy az EGU közös politikai, pláne geopolitikai célokat tűzzön ki maga elé.)
  • Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek a BRICS tagja lesz. (Argentína csatlakozási szándékát visszavonta az új elnök, Javier Milei.)
  • A Hegyi-Karabah Köztársaság hivatalosan is felbomlik, újra Azerbajdzsán része.
  • Mickey egér 1928-ban rajzolt figurája közkinccsé válik, mivel a The Walt Disney Company szerzői jogai 95 év után lejárnak.
  • 7,6-os erősségű földrengés rázza meg Japánt, cunamiveszélyt hirdetnek az országban.
  • Etiópia bejelenti, hogy elsőként el fogja ismerni Szomáliföld függetlenségét.
• január 3. – A legtöbb életet követelő terrortámadás Irán területén az 1970-es évek óta, a meggyilkolt Kászem Szolejmáni emlékére rendezett eseményen. (A két robbantás következtében 84 személy halt meg.)
• január 7. – Parlamenti választás Bangladesben. (A Sejk Haszina Vazed miniszterelnök vezette szekuláris Áojámi Liga nevű kormánypárt győzött a megszerezhető mandátumok több mint háromnegyedével.)
• január 8.
  • Az Astrobotic Technology és a NASA elindítja az első magán cég által legyártott Holdra szálló egységet. (Hét órával az indítás után elveszítik az irányítást az eszköz fölött, ami üzemanyag-veszteséget okoz és törlik a holdra szállást.)
  • Általános sztrájk veszi kezdetét Németországban. (Miután a német kormány jelentősen csökkentette a 2024-es költségvetésben a mezőgazdasági támogatásokat a gazdák országszerte tüntetéseket szerveztek, lezárták az autópályák felhajtóit és a városok közlekedését is megbénították.)
  • Ecuador elnöke, Daniel Noboa válsághelyzetet hirdet és a hadsereget az utcákra küldi, miután a Los Choneros kartell vezetője, José Adolfo Macías Villamar, megszökött börtönéből.
• január 9. – Az előző nap lemondó francia miniszterelnök, Élisabeth Borne helyébe Gabriel Attal oktatási minisztert nevezi ki Emmanuel Macron elnök. (A 34 éves Attal a modern francia történelem legfiatalabb miniszterelnöke.)
• január 11. – Egy Egyesült Államok által vezetett koalíció több rakétatámadást hajt végre Jemen területén a hútik ellen.
• január 12. – Ukrajna és az Egyesült Királyság biztonsági együttműködési megállapodást köt.
• január 13. – Parlamenti és elnökválasztás Tajvanon. (A szavazatok alig több mint 40%-ával a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) jelöltje, Laj Csing-tö nyeri a választást, ezzel az 1996-os első szabad elnökválasztás óta most sikerült először a harmadik egymást követő alkalommal is ugyanannak a pártnak győznie. 33,5%-kal a második helyen végzett a Kuomintang jelöltje, Hou Jü-ih, a harmadik pedig a 2019-ben létrejött centrista Tajvani Néppárt (TPP) alapítója, Ko Ven-cse lett 26,5%-kal.)
• január 14.
  • X. Frigyes trónra lép Dániában, II. Margit újévi lemondását követően.
  • Guatemalában leteszi az elnöki esküt Bernardo Arévalo, váltva ezzel a poszton a népszerűtlen jobboldali államfőt, Alejandro Giammatteit, aki az alkotmány értelmében már nem indulhatott újra a székért.
• január 15.
  • Az Egyesült Államokban megkezdődik az elnökválasztási ciklus az Iowa államban tartott első republikánus pártgyűléssel.
  • Irán rakétatámadásokat hajt végre Irak és Szíria ellen, a kermáni terrortámadás megbosszulásaként.
• január 16. – Irán Pakisztán területét bombázza, egy szunnita szeparatista mozgalmat célozva, amire Pakisztán három nappal később saját támadásával válaszolt.
• január 19.
  • Japán lett az ötödik ország, amely sikeres holdra szállást hajtott végre, a SLIM küldetés részeként.
  • Megkezdődnek a 2024. évi téli ifjúsági olimpiai játékok.
• január 20. – Irán elmondása szerint Izrael megölte a Forradalmi Gárda öt tagját egy bombázásban.
• január 22. – Joseph Boakai beiktatása, mint Libéria elnöke.
• január 23. – A török parlament megszavazza Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását (a ratifikációs okmányt Erdoğan török elnök január 25-én írta alá), így a magyar kormány ígéretével ellentétben Magyarország marad az utolsó NATO-tagállam, amely még nem járult hozzá Svédország csatlakozásához.
• január 24. – A Korocsai járás területén lezuhan az orosz légierő egyik Il–76 gépe, amin hatvanöt ukrán háborús foglyot szállítottak. Senki nem éli túl a katasztrófát.
• január 24. – A Texasi Nemzeti Gárda az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntését figyelmen kívül hagyva elfoglalja a Shelby Park területét Eagle Pass városában, a Mexikóval közös határ közelében. Az ország huszonhat republikánusok által ellenőrzött állama közül huszonöt támogatásáról biztosítja Texast.
• január 26.
  • A Nemzetközi Bíróság úgy dönt, hogy a Dél-afrikai Köztársaság perének Izrael ellen, népirtás vádjával, lehet alapja, így kijelenti, hogy az eljárás folytatódhat. Ezek mellett felszólítja Izraelt, hogy tegyen meg mindent a népirtás elkerülésére a gázai övezetben.
  • Parlamenti választás Tuvalun.
• január 28. – Elnökválasztás Finnországban. (Az első fordulóban egy jelölt se kapott elég szavazatot, a második fordulót február 11-én rendezik meg.)

Február

• február 1.
  • Az Európai Unió összes tagországa jóváhagyja az 50 milliárd eurós segélycsomagot Ukrajnának.
  • Az Amerikai Egyesült Államok szankciókat vezet be izraeli telepesek ellen, Ciszjordániában elkövetett erőszak miatt.
  • Megkezdi működését a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH), amelynek élére Lánczi Tamás kerül.
• február 2. – A 444.hu cikkével kirobban a kegyelmi ügy, amely nyolc nappal később Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezet.
• február 3.
  • Macky Sall szenegáli elnök bejelenti, hogy a választási eljárással és a jelöltállítással kapcsolatos viták miatt elhalasztják a február 25-re kiírt elnökválasztást. (Három nappal később, február 5-én a parlament – azt követően, hogy a csendőrség több ellenzéki képviselőt eltávolított az ülésteremből – jóváhagyja azt a törvényjavaslatot, mely december 15-re halasztja az elnökválasztást. Az elnök arra is felhatalmazást kap, hogy az április 26-án lejáró mandátuma ellenére a posztján maradjon. Zavargások robbannak ki. Március elején azonban mégis kezdetét veszi a rövidített elnökválasztási kampány, miután az elnök kihirdette, hogy az elhalasztott elnökválasztást áttette március 24-re.)
  • Michelle O’Neill tölti be Észak-Írország első minisztere (miniszterelnöke) tisztét, s ezzel első ízben irányítja az Egyesült Királysághoz tartozó országrészt annak a katolikus Sinn Féin pártnak a politikusa, amely az Ír-sziget újraegyesítése mellett áll ki.
• február 4. – Elnökválasztás El Salvadorban.
• február 5. – A Fidesz-KDNP és a kormány képviselői bojkottálják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amit az ellenzéki képviselők azért kezdeményeztek, hogy felgyorsítsák Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását; a parlament ülését így a napirend elfogadása nélkül berekesztik.
• február 7. – A 2003 óta hivatalban lévő İlham Əliyev nyeri az azerbajdzsáni elnökválasztást a voksok 92%-ával, míg ellenfele, Zahid Oruj a második helyen végez 2%-kal. (A szavazást 2025-ről hozták előre, miután az azeri hadsereg 2023-ban visszafoglalta az örmény kézen lévő, Azerbajdzsán területére beékelődött Karabahot.)
• február 8. – Parlamenti választás Pakisztánban. (A Pakisztáni Muszlim Liga–Navaz (PML–N) nyeri a választást, míg a Tihrík-i-Inszaf (PTI) párt támogatta, függetlenként indult jelöltek szerzik a legtöbb, 93 mandátumot.)

  

• február 10. – Lemond Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke, miután kiderült, hogy elnöki kegyelemben részesítette a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét, akit kényszerítésért 3 év 4 hónap börtönre ítéltek, mert megpróbálta eltussolni főnöke szexuális visszaéléseit. (Varga Judit volt igazságügy-miniszter vállalva a politikai felelősséget az államfő döntésének ellenjegyzéséért bejelenti a közéletből való távozását, lemond az országgyűlési képviselői mandátumáról és a Fidesz 2024-es EP-listájának a vezetéséről.)
• február 11.
  • Az elnökválasztás második fordulója Finnországban. (Az ország korábbi miniszterelnöke, a jobbközép Nemzeti Koalíció Pártjának jelöltje, Alexander Stubb nyerti a második fordulót, a szavazatok több mint 51%-ával, míg liberális zöldpárti ellenfelére, Pekka Haavistóra a résztvevők 48,4%-a szavazott.)
  • Interjút ad a Partizánnak Magyar Péter, Varga Judit volt férje, és ezzel megkezdi saját politikai pályafutását.
• február 14. – Parlamenti és elnökválasztás Indonéziában.
• február 16.
  • Kína bűnüldözési és biztonsági megállapodást köt Magyarországgal. (A megállapodást Vang Hsziao-hung kínai közbiztonsági miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter írja alá Budapesten a kínai–magyar rendészeti csúcstalálkozó keretei között.)
  • Tüntetés a budapesti Hősök terén a gyermekbántalmazás áldozatai mellett Novák Katalin kegyelmezési ügye után, az eseményen a szervezők becslése szerint százötvenezer fő vesz részt. Számos más népszerű tartalomgyártó mellett felszólal Azahriah, Pottyondy Edina és Gulyás Márton is.

    

• február 22. – Az amerikai Intuitive Machines űrkutató magánvállalat Odysseus nevű holdszondája sikeresen leszáll a Hold déli-sarki vidékére. (Több mint 50 év elteltével az Apollo–17 expedíciója óta ez az első eset, hogy ismét leszállóegység jut a Holdra. Az első magántulajdonban lévő űrhajó magyar idő szerint 2024. február 23-án 00:24-kor landolt.)
• február 25. – Parlamenti választás Fehéroroszországban. (A Belaja Rusz párt kapja a legtöbb szavazatot, de minden jelölt kormánypárti volt.)
• február 26.
  • Köztársaságielnök-választás Magyarországon. (Az Országgyűlés Sulyok Tamást választja meg. Az államfői tisztséget ideiglenesen, nyolc napig Kövér László házelnök tölti be.)
  • Hosszú huzavona után a magyar parlament hozzájárul ahhoz, hogy Svédország a NATO tagja lehessen.

Március

• március 5. – Hivatalba lép Sulyok Tamás, mint Magyarország köztársasági elnöke.

  

• március 7. – Svédország az Észak-atlanti Szerződés Szervezete harminckettedik tagja lett.
• március 10. – Előrehozott parlamenti választás Portugáliában.
• március 11. – Lemond Haiti elnöke és miniszterelnöke, Ariel Henry, az országban folyó bandaháború következtében.
• március 13. – Az Európai Unió elfogadja az első mesterséges intelligenciát szabályozó törvénycsomagot.
• március 17. – Vlagyimir Putyint ismét újraválasztják Oroszország elnökének. (Ötödik terminusa így 2030-ban ér véget.)

• március 22. – Moszkvai terrortámadás. (Legalább 133 ember életét vesztette és közel 150-en megsérültek.)
• március 23. – Elnökválasztás Szlovákiában.
• március 24.
  • Öt halálos áldozattal járó baleset a 11. Esztergom–Nyerges Rally Bajót és Lábatlan közötti gyorsasági szakaszán
  • Elnökválasztás Szenegálban, amely az ellenzék jelöltjének, Bassirou Diomaye Faye győzelmével zárul.
• március 26. – Baltimore-ban egy hajó összedönti a Francis Scott Key hidat.
• március 27. – A Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt Portik Tamás fiát, ifj. Portik Tamást 1,5 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítéli, amiért január 30-án megpróbálta kávéval leönteni az édesapja ügyében eljáró Póta Péter bírót.
• március 31. – Románia és Bulgária a schengeni övezet része lesz, de a szabályokat egyelőre csak a repülőtéri határátlépésnél és hajózásnál alkalmazzák.

Április

• április 1. – Izrael rakétatámadást folytat a damaszkuszi iráni nagykövetség ellen, 16 embert megölve.
• április 3. – 7,7 erősségű földrengés éri Tajvant.
• április 4. – Parlamenti választás Kuvaitban.
• április 5. – A bécsi diplomáciai szerződés szabályait megszegve az ecuadori rendőrség razziát tart Mexikó nagykövetségén Quitóban, hogy letartóztassák az ország 48. alelnökét, Jorge Glast. Mexikó és Nicaragua is megszakítja diplomáciai kapcsolatát Ecuadorral.
• április 6.
  • Magyar Péter nagygyűlése a budapesti Kossuth téren.
  • Peter Pellegrini nyeri a szlovákiai elnökválasztás második fordulóját.
• április 8. – Teljes napfogyatkozás Észak-Amerikában.
• április 9. – Leo Varadkar lemondása után Simon Harris lett Írország legfiatalabb taoiseach-ja.
• április 10. – Parlamenti választás Dél-Koreában. (A Demokratikus Összefogás Pártja) nyeri a legtöbb széket.
• április 13. – Irán megtorló támadást indít Izrael ellen, miután az utóbbi ország megtámadta nagykövetségét Szíriában.
• április 17. – Parlamenti választás Horvátországban. (Egymást követő negyedik alkalommal nyerte meg a parlamenti választást a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ). Az Andrej Plenković miniszterelnök vezette párt a voksok 34,4%-át kapta meg, s az ugyancsak jobboldali Haza Mozgalommal hozott létre koalíciós kormányt.)
• április 19.
  • Megkezdődik a parlamenti választás Indiában. (A választás június 1-én ér véget.)
  • Izrael légitámadással válaszol az Irán által hat nappal korábban elkövetett rakétatámadásra.
• április 22. – Az Európai Parlament elutasít egy indítványt, ami napirendre vette volna a Nemzeti Konzervativizmus Konferencia akadályozásának ügyét. (Emir Kir, Brüsszel Saint-Josse-ten-Noode kerületének polgármestere az esemény megtartását több helyszínen is betiltotta április 16-án. Egy nappal később a tiltást egy belga bíróság visszavonta.)
• április 24. – Steinbach József dunántúli püspököt választja meg a Magyarországi Református Egyház Zsinata a testület lelkészi elnökévé a posztjáról a kegyelmi botrányban játszott szerepe miatt lemondott Balog Zoltán helyére. (Balog Zoltán lemondása után ideiglenesen Pásztor Dániel alelnök, tiszáninneni püspök látta el az elnöki teendőket.)

Május

• május 3. – A kínai mitológia holdistennőjéről elnevezett Csang-o–6 űrszonda megkísérli, hogy mintegy két kilogrammnyi kőzetmintát hozzon a Hold túlsó oldaláról, amit a Földről nem látni.
• május 5. – José Raúl Mulinót választják Panama elnökének.
• május 7–11. – Malmőben rendezik meg a 2024-es Eurovíziós Dalfesztivált.
• május 8. – Gordana Sziljanovszka-Davkovát megválasztják Észak-Macedónia első női elnökének.
• május 8–10. – Hszi Csin-ping kínai elnök háromnapos magyarországi látogatásán Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, valamint Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyal. (Tizennyolc kínai-magyar megállapodást írnak alá.)
• május 10. – Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése megadja a jogot Palesztinának, hogy teljes jogú tagjai között üljön a 2024. szeptemberi gyűléstől kezdve.
• május 15.
  • Nyitrabányán egy férfi többször is meglövi Szlovákia miniszterelnökét, Robert Ficót.
  • Szingapúrban – Li Hszien Lung miniszterelnök lemondását követően – Lawrence Wong vezetésével megalakul a városállam új kormánya.
• május 18. – Halálos motorcsónak-baleset Verőcénél a Dunán. (Egy motorcsónak, buliból hazafelé tartó nyolcfős baráti társasággal a fedélzetén, olyan nagy sebességgel ütközött az MS Heidelberg szállodahajónak, hogy a vízi jármű kettétört, utasai pedig a vízbe estek. Közülük egy férfinek sikerült partot érnie, öten életüket vesztették, két főt eltűntként kersnek.)

  

• május 19.
  • Helikopterbalesetben meghal Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hosszein Amirabdollahian külügyminiszter.(A baleset a Kelet-Azerbajdzsán tartományban következett be.)
  • Christian Malanga és követői sikertelen államcsínyt kísérelnek meg a Kongói Demokratikus Köztársaságban, amiben Malanga életét vesztette.
• május 20.
  • A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze elfogatóparancsot kért Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök és Jahja esz-Szinvár, a Hamász vezetője ellen, háborús bűncselekmények vádjával. (A bíróság november 21-én fogadta el a kérést.)
  • Leteszi hivatali esküjét Tajvan új elnöke, Laj Csing-tö. (Beiktatásakor kijelentette, hogy békés kapcsolatokra törekszik a népi Kínával, amelynek sem behódolni nem hajlandó, sem provokálni nem akarja.)
• május 22. – Írország, Norvégia és Spanyolország bejelentik, hogy elismerik Palesztinát független államnak.
• május 24. – A Nemzetközi Bíróság felszólítja Izraelt, hogy állítsa meg hadműveletét Rafah városában.
• május 26. – Gitanas Nausėda litván elnököt újraválasztják, a szavazatok közel 76%-ával.
• május 29. – Az apartheid rezsim 1994-es bukása utáni hetedik szabad választást tartják Dél-afrikában. (Az Afrikai Nemzeti Kongresszus párt 1994 óta először nem szerzi meg a szavazatok többségét.)
• május 30. – Donald Trumpot, az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökét, harmincnégy vádpontban bűnösnek találják okirathamisítás vádjával. (Ez az első alkalom, hogy egy amerikai elnököt bűnösnek találtak egy büntetőeljárásban.)

Június

• június 1.
  • Orbán Viktor támogatására szervezett Fidesz-párti felvonulás.
  • Véget ér a parlamenti választás Indiában. A Bháratíja Dzsanatá Párt ugyan elveszti, de koalíciója megtartja többségét. (A választás április 19-én kezdődött.)
  • Halla Tómasdóttir győzelmével zárul az izlandi elnökválasztás.
• június 2. – Elnökválasztás Mexikóban. (A választást Claudia Sheinbaum nyeri, ezzel ő lett az ország első női elnöke.)
• június 5. – A Boeing Starliner első emberes repülése.
• június 6. – A magyar állam visszaveszi Ferihegyet.
• június 6–9. – Európai parlamenti választás.
• június 9.
  • Európai parlamenti választás Magyarországon.
  • Magyarországi önkormányzati választás.
• június 11. – Az Országgyűlés Juhász Imrét választja meg az Alkotmánybíróság elnökévé.
• június 12. – Az ENSZ első nyomozása szerint Izrael és a Hamász is elkövetett háborús bűncselekményeket az október 7-i támadást követően.
• június 17. – Feloszlatja hatfős háborús kabinetjét Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök, miután a mérsékelt Beni Ganc több mint egy hete kilépett az egységkormányból és ezzel egyidőben a háborús kabinetből is. (Netanjáhú miniszterek egy szűk csoportjával tanácskozik a Izrael–Hamász-háborúról.)
• június 19. – Oroszország és Észak-Korea kölcsönös védelmi egyezményt köt.
• június 24.
  • Robbanás a dél-koreai Kjonggi tartomány Hvaszong városának lítiumakkumulátorokat gyártó üzemében. (A balesetben 22 ember vesztette életét.)

    

  • Julian Assange, a WikiLeaks alapítója elhagyja az Egyesült Királyságot öt év börtönbüntetés után, azt követően, hogy beleegyezett, hogy az amerikai Északi-Mariana-szigeteken bűnösnek vallja magát egy vádpontban, amiért cserében szabadon maradhat.
• június 27. – Az Észak-atlanti Tanács tagállamai Mark Ruttét nevezték ki a NATO főtitkárává, aki október 1-jén lép hivatalába.
• június 28.
  • Elnökválasztás Iránban.
  • A kormányzó szociáldemokrata Mongol Néppárt 68 helyet szerez a parlamenti választáson a 126 fős törvényhozásban, a nagy állami hurálban.
• június 30. – Előrehozott parlamenti választás Franciaországban (első forduló).

Július

• július 1. – Magyarország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
• július 2. – Hivatalba lép Dick Schoof, Hollandia új miniszterelnöke, aki a 14 év után leköszönő Mark Ruttét váltja a poszton.
• július 3. – Elkészült az ITER, Európa első magfúzióval működő reaktora. (Az energiatermelés legkorábban 2039-ben kezdődhet meg.)
• július 4. – A Keir Starmer vezette Munkáspárt győzelmet arat a brit parlamenti választáson, ahol a 650 fős alsóházban 411 mandátumot szerez meg, s 2010 után került újra kormányra. (Ennél nagyobb többségre csak a pártot megújító Tony Blair tett szert 1997-ben.)
• július 5.
  • Azt követően, hogy az előző nap pártja elsöprő győzelmet arat a parlamenti választáson, Keir Starmer az Egyesült Királyság új miniszterelnöke, véget vetve a Konzervatív Párt 14 évig tartó kormányzásának.
  • Az iráni elnökválasztás második fordulója. (A reformista Maszúd Peszeskján nyer.)
• július 7. – A francia parlamenti választásokon meglepetésszerű győzelmet arat az Új Népfront nevű baloldali–szélsőbaloldali szövetség. (Az esélyesnek számított Nemzeti Tömörülés mindössze a harmadik helyet érte el.)
• július 8.
  • Patrióták Európáért nevű európai parlamenti frakció alakul 84 képviselővel.
  • A Momentum Mozgalom tisztújító közgyűlésén Tompos Mártont választják a párt elnökévé.
• július 13. – Thomas Matthew Crooks merényletet hajt végre Donald Trump ellen egy kampányeseményen.
• július 15. – Paul Kagame ruandai elnököt harmadjára is újraválasztják.
• július 18.
  • Ukrajna elzárja a Barátság kőolajvezetéket a Magyarországra és Szlovákiába Ukrajnán keresztül kőolajat szállító Lukoil orosz vállalat előtt, de más orosz cégektől továbbra is kap olajat Magyarország.
  • Az Európai Parlament újabb öt évre Ursula von der Leyent választja meg az Európai Bizottság elnökének.
• július 19.
  • A Nemzetközi Bíróság határozata szerint a palesztin területek izraeli megszállása illegális.
  • Minden idők legnagyobb IT-összeomlása nagy hatással van szervezetekre és repülőterekre világszerte. (A Crowdstrike amerikai kiberbiztonsági cég szoftverfrissítése miatt kialakult globális informatikai hiba közel 8,5 millió Microsoft-eszközt érintett.)
• július 21. – Joe Biden amerikai elnök bejelenti visszalépését a 2024-es választástól, és Kamala Harrist ajánlja maga helyett. (Harris már másnapra a Demokrata Párt feltételezett jelöltje lett.)
• július 22. – A TISZA Párt tisztújító közgyűlésén Magyar Pétert választják a párt elnökévé, alelnöknek pedig Tarr Zoltánt és Radnai Márkot.
• július 26. – Megkezdődnek a 2024. évi nyári olimpiai játékok Párizsban.
• július 28.
  • Elnökválasztás Venezuelában. (A latin-amerikai ország választási bizottság a hivatalban lévő Nicolás Madurút nyilvánította az elnökválasztás győztesének, melynek hatására tüntetők vonultak az utcára Venezuela több városában. Négy héttel később a legfelsőbb bíróság megerősítette Maduro választási győzelmét, és így januárban újabb 6 éves mandátumát kezdheti meg.)
  • Megkezdi négyéves mandátumát Irán július elején megválasztott új elnöke, Maszúd Pezeskian, miután Ali Hámenei legfőbb vallási vezető hivatalosan is jóváhagyta a kinevezését. (Első hivatali ténykedéseként alelnökké nevezte ki Mohammad-Reza Arefet, aki korábban ugyanezt a beosztást töltötte be a reformista elnök, Mohammad Khatami alatt.)
• július 31.
  • Moussa Dadis Camarát elítélik emberiesség elleni bűncselekmények vádjával. Húsz év börtönbüntetést kap.
  • Egy Teheránban elkövetett merényletben életét veszti Iszmáíl Hanije, a Hamász palesztin terrorszervezet egyik vezetője.

Augusztus

• augusztus 1. – Az Egyesült Államok és Oroszország megegyezik a legnagyobb fogolycserében a hidegháború óta.
• augusztus 1. – Egy bajai ház alatt megtalálják a 24 éve eltűnt Till Tamás maradványait.
• augusztus 4. – Lemond Haszina Vazed, Banglades miniszterelnöke és Indiába menekül.
• augusztus 9. – A Voepass Linhas Aéreas 2283-as járatának katasztrófája. Az összes utas életét veszti.
• augusztus 11. – Ukrajna a 2022-es orosz invázió óta először betör Oroszország területére, 1000 km² területet elfoglalva.
• augusztus 14. – Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánítja a majomhimlő terjedését, két éven belül másodjára.
• augusztus 16. – A bangkoki parlament kormányfővé választja Paetongtarn Sinavatrát, miután az elődjét etikai vétségek miatt az alkotmánybíróság menesztette. (Thaiföld eddigi legfiatalabb miniszterelnöke a második nő ezen a poszton.)
• augusztus 17. – Indonézia új fővárosa Nusantara, Jakarta helyét átvéve. (Az új főváros Borneó keleti partján áll, az építése és a költözése is fokozatosan történik 2045-ig.)
• augusztus 24. – Izrael hadereje rakétatámadásokat indít Libanon ellen.
• augusztus 25. – Franciaországban letartóztatják Pavel Durovot, a Telegram társalapítóját.

Szeptember

• szeptember 2. – Brazília betiltja a Twitter (X) platformot, amiért ellenőrizetlen dezinformáció terjedt rajta, és amiért Elon Musk nem volt hajlandó kinevezni egy jogi képviselőt az országban.
• szeptember 7. – Elnökválasztás Algériában. (Abd el-Madzsíd Tebbúnt újraválasztják.)
• szeptember 12. – Jared Isaacman üzletember végrehajtja az első kereskedelmi űrsétát a Polaris Dawn űrrepülés részeként. A repülés közben volt ezek mellett az Apollo-program óta a legnagyobb távolság, amit emberek a Földtől elértek.
• szeptember 17. és 18. – Harminckét ember meghal, és legalább 3450-en megsérülnek támadásokban Libanonban és Szíriában, amelynek részeként személyhívő készülékek felrobbantak Hezbollah-tagok zsebeiben. Az elkövető valószínűleg Izrael.
• szeptember 20. – Izrael megöli Ibrahim Akilt, a Hezbollah parancsnokát, tíz másik vezetőségi taggal együtt Bejrútban.
• szeptember 21. – A Sri Lanka-i elnökválasztást Anura Kumara Dissanayaka nyeri meg.
• szeptember 23. – Izrael és a Hezbollah konfliktusának legvéresebb napja 2006 óta, izraeli rakétatámadásokban 569-en életüket vesztik, míg 1835-en megsérülnek.
• szeptember 27. – Izrael megöli Haszan Naszr Alláht, a Hezbollah főtitkárát.
• szeptember 29. – Parlamenti választás Ausztriában, amelyen a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) végez az első helyen. (Ennek ellenére a zöldpárti államfő, Alexander Van der Bellen a választás után hivatalban maradó kancellárt, a második helyen végző néppárti Karl Nehammert kéri fel kormányalakítási tárgyalásokra.)
• szeptember 30. – Az Egyesült Királyság az első G7-es ország, ami teljesen felhagy a szénenergia-gyártással.

Október

• október 1.
  • Izrael inváziót indít Libanon ellen, az ország déli részében. (Irán még aznap légi ellentámadást indít Izrael ellen.)
  • A japán országgyűlés Isiba Sigerut választja az ország új miniszterelnökének, aki azonnal választást ír ki október 27-re.
• október 2. – Gyűrűs napfogyatkozás a Csendes-óceán és Dél-Amerika déli része felett.
• október 6. – Újraválasztják Kaísz Szaídot Tunézia elnökének.
• október 9. – Minden idők ötödik legintenzívebb atlanti trópusi ciklonja, a Milton hurrikán, partot ér Floridában.
• október 13.
  • Parlamenti választás első fordulója Litvániában, amelyen az eddig ellenzékben lévő baloldali Litván Szociáldemokrata Párt (LSDP) győzött. (Mivel az első fordulóban nem dől el a mandátum sorsa, két héttel később második fordulót tartottak.)
  • A SpaceX a levegőben sikeresen elkapja a Földre visszatérő Falcon Heavy rakétáját, amely nagy lépés az újra felhasználható indítórakéták céljának elérésében.
• október 14. – A NASA elindítja a Europa Clipper űrszondát, amelynek célja az Europa hold kutatása.

• október 16. – Az izraeli hadsereg megöli a Hamász vezetőjét, Jahja esz-Szinvárt.
• október 20.
  • A WHO százéves küzdelem után maláriamentesnek nyilvánítja Egyiptomot.
  • Népszavazás Moldova európai uniós tagságáról. (A javaslatot elfogadták a szavazatok 50,38%-ával.)
  • Beiktatják hivatalába Prabowo Subianto új indonéz elnököt, a februárban tartott elnökválasztás győztesét.
• október 26. – Parlamenti választás Grúziában, amelyen az oroszbarát kormánypárt, a Grúz Álom végez az elsőhelyen, a négy pártból álló EU-szimpatizáns ellenzék ellenében.
• október 27.
  • Parlamenti és elnökválasztás Uruguayban.
  • Előrehozott képviselőházi választás Japánban, amelyen az országot 1955-ös megalapítása óta négy év kivételével folyamatosan vezető politikai erő, a Liberális Demokrata Párt (LDP) és kisebb koalíciós partnere, a Kómeitó összesen 215 helyet szerzett a 465 fős törvényhozásban. (A kormányzáshoz szükséges többség megszerzéséhez legalább 233 mandátum megszerzése kellett volna.)
  • A Bojko Boriszov korábbi miniszterelnök vezette GERB párt szerepel a legjobban az előrehozott bolgár parlamenti választáson. (A jobbközép, nacionalista párt csupán a voksok 26%-át szerezte meg, így koalíciós kormányzásra kényszerül. A második helyen a reformpárti Folytatjuk a Változást (PP) párt végzett 14,76%-kal, míg az ultranacionalista Újjászületés párt 13,8%-kal a harmadik helyen végzett.)
  • A litván parlamenti választás második fordulójában is a szociáldemokraták szerepelnek a legjobban. (A baloldali párt 52 helyhez jutott a 141 fős törvényhozásban, az eddigi kormányzó jobbközép tömörülés, a Haza Szövetség 28 helyet szerzett.)
• október 30. – Elnökválasztás Botswanában, amelyen sokkoló vereséget szenved az országot közel hat évtizede irányító Botswanai Demokrata Párt (BDP) az Ernyő a Demokratikus Változásért (UDC) ellenzéki tömörüléssel szemben. (Az eddigi kormánypárt csak 4 mandátumhoz jutott, míg az UDC 36 helyet szerzett meg a 65 fős parlamentben, így a párt jelöltje, az 54 éves egykori jogász, Duma Boko lett az új elnök.)

November

• november 1. – Az újvidéki vasútállomás előtetejének összeomlása, 14 halálos áldozat.
• november 3. – Az elnökválasztás második fordulója Moldovában. (A választás győztese a hivatalban lévő, EU-párti államfő, Maia Sandu.)
• november 5.
  • Donald Trump megnyeri a 60. elnökválasztást az Egyesült Államokban, 312 elektori szavazatot megszerezve.
  • Választások az Amerikai Egyesült Államokban: A szenátusi többséget a 116. kongresszus óta először elnyeri a Demokrata Párttól a Republikánus Párt.
• november 6. – Szétesik a német kormánykoalíció, miután Olaf Scholz meneszti Christian Lindner pénzügyminisztert.
• november 11. – Megkezdődik a 29. ENSZ éghajlatváltozási konferencia Bakuban.
• november 12. – Lemond Justin Welby, Canterbury érseke, az Anglikán Közösség vezetője.
• november 21.
  • A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot ad ki Benjámín Netanjáhú, Joáv Galant és Mohammed Deif ellen, háborús bűncselekmények vádjával.
  • Pesavarban terroristák megtámadnak egy síita muszlimokat szállító járművet, megölve 46 embert.
  • A Very Large Telescope elkészíti az első közelített képet egy Tejútrendszeren kívüli csillagról, a WOH G64-ről.
• november 22–23. – A Magyarországi Evangélikus Egyház XII. zsinata Lázárné Skorka Katalin mezőberényi lelkészt választja lelkészi elnöknek, míg az elnök-püspöki székben Fabiny Tamást Szemerei János váltja. (Lázárné személyében először kerül nő a lelkészi elnöki posztra.)
• november 24. – Az elnökválasztás első fordulója Romániában. (A második fordulóba Călin Georgescu és Elena Lasconi jut tovább, azonban a román alkotmánybíróság december 6-án érvénytelenítette az eredményeket, és elrendelte a teljes választási folyamat elölről kezdését, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács megállapította, hogy a választás eredményét nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás befolyásolta.)
• november 27. – A Hajat Tahrír as-Sám iszlamista terrorszervezet támadást indít Szíria Idlíb tartományából Bassár el-Aszad kormányának csapatai ellen. (Három nappal később, november 30-én, nyolc év után ismét elfoglalták az ország második legnagyobb városát, Aleppót.)
• november 29. – Parlamenti választás Írországban.
• november 30. – Parlamenti választás Izlandon. (A Szociáldemokrata Szövetség szerezte a legtöbb széket a parlamentben, a Függetlenség Párt története legrosszabb teljesítményét mutatta fel.)

December

• december 1.
  • Hivatalba lép António Costa, az Európai Tanács új elnöke.
  • Hivatalba lép az új Európai Bizottság, a második Von der Leyen-bizottság, elnöke Ursula von der Leyen.
  • Parlamenti választás Romániában. (A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) végzett az első helyen, a szavazatok 22%-ával, míg a második helyen a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), 18%-al. A harmadik hely a szociáldemokrata koalícióban kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) jutott (14%), a negyedik hely pedig a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR), 12%-al. Az RMDSZ, a voksok 6,38%-ával – a Fiatal Emberek Pártja (POT) és az S.O.S Románia mögött – ugyancsak bejutott a törvényhozásba.)

• december 3. – Hadiállapotot hirdet Dél-Korea elnöke, Jun Szogjol, azzal vádolva az ellenzéket, hogy Észak-Koreának dolgoznak. (A parlament még aznap leszavazza a hadiállapot kihirdetését, Jun másnap visszavonta döntését.)
• december 4. – A francia Nemzetgyűlés szavazása után összeomlik a francia kormány, és megbukik Michel Barnier miniszterelnök.
• december 7.
  • Újra megnyit a párizsi Notre-Dame-székesegyház, miután 2019-ben egy tűz következtében részben összeomlott az épület szerkezete.
  • Ghanában megválasztják második elnöki terminusára John Mahamát.

• december 8. – Szíriai lázadók beveszik Damaszkusz városát, véget vetve Bassár el-Aszad 24 évig tartó uralmának az ország felett.
• december 12. – Dommarázu Gukés a sakkozás történetének legfiatalabb világbajnoka 18 évesen és 195 naposan, megdöntve Garri Kaszparov rekordját (22 éves).
• december 13. – François Bayrou-t nevezik ki Franciaország új miniszterelnökének.
• december 14.
  • A dél-koreai parlament vádemelési eljárást indít az ország elnöke, Jun Szogjol ellen a hadiállapot december 3-i kihirdetése miatt, ezért azonnali hatállyal felfüggesztik pozíciójából.
  • A 2024-es grúziai elnökválasztáson ellenzék nélkül megválasztják Miheil Kavelasvilit, legitimitását vitatják.
• december 19. – Húsz év börtönbüntetésre ítélik Dominique Pelicot-t, amiért feleségét, Gisèle-t bedrogozta, öntudatlan állapotában megerőszakolta és másoknak is felkínálta szexuális erőszakra. Ötven másik elkövető három és tizenöt év közötti büntetést kap.
• december 20. – Magdeburgban az Alternatíva Németországért szélsőjobboldali párt egyik szimpatizánsa, Táleb el-Abdálmohszen autóval belehajtott a karácsonyi vásárba.
• december 24.
  • Megkezdődik a 2025-ös jubileumi szentév.
  • A Parker napszonda a Naphoz legközelebb kerülő ember által készített tárgy, saját rekordját megdöntve, „megérintve” az égitestet.
• december 25. – Az orosz légvédelem lelövi az Azerbaijan Airlines 8243-as járatát.
• december 27. – A Dél-Koreai parlament felfüggeszti Han Dokszu megbízott elnököt, amiért nem volt hajlandó jóváhagyni két törvényjavaslatot az elődje elleni eljárásban.
• december 29.
  • A Jeju Air 2216-os járatának katasztrófája: 179 ember életét veszti, miután a repülőgép futóművei nem nyílnak ki leszálláskor, és egy falba csapódik.
  • Elnökválasztás Horvátországban.
  • Szalome Zurabisvili grúz elnök mandátuma lejár, az elnöki székben a Grúz Álom párt jelöltje, Miheil Kavelasvili váltja.

Határozatlan dátumú események

• február – Ferenc pápa kinevezi a Nobel-díjas Karikó Katalint a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagjává. (Az 1994-ben alapított, 70 tagú vatikáni testület a bioetikai kérdéseket hivatott tudományosan kutatni.)
• július
  • A hónap magyarországi középhőmérséklete 24,53 fokot ér el, ez az eddig valaha mért legmelegebb július Magyarországon.
  • Minden idők három legmagasabb átlaghőmérsékletű feljegyzett napja ebben a hónapban volt.
  • A japán külügy- és a Fülöp-szigeteki védelmi miniszter Manilában katonai megállapodást ír alá, ami erősíti együttműködésüket a térségben nyomuló Kínával szemben. (Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a japán önvédelmi erők egységei az eddigi megfigyelői státus helyett aktívan részt vegyenek az USA és a Fülöp-szigetek éves közös, Balikatan (Vállvetve) nevű hadgyakorlatán.)

Kiemelt témák és évfordulós emlékévek 2024-ben

Államok vezetőinek listája 2024-ben

2024 a sportban

• január 19. – Megkezdődnek a 2024. évi téli ifjúsági olimpiai játékok.
• február 11. – A Kansas City Chiefs nyeri a Super Bowl LVIII-t, a San Francisco 49ers ellen, 19 év elteltével az első címvédő csapatként.
• június 1. – A londoni Wembley Stadionban rendezett döntővel zárul az UEFA-bajnokok ligája 2023–2024-es sorozata.
• június 14.–július 14. – Németország a házigazdája a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokságnak.
• június 28. – Wladár Sándor úszó elnyeri a Nemzet Sportolója címet.
• július 26. – A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2017-es limai közgyűlésének döntése értelmében Párizs ad otthont a 33. nyári ötkarikás játékoknak, amely 1900-ban és 1924-ben is volt rendező, így Londont utolérve szintén háromszoros házigazda.

2024 a televízióban

• január 1. – Megszűnik a Magyarországon is elérhető Deutsche Welle csatorna német nyelvű változata, amit csak az interneten tesznek elérhetővé.
• január 3. A CBS Reality csatorna megszűnik Magyarországon, Bulgáriában és Horvátországban is (már csak Lengyelországban fogható).
• február 21. – Bejelenti Pavel Stanchev, a TV2 Csoport vezérigazgatója és Till Attila műsorvezető, hogy 2024-ben rekordnyereménnyel tér vissza a TV2-re a csatorna ikonikus tehetségkutató műsora, a Megasztár.
• március 8. – Átnevezéssel megszűnik a FEM3, és TV2 Klub néven folytatja tovább működését, ezzel egy időben elindul a Jóban Rosszban és a Mintaapák című sorozatok ismétlése.
• július 6. – Megszűnik a Paramount családi humorcsatornája, a Comedy Central Family.
• szeptember 26. – A Testvérek című török televíziós sorozat befejezése Magyarországon a TV2-n.
• szeptember 27. és október 18.– Arculatfrissítésben részesült az RTL és RTL Kettő.
• november 4. – A Big Picture szakmai konferencián bejelentik, hogy 2025-ben, 8 év után visszatér a TV2-re Az 50 milliós játszma című kvízműsor, továbbá azt is bejelentik, hogy 2025-ben, 7 év után visszatér A Nagy Duett című zenés show-műsor.
• december 7. – Az X-Faktor tizenkettedik évadának döntőjében bejelentik, hogy 13 év után, 2025-ben visszatér a Csillag születik című tehetségkutató műsor.

2024 a filmművészetben

• január 7. – A kaliforniai Beverly Hillsben megrendezik a 81. Golden Globe díjátadót.
• február 18. – Megrendezésre kerül a 77. BAFTA-gála az Egyesült Királyságban, melyen az Oppenheimer című film nyerte a legjobb filmnek járó díjat.
• március 10. – Megrendezik a 96. Oscar-gálát Los Angelesben, a Dolby Színházban, melyen a legjobb film kategóriában Christopher Nolan Oppenheimere nyert.
• március 14. – A Most vagy soha! című kalandfilm bemutatója a magyar mozikban.

2024 az irodalomban

2024 a zenében

• március 22. – Megjelenik Future és Metro Boomin Like That című dala Kendrick Lamar közreműködésével, amivel ismét fellázad Drake és Lamar-rivalizálása.
• április 19. – Megjelenik Taylor Swift The Tortured Poets Department című lemeze, ami a következő hónapokban több rekordot is megdönt: az első női előadó által kiadott lemez, ami első tizenkét hetét a Billboard 200 élén tölti, illetve Swift hetedik lemeze, amelyből első hetében több, mint egy millió példány kel el.
• május 4. – Megjelenik minden idők egyik legjobb diss trackjének tekintett dala, Kendrick Lamar Not Like Us című kislemeze, amely később minden idők legtöbb Grammy-díjat elnyert dala lett.
• május 7–11. – A 68. Eurovíziós Dalfesztivált – a Svájc színeiben induló – Nemo nyeri, a The Code című dalával. (Második helyen a Horvátországot képviselő Baby Lasagna végzett Rim Tim Tagi Dim című dalával, a harmadik helyezést az ukrán Alyona Alyona és Jerry Heil a Teresa & Maria című dal szerezte meg. Magyarország sorozatban ötödik éve nem vett részt a versenyen.)
• augusztus 27. – Újraalakul az Oasis brit együttes, 15 évvel felbomlása után, és bejelentenek egy turnét.
• november 16. – Shaboozey A Bar Song (Tipsy) című száma az évtized legsikeresebb dala a Billboard Hot 100-on. (Két héttel később minden idők legsikeresebbje lett.)

Díjátadók

• február 4. – 66. Grammy-gála

Albumok

• 21 Savage – American Dream
• ¥$ – Vultures 1 és 2
• Beabadoobee – This Is How Tomorrow Moves
• Azahriah – Skatulya 1
• Alison Moyet – Key
• Ariana Grande – Eternal Sunshine
• Beyoncé – Cowboy Carter
• Sabrina Carpenter – Short n’ Sweet
• Charli XCX – Brat
• Charli XCX – Brat and It’s Completely Different but Also Still Brat
• Clairo – Charm
• Coldplay – Moon Music
• Deep Purple – =1
• Jason Derulo – Nu King
• Billie Eilish – Hit Me Hard and Soft
• Eminem – The Death of Slim Shady (Coup de Grâce)
• Future – Mixtape Pluto
• Lady Gaga – Harlequin
• Glass Animals – I Love You So F***ing Much
• Gwen Stefani – Bouquet
• Ariana Grande – Eternal Sunshine
• Pet Shop Boys – Nonetheless
• Green Day – Saviors
• Gossip – Real Power
• Paris Hilton – Infinite Icon
• Enrique Iglesias – Final (Vol. 2)
• J. Cole – Might Delete Later
• Kid Cudi – Insano
• Kid Cudi – Insano (Nitro Mega)
• King Gizzard & the Lizard Wizard – Flight b741
• Kylie Minogue – Tension II
• Kovács Ákos – Harminc Év / Metropolis
• Katy Perry – 143
• Kendrick Lamar – GNX
• Lil Uzi Vert – Eternal Atake 2
• Linkin Park – From Zero
• Dua Lipa – Radical Optimism
• Pet Shop Boys – Nonetheless
• Post Malone – F–1 Trillion
• New Kids on the Block – Still Kids
• Katy Perry – 143
• Scooter – Open Your Mind And Your Trousers
• Sear Bliss – Heavenly Down
• Shawn Mendes – Shawn
• Snoop Dogg – Missionary
• Stray Kids – Ate
• Taylor Swift – The Tortured Poets Department
• Justin Timberlake – Everything I Thought It Was
• Tyla – Tyla
• Bonnie Tyler – In Berlin
• Tyler, the Creator – Chromakopia
• The Veronicas – Gothic Summer
• Vampire Weekend – Only God Was Above Us
• Zséda – Kaleidoszkóp

2024 a kriminalisztikában

• április 29. – Bőnyi iskolai késelés
• május 15. – Merénylet Robert Fico ellen
• július 13. – Merénylet Donald Trump ellen
• szeptember 21. – Nyíregyházi gyerekgyilkosság
• december 14. – Gudauri tragédia

Nobel-díjasok