Geoffrey Hinton
| Geoffrey Hinton | |
 | |
| Született | 1947. december 6. (78 éves) Wimbledon |
| Állampolgársága | |
| Szülei | H. E. Hinton |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Lista
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Geoffrey Hinton témájú médiaállományokat. | |
Geoffrey Everest Hinton (Wimbledon, 1947. december 6. –) brit-kanadai informatikus, kognitív tudós és kognitív pszichológus, aki a mesterséges neurális hálózatokkal kapcsolatos munkájáról ismert, amelyért az „MI keresztapja” címet kapta. John Hopfielddel együtt 2024-ben fizikai Nobel-díjat is kapott.
Véleménye a mesterséges intelligencia kockázatairól
2023-ban aggodalmát fejezte ki a mesterséges intelligencia gyors fejlődése miatt. Korábban úgy vélte, hogy az általános mesterséges intelligencia (AGI) még „30-50 év, vagy akár később” jelenhet meg. Azonban egy 2023 márciusában a CBS-nek adott interjúban kijelentette, hogy az AGI kevesebb mint 20 év múlva már elérhető lesz, és olyan változásokat hozhat, amely hatásában az ipari forradalomhoz vagy az elektromossághoz hasonlítható.
2025-ben kijelentette, hogy az AGI elérése 5-20 éven belül megtörténhet és esélyt lát arra, hogy az végül kiirtja az emberiséget.
Publikációk (válogatás)
- Dana H. Ballard, Geoffrey E. Hinton, Terrence J. Sejnowski: Parallel visual computation. In: Nature. 306. kötet, 5938. szám, 1983 novembere, ISSN 0028-0836, 21–26. oldal, DOI: 10.1038/306021a0
- G. E. Hinton, T. J. Sejnowski, D. H. Ackley: Boltzmann machines: Constraint satisfaction networks that learn. Carnegie-Mellon University, Department of Computer Science, Pittsburgh, PA 1984.
- David E. Rumelhart, Geoffrey E. Hinton, Ronald J. Williams: Learning representations by back-propagating errors. In: Nature.323. kötet, 6088. szám, 1986. október, ISSN 0028-0836, 533–536. oldal, DOI: 10.1038/323533a0
- Geoffrey E. Hinton: How Neural Networks Learn from Experience. In: Scientific American Special Issue: Mind And Brain. 267. kötet, 3. szám, 1992. szeptember, 144–151. oldal, JSTOR 24939221
- Geoffrey E. Hinton, David C. Plaut, Tim Shallice: Simulating Brain Damage. In: Scientific American. 269. kötet, 4. szám, 1993 októbere, 76–82. oldal, JSTOR 24941651
- G. E. Hinton, R. R. Salakhutdinov: Reducing the Dimensionality of Data with Neural Networks. In: Science. 313. kötet, 5786. szám, 2006. július 28., ISSN 0036-8075, 504–507. oldal, DOI: :10.1126/science.1127647
- G. Hinton: Learning multiple layers of representation. In: Trends in Cognitive Science. 11. kötet, 10. szám, 2007, 428–434. o.
- Alex Krizhevsky, Ilya Sutskever, Geoffrey E. Hinton: ImageNet classification with deep convolutional neural networks. In: Proceedings of the 25th International Conference on Neural Information Processing Systems - Volume 1 (= NIPS'12). Curran Associates Inc., Red Hook, NY, USA 2012. december 3., 1097–1105. oldal, DOI: 10.5555/2999134.2999257
- Yann LeCun, Yoshua Bengio, Geoffrey Hinton: Deep learning. In: Nature. 521. kötet, 7553. szám, 2015. május 28., ISSN 0028-0836, 436–444. oldal, DOI: 10.1038/nature14539
További információk
- "Vienna Gödel Lecture 2026: Geoffrey Hinton: »Is AI Like Us and Will It Like Us?« (Hinton előadása a Bécsi Egyetemen a Kurt Gödel szeminárium keretében)". YouTube.com (angol nyelven). 2026. október 23. Hozzáférés: 2026. október 23.
Jegyzetek
- 1 2 3 4 5 "Who's who". Who's Who. A & C Black.
- 1 2 "www.cs.toronto.edu/~hinton/fullcv.pdf" (PDF).
- ↑ "aaai.org/about-aaai/aaai-awards/the-aaai-fellows-program/elected-aaai-fellows/".
- 1 2 3 "www.cs.toronto.edu/~hinton/pages/awards.html". Hozzáférés: 2026. április 22.
- ↑ "cognitivesciencesociety.org/rumelhart-prize/".
- ↑ "IJCAI Awards | IJCAI". Hozzáférés: 2025. július 24.
- ↑ "www.nserc-crsng.gc.ca/Prizes-Prix/Herzberg-Herzberg/Winners-LaureatesLaureats_eng.asp?Year=Archived". Hozzáférés: 2025. július 24.
- ↑ "www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/recipients/rosenblatt-rl.pdf" (PDF).
- ↑ "www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/recipients/maxwell-rl.pdf" (PDF).
- ↑ "Geoffrey Hinton, 9th Frontiers of Knowledge Award in Information and Communication Technologies". Hozzáférés: 2025. július 24.
- ↑ "awards.acm.org/about/2018-turing". Hozzáférés: 2023. január 22.
- ↑ "www.caiac.ca/en/lifetime-achievement-award". Hozzáférés: 2026. szeptember 10.
- ↑ "Dr. Geoffrey E. Hinton". Honda Foundation. Hozzáférés: 2020. október 16.
- ↑ "www.cmu.edu/dickson-prize/past-winners/index.html".
- ↑ "www.acm.org/media-center/2024/january/fellows-2023". Hozzáférés: 2024. június 24.
- ↑ "The Nobel Prize in Physics 2024" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. október 8.
- ↑ "api.nobelprize.org/2.1/laureate/1038". Hozzáférés: 2024. október 8.
- ↑ "qeprize.org/winners/modern-machine-learning".
- ↑ Rothman, Joshua (2023. november 13.). "Why the Godfather of A.I. Fears What He's Built". The New Yorker. Hozzáférés: 2025. április 9.
- ↑ "Press release: The Nobel Prize in Physics 2024". NobelPrize.org (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. október 8.
- ↑ "Geoffrey Hinton from University of Toronto awarded Nobel Prize in Physics". CBC News. 2024. október 8. Hozzáférés: 2024. október 8.
- 1 2 ""Godfather of artificial intelligence" talks impact and potential of new AI". 2024. március 18.
{{cite web}}: Unknown parameter|sprache=ignored (|language=suggested) (súgó); Unknown parameter|werk=ignored (|work=suggested) (súgó) - ↑ Cade Metz (2023. május 1.). "'The Godfather of A.I.' Leaves Google and Warns of Danger Ahead".
{{cite web}}: Unknown parameter|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó); Unknown parameter|sprache=ignored (|language=suggested) (súgó); Unknown parameter|werk=ignored (|work=suggested) (súgó) - ↑ Egan, Matt (2025. augusztus 13.). "The 'godfather of AI' reveals the only way humanity can survive superintelligent AI | CNN Business". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. augusztus 14.
- ↑ "Nagy a baj, súlyos figyelmeztetés érkezett a legendás AI-tudóstól, meglepő tanácsot adott". Portfolio.hu. 2025. augusztus 14. Hozzáférés: 2025. augusztus 14.
