Jean Perrin

Jean Perrin
Született1870. szeptember 30.
Lille
Elhunyt1942. április 17. (71 évesen)
New York
Állampolgárságafrancia
HázastársaHenriette Perrin-Duportal
Gyermekei
  • Francis Perrin
  • Aline Lapicque
Foglalkozása
Tisztsége
  • elnök (1929. január 1. – 1929. december 31., Société Française de Physique)
  • president of the French Academy of Sciences (1936. január 1. – 1936. december 31.)
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • Vallauri Prize (physical science, 1907)
  • Matteucci-érem (1911)
  • La Caze Prize of the Academy of Sciences (1914)
  • Foreign Member of the Royal Society (1918. február 28.)
  • fizikai Nobel-díj (1926, 116 960 kr)
  • a francia Becsületrend parancsnoka (1926)
  • II. Lipót-rend parancsnoka (1926)
  • Great Gold medal of the Société d'Encouragement au Progrès (1938)
  • Prix Jean-Reynaud (1946)
SírhelyePanthéon (2, 1948. november 17. – )
Jean Perrin aláírása
Jean Perrin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Perrin témájú médiaállományokat.

Jean Baptiste Perrin (Lille, 1870. szeptember 30. –‎ New York, 1942. április 17.) francia atomfizikus, aki a folyadékokban szuszpendált apró részecskék Brown-mozgásának (ülepedési egyensúly(wd)) tanulmányozásával igazolta Albert Einstein magyarázatát a jelenségről, és ezáltal megerősítette az anyag atomi természetét. Ezért a munkájáért 1926-ban fizikai Nobel-díjat kapott.

Fiatalkora és tanulmányai

Jean Baptiste Perrin 1870. szeptember 30-án született a franciaországi Lille-ben. Az École normale supérieure-ben tanult, ahol 1894 és 1897 között asszisztensként dolgozott. 1897-ben doktori címet szerzett a Sorbonne-on, katódsugarakról és röntgensugarakról írt disszertációjával. Ugyanebben az évben kinevezték a Sorbonne fizikai kémia előadójává, majd 1910-ben professzorrá nevezték ki.

Ioan Cantacuzino(wd) (balra) Perrinnel 1931-ben

Kutatás

Jean Perrin 1908-ban

1895-ben Perrin kimutatta, hogy a katódsugarak negatív elektromos töltésűek. Több módszerrel meghatározta az Avogadro-állandót. A napenergiát a hidrogén termonukleáris reakcióinak tulajdonította.

1901-ben Perrin felvetett egy hipotézist, miszerint minden atomnak pozitív töltésű magja van, hasonlóan később Hantaro Nagaokához(wd), de soha nem fejlesztette tovább. Ez vált ismertté Rutherford-modellként.

Az 1900-as évek közepére Perrint a statisztikus mechanika kérdései érdekelték, amelyek közel állnak a Brown-mozgás tanulmányozásához. Miután Albert Einstein 1905-ben publikálta a Brown-mozgás atomokra vonatkozó elméleti magyarázatát, Perrin (Joseph Ulysses Chaudesaigues-szel együtt, aki Perrin laboratóriumában dolgozott) kísérleti munkát végzett Einstein jóslatainak tesztelésére és igazolására, ezáltal olyan adatokat szolgáltatva, amelyek még az évtized vége előtt lezárták volna John Dalton atomelméletéről szóló évszázados vitát. Carl Benedicks(wd) azzal érvelt, hogy Perrinnek meg kellene kapnia a fizikai Nobel-díjat; Perrin 1926-ban kapta meg a díjat ezért és az anyag diszkontinuus szerkezetével kapcsolatos egyéb munkásságáért, amelyek végleg véget vetettek a molekulák fizikai valóságának kérdésével kapcsolatos hosszú küzdelemnek(wd).

Perrin számos könyv és disszertáció szerzője volt. Publikációi közül a legjelentősebbek a következők voltak: "Rayons cathodiques et rayons X"; "Les Principes"; "Electrisation de contact"; "Realité moléculaire"; "Matière et Lumière"; "Lumière et Reaction chimique".

Perrin számos rangos díjat kapott, többek között a Royal Society Joule-díját 1896-ban és a Francia Tudományos Akadémia La Caze-díját. Kétszer, 1911-ben és 1921-ben kinevezték a brüsszeli Solvay Bizottság tagjává. Tagja volt a londoni Royal Societynek, valamint a belga, a svéd, a torinói, a prágai, a román és a kínai tudományos akadémiának. 1926-ban a Becsületrend parancsnoka lett, és a Léopold-rend (Belgium) parancsnoki fokozatát is megkapta.

1919-ben Perrin azt javasolta, hogy a csillagok energiaforrása a magreakciók lehetnek. Rájött, hogy egy héliumatom tömege kisebb, mint négy hidrogénatom tömege, és hogy Einstein tömeg-energia ekvivalenciája azt jelenti, hogy a magfúzió (4H → He) elegendő energiát szabadíthat fel ahhoz, hogy a csillagok több milliárd éven át ragyogjanak. Hasonló elméletet először az amerikai vegyész, William Draper Harkins(wd) vetett fel 1915-ben. Hans Bethe és Carl Friedrich von Weizsäcker feladata maradt a csillagok nukleoszintézisének részletes mechanizmusának meghatározása az 1930-as években.

1927-ben Perrin André Job(wd) vegyész és André Mayer(wd) fiziológussal közösen megalapította a Fizikai-Kémiai Biológiai Intézetet (Institut de Biologie Physico-Chimique). A finanszírozást Edmond James de Rothschild(wd) biztosította. 1937-ben Perrin létrehozta a Palais de la Découverte-et, egy tudományos múzeumot Párizsban.

Perrint a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (Centre national de la recherche scientifique, CNRS) alapító atyjának tekintik. Perrin és több mint 80 tudós, köztük nyolc Nobel-díjas által aláírt petícióját követően a francia oktatási miniszter 1933 áprilisában létrehozta a Conseil Supérieur de la Recherche Scientifique-ot (Francia Nemzeti Kutatási Tanács). 1936-ban Perrin, aki ekkoriban kutatási államtitkár-helyettes volt, megalapította a Service Central de la Recherche Scientifique-ot (Francia Központi Tudományos Kutató Ügynökség). A két intézményt 1939. október 19-én egyesítették a CNRS ernyője alatt.

Autokróm portré, Auguste Léon(wd), 1918

Magánélete és halála

Perrin ateista és szocialista volt. Az első világháború alatt tisztként szolgált a Mérnöki Hadtestben. 1915-ben kinevezték a Nemzetvédelmi Találmányok Igazgatóságának helyettes vezetőjévé, amelynek célja a francia laboratóriumok háborús erőfeszítéseinek koordinálása volt.

1897-ben Perrin feleségül vette Henriette Duportalt (1869–1938), akivel egy fia született, Francis(wd), aki később fizikus lett.

Henriette 1938-ban bekövetkezett halála után Nine Choucroun(wd) lett Perrin társa. 1940 júniusában, amikor a németek megszállták Franciaországot, ő és Choucroun a Massilia óceánjárón Casablancába menekültek, a francia kormány egy részével együtt. 1941 decemberében felszálltak az SS Excambionra, és New York City-be utaztak, ahová december 23-án érkeztek meg.

Perrin 1942. április 17-én halt meg a New York-i Mount Sinai Kórházban(wd), 71 éves korában.

A háború után, 1948-ban, földi maradványait a Jeanne d'Arc cirkáló szállította vissza Franciaországba, és a Panthéonban temették el.

Művei

Atomes, 1913
  • Les Principes. Exposé de thermodynamique (1901) / Principles of thermodynamics
  • Traité de chimie physique. Les principes (1903) / Physical chemistry principles
  • Les Preuves de la réalité moléculaire (1911) / Evidences of molecular reality
  • Atomes (francia nyelven). Paris: Alcan. 1913.
  • Les Atomes (1913) / The Atoms
  • Matière et lumière (1919) / Matter and light
  • En l'honneur de Madame Pierre Curie et de la découverte du Radium (1922) / In honor of Mrs Pierre Curie and the discovery of Radium
  • Les Éléments de la physique (1929) / Elements of physics
  • L'Orientation actuelle des sciences (1930) / Current orientation of sciences
  • Les Formes chimiques de transition (1931) / Transition chemical forms
  • La Recherche scientifique (1933) / Scientific research
  • Cours de chimie. 1ère partie. Chimie générale et métalloïdes (1935) / Chemistry courses: general chemistry and metalloids
  • Grains de matière et grains de lumière (1935) / Grains of matter and grains of light
    • Existence des grains / Existence of grains
    • Structure des atomes / Structure of atoms
    • Noyaux des atomes / Kernels of atoms
    • Transmutations provoquées / Induced transmutations
  • Paul Painlevé: l'homme (1936) / Paul Painlevé: the man
  • L'Organisation de la recherche scientifique en France (1938) / The organisation of scientific research in France
  • À la surface des choses (1940–1941) / At the surface of things
    • Masse et gravitation (1940) / Mass and gravitation
    • Lumière (1940) / Light
    • Espace et temps (1940) / Space and time
    • Forces et travail (1940) / Forces and work
    • Relativité (1941) / Relativity
    • Électricité (1941) / Electricity
    • L'énergie (1941) / Energy
    • Évolution (1941) / Evolution
  • L'Âme de la France éternelle (1942) / The soul of eternal France
  • Pour la Libération (1942) / For Liberation
  • La Science et l'Espérance (1948) / Science and hope
  • Oeuvres scientifiques de Jean Perrin (1950) / Scientific works of Jean Perrin

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  2. 1 2 3 4 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 3 4 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "Encyclopædia Universalis". Encyclopædia Britannica Inc. 1968. Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 3 4 "Babelio" (francia nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. 1 2 3 4 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Перрен Жан Батист, 2015. szeptember 28.
  7. 1 2 "www.accademiadellescienze.it" (olasz nyelven). Hozzáférés: 2020. december 1.
  8. 1 2 "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
  9. 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 29.
  10. ↑ "www.accademiadellescienze.it/attivita/premi-e-borse/premi-del-passato/premio-vallauri".
  11. ↑ "List of Royal Society Fellows 1660-2007" (PDF). Complete List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society. 279. o.
  12. ↑ "The Nobel Prize in Physics 1926". nobelprize.org (angol nyelven). Nobel Alapítvány. Hozzáférés: 2021. február 5.
  13. ↑ "Table showing prize amounts" (PDF) (angol nyelven). Nobel Alapítvány. 2019. március. Hozzáférés: 2021. február 5.
  14. ↑ "The Nobel Prize in Physics 1926". Nobel Foundation. 2008. december 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. november 13.
  15. ↑ Gbur, Gregory (2009. április 28.). "Who first suggested the nuclear atom?". Skulls in the Stars (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 17.
  16. 1 2 Genthon, Arthur (2020). "The concept of velocity in the history of Brownian motion". Eur. Phys. J. H. 45: 49–105. arXiv:2006.05399. doi:10.1140/epjh/e2020-10009-8.
  17. ↑ M. Chaudesaigues (1908). "Le mouvement Brownien et la formule d'Einstein". Comptes rendus hebdomadaires des séances de l'Académie des sciences (francia nyelven). 147: 1044–1046.
  18. ↑ Jean Perrin (1909). "Le Mouvement Brownien et la Réalité Moleculaire". Annales de chimie et de physique (francia nyelven). 18 (8è série): 5–114.
  19. ↑ Mauro Dardo (2004). Nobel Laureates and Twentieth-Century Physics. Cambridge University Press. 114–116. o. ISBN 0-521-54008-9. Hozzáférés: 2014. február 13.
  20. ↑ Why the Stars Shine D.Selle, Guidestar (Houston Astronomical Society), October 2012, pp. 6–8
  21. ↑ N.C.Panda (1991). Māyā in Physics. Motilal Banarsidess (Delhi). 173. o. ISBN 81-208-0698-0.
  22. ↑ Robert S. Mulliken (1975). "William Draper Harkins 1873–1951" (PDF). Biographical Memoirs. 47. National Academy of Sciences: 48–81. 2017. május 10. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. december 26.
  23. ↑ John North, Cosmos: An Illustrated History of Astronomy and Cosmology (University of Chicago Press, p. 545)
  24. 1 2 Zeitoun, Charline (2009. szeptember). "Le CNRS a 70 ans". CNRS le journal. Hozzáférés: 2012. február 23.
  25. ↑ Guthleben, Denis (2010. november 3.). "Un peu d'histoire... La création du CNRS". Comité pour l'histoire du CNRS. Hozzáférés: 2012. február 23.
  26. ↑ Bernard Valeur; Jean-Claude Brochon (2001). New Trends in Fluorescence Spectroscopy: Applications to Chemical and Life Sciences. Springer. 17. o. ISBN 978-3-540-67779-6. Jean and Francis Perrin held similar political and philosophical ideas. Both were socialists and atheists.
  27. ↑ Nye, Mary Jo (1975). "Science and Socialism: The Case of Jean Perrin in the Third Republic". French Historical Studies. 9 (1): 141–169. doi:10.2307/286009. ISSN 0016-1071. JSTOR 286009.
  28. ↑ Marcel Froissart. "Professeurs disparus: Hommage à Francis Perrin". Collège de France (francia nyelven). 2011. október 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. május 24.. Fils de Jean PERRIN, Prix Nobel de Physique en 1926.
  29. ↑ Nine Choucroun, született Fortunée Schecroun (1896. október 6. – 1978. december 10.) francia biokémikus.
  30. ↑ Diane Dosso, " Le plan de sauvetage des scientifiques français, New York, 1940–1942 ", Revue de synthèse, Vol. 127, Nr. 2, octobre 2006, pp. 429–451 (franciául)

Fordítás

További információk