Clinton Davisson

Clinton Davisson
Született1881. október 22.
Bloomington
Elhunyt1958. február 1. (76 évesen)
Charlottesville
Állampolgárságaamerikai
HázastársaCharlotte Sara Richardson
GyermekeiRichard Davisson
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • az Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • honorary doctor of Purdue University
  • a Princetoni Egyetem díszdoktora
  • Comstock Prize in Physics (1928)
  • Elliott Cresson-emlékérem (1931)
  • Hughes-érem (1935)
  • fizikai Nobel-díj (1937, George Paget Thomson, 79 231 kr)
  • doctor honoris causa from the University of Lyon (1939)
A Wikimédia Commons tartalmaz Clinton Davisson témájú médiaállományokat.
Clinton Davisson (balra) és Lester Halbert Germer (jobbra)

Clinton Joseph Davisson (Bloomington, Illinois; 1881. október 22. – Charlottesville, Virginia, 1958. február 1. ) Nobel-díjas amerikai fizikus. Nobel-díját George Paget Thomsonnal megosztva az elektrondiffrakció felfedezéséért kapta.

Élete

Clinton Joseph Davisson 1881. október 22-én született az Illinois állambeli Bloomingtonban, Joseph Davisson és Mary Calvert gyermekeként. 1902-ben, középiskolai tanulmányai befejezése után a Chicagói Egyetem matematika-fizika szakára iratkozott be, tanulmányait azonban egy év után anyagi okok miatt meg kellett szakítania, ekkor a bloomingtoni telefontársaságnál vállalt állást. Tanulmányait a Princetoni Egyetemen folytatta, ahol 1911-ben kapta meg a Ph.D. tudományos fokozatot a fizikában. Még ugyanezen évben megnősült.

Nobel-díja

1937-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki az elektrondiffrakció jelenségének felfedezéséért. A Nobel-díjat megosztva kapták George Paget Thomson angol fizikussal, aki Davissontól függetlenül, vele párhuzamosan folytatott munkásságával jutott eredményre.

A Davisson–Germer kísérlet

Clinton Davisson a fizikatörténet e fontos kísérletét Lester Germer amerikai fizikussal végezte el 1927-ben, ezzel igazolva a de Broglie-hipotézist, mely szerint az anyagi részecskék (például az elektronok) hullámtulajdonsággal rendelkeznek. Ez a Davisson–Germer-kísérlet fontos lépés volt a kvantummechanikai elvek és a Schrödinger-egyenlet létrejöttében.

Jegyzetek

  1. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  2. 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. ↑ "Encyclopædia Universalis". Encyclopædia Britannica Inc. 1968. Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. 1 2 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дэвиссон Клинтон Джозеф, 2015. szeptember 28.
  7. 1 2 "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
  8. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дэвиссон Клинтон Джозеф, 2015. szeptember 27.
  9. ↑ "About the Comstock Prize in Physics". Nemzeti Tudományos Akadémia (USA). Hozzáférés: 2018. október 7.
  10. ↑ "www.fi.edu/en/laureates/clinton-j-davisson".
  11. ↑ "The Nobel Prize in Physics 1937" (angol nyelven). Nobel Alapítvány. Hozzáférés: 2020. május 4.
  12. ↑ "Table showing prize amounts" (PDF) (angol nyelven). Nobel Alapítvány. 2019. március. Hozzáférés: 2020. május 4.
  13. ↑ "gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5652739q/f20".

További információk, források

Ez a fizikusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!