Wilhelm Wien

Korai évek

Wien 1864-ben született a poroszországi Fischhausen közelében lévő Gafken nevű helységben. Édesapja földbirtokos volt. 1866-ban Drachsteinbe költözött a család. 1879-ben Rastenburgban kezdett iskolába járni. 1880-1882 között a Heidelbergi Egyetemen tanult, majd a Göttingeni Egyetemen és a Berlini Egyetemen folytatta tanulmányait. 1883-85 között Hermann Ludwig von Helmholtz laboratóriumában dolgozott, 1886-ban, doktori minősítést szerzett. Tézisei: A fényelhajlás fémek környezetében és különféle anyagok hatása az elhajló fény színére. 1896-1899 között egyetemi előadó volt a jónevű RWTH Aachen-i egyetemen. 1900-ban a würzburgi egyetemre ment és Wilhelm Conrad Röntgen utóda lett.

Munkássága

Fő témaköre a hőmérsékleti sugárzás. 1893-ban tapasztalati úton meghatározta a feketetest sugárzási törvényét: azt, hogy az ilyen test kisugárzása milyen hullámhosszon maximális. Ez az ún. Wien-féle eltolódási törvény (Wien I. törvénye) még mindig érvényes, de csak a nagy frekvenciákra.

Kollégája, Max Planck, aki elektromágnesességgel és termodinamikával foglalkozott, nem hitt a tapasztalati törvényekben, ezért elméleti alapokat javasolt Wiennek, majd később továbbfejlesztette a Wien által kidolgozott törvényt, megalkotva a Planck-féle sugárzási törvényt, amely elvezetett a kvantummechanikához.

1900–ban Wien feltételezte, hogy összefüggés van a tömeg és az elektromágneses energia között, és javasolta a következő összefüggést:

Ionizált gázokkal kísérletezve 1898-ban azonosított egy pozitív részecskét, amelynek tömege a hidrogénatoméval volt egyenlő.

Wien megalapozta a tömegspektroszkópia, vagy más néven tömegspektrometria elméletét és megépítette az első ilyen készüléket. J. J. Thomson 1919-ben finomította a készüléket, és Ernest Rutherford munkája nyomán további kísérleteket végzett. Wien részecskéjét elfogadták; ez a proton.