Dries van Agt

Tanulmánya és fiatalkora

Római katolikus családban született Észak-Brabant tartományban. Kitűnő tanulóként érettségizett az Eindhovenben található Ágoston-rendi Augustinianum iskolában. A katolikus szellemiségű Radboud Egyetemen diplomázott le jogi karon 1955-ben, és 1957-ben megszerezte ügyvédi szakvizsgáját.

1955 és 1957 között ügyvédjelöltként dolgozott több ügyvédi irodánál. 1957-től közalkalmazottként kezdett dolgozni a holland Mezőgazdasági és Halászati Minisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban. 1968-ban büntető eljárásjogot oktatott a Radboud Egyetemen. 1971-ben bírónak nevezték ki az Arnhemi Városi Bíróságon.

Politikai pályája

Annak ellenére, hogy kinevezték bírónak, inkább a politikai pályát választotta és indult az 1971-es holland általános választáson. Belépett a Katolikus Néppártba, 1971 és 1973 között Barend Biesheuvel kormányának igazságügy-minisztere. 1973 és 1977 között a munkáspárti Joop den Uyl vezette kormány miniszterelnök-helyettese.

Kereszténydemokrata Tömörülés elnöke

1976-ban lett az akkor még a három vallási alapon szerveződő párt szövetségének vezetője: Katolikus Néppárt, Forradalomellenes Párt és Keresztény Történelmi Unió. 1977-ben a három párt először szerepelt Kereszténydemokrata Tömörülés néven közös listán, majd 1980-ban egyesültek, s Van Agt 1982-ig volt a párt elnöke.

Első Van Agt-kormány

Az 1977-es választáson ugyan a Munkáspárt szerezte a legtöbb mandátumot, de nem volt meg a kormánytöbbsége, emiatt koalíciós tárgyalást kezdeményezett Joop den Uyl pártelnök a kereszténydemokrata Van Agt-tel. Van Agt azonban nem akart a Munkáspárttal koalíciót, hanem a konzervatív-liberális Hans Wiegel vezette VVD párttal kötött koalíciót. A koalíció megkötése 208 napot vett igénybe.

A kormánynak szembe kellett nézni gazdasági, pénzügyi problémákkal, és a növekvő munkanélküliséggel. A válság az 1973-as olajválság következménye volt. Tömeges elbocsátások voltak számos holland vállalat esetében, mint a tehergépjárműveket gyártó DAF, a hajógyártással foglalkozó RSV és ADM gyárak esetében történt. A szociális segélyeket, a közalkalmazottak fizetéseit és az oktatásra szánt pénzeket csökkentették. A megszorítások miatt 1978-ban memorandumot tettek közzé a Bestek'81 (Feldarabolás '81) néven, utalva, hogy az 1981-es holland választáson elűzik Van Agt-kormányát.

A kormány közigazgatási reformot hajtott végre 1978-ban, aminek keretében átalakították a holland tartományok szerkezetét. A kormány alatt mondott le trónjáról Julianna holland királynő, a trónra Beatrix lépett, akinek trónra lépése miatt 1980. április 30-án tömegtüntetések voltak Amszterdamban.

Második Van Agt-kormány

Az 1981-es választáson a kereszténydemokraták győztek, a koalícióból kiesett a PVV. Az új koalícióba a kereszténydemokraták, Munkáspárt és a szociálliberális 66-os Demokraták kerültek be.

A kormánynak továbbra is szembe kellett néznie a nagy munkanélküliséggel, így a munkáspárti Joop den Uyl szociális és munkaügyi miniszter javaslatával kidolgoztak egy foglalkoztatást növelő programot. Ennek ellenére nem volt könnyű munkahelyeket teremteni, a közszférában alig sikerült. 1982-re már 600 ezer munkanélküli volt Hollandiában. 1982 elején javaslatot tett a kormány a táppénz megnyirbálására. Az extra-táppénz megszüntetését is kezdeményezték a kereszténydemokraták és 66-os demokraták, amit a munkáltatók és a munkavállalók a kollektív szerződés értelmében vehettek igénybe. Ezen megszorításokat a Munkáspárt ellenezte, emiatt Beatrix királynőnél bejelentették, hogy ki akarnak lépni a koalícióból. A kormány végül 1982. május 29-én lemondott.

Van Agt és Den Uyl között olyannyira elmérgesedett a viszony, hogy Joop den Uyl 1987-ben agydaganat miatt bekövetkezett halála után a temetésére sem hívták meg Dries Van Agt-et.

Harmadik Van Agt-kormány

A harmadik Van Agt-kormány kisebbségi kormányként alakult meg ugyanis kilépett a Munkáspárt a koalícióból, így a 66-os Demokraták maradtak a koalícióban. A kormány költségvetési hiánnyal küzdött, emiatt a rokkantbiztosítást és a munkaügyi segélyt befagyasztotta a kormány. Emellett a kormány 1983. január 1-től hatályba lépve a közalkalmazottak bérét is befagyasztotta.

Az 1982-es általános választásokat ugyan a kereszténydemokraták nyerték meg ismét, ám Van Agt a választások után bejelentette, hogy nem akar miniszterelnök lenni, így helyébe Ruud Lubbers lépett.